A fideszes szavazók is bíznak az önkormányzatokban

A Publicus reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka egyetért, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatoknak kellene megkapniuk.

Még a Fidesz-KDNP szavazók fele is úgy gondolja, hogy a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben bizonyos dolgokat az önkormányzatok jobban meg tudnak oldani a kormánynál, míg más ügyekben az utóbbi hatékonyabb - derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből. Az már kevésbé meglepő, hogy hasonlóképpen gondolkodnak a Jobbik, valamint a DK és a Momentum szimpatizánsai is.

A fideszesek 36 százaléka inkább a kormányra bízná a válság megoldását, míg a Jobbik, a DK és a Momentum szavazói szerint az önkormányzatok jobban tudják, mire van szüksége az embereknek és a vállalkozásoknak. Másként gondolják az MSZP támogatói, akiknek 62 százaléka hisz a helyhatóságok és a kabinet feladatmegosztásában és csak 18 százalék hagyná az ügyeket inkább az önkormányzatokra. Abban is eltérnek a többi ellenzéki válaszadótól, hogy közülük kétszer-háromszor többen vélik úgy, hogy a kormány látja jobban, mit kell tenni koronavírusos időkben.

A Publicus reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka abban viszont egyetért, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatoknak kellene megkapniuk. Igaz, a Fidesz-KDNP szavazóinak kevesebb, mint a fele támogatná ezt (46 százalékuk nyilatkozott így), míg az ellenzéki pártok szimpatizánsainak 90-98 százaléka támogatja a Szabad Városok Szövetségének célját. Ugyanakkor nagyon szkeptikusak abban a tekintetben, hogy a kormány egy sikeres népszavazás hatására átengedné-e a segélycsomag felét. A Fidesz híveinek csupán a 38 százaléka, míg a magukat ellenzéki táborba sorolók alig ötöde bízik abban, hogy a népszavazásra tekintettel a kormány lemondana a pénzről. A DK szavazók 15 százaléka szerint már a népszavazás kiírását is megakadályozza a kormány.

Abban már az ellenzéki válaszadók is megosztottak, hogy mikor hasznosul jobban az uniótól kapott segélycsomag, ha a kormány (az összes megkérdezett 18 százaléka gondolja ezt), az önkormányzatok (harminc százalék) vagy a kettő együtt (45 százalék) dönt a felhasználásról. Ha a pártok támogatói közötti bontásban nézzük ezt a kérdést, a szocialista szimpatizánsok itt is kilógnak a sorból, csak 29 százalékuk bízná a pénzosztást a települési vezetőkre, 52 százalékuk a kormány-önkormányzatok munkamegosztásában bízik. A kormánypártiak a kormányzati (46 százalék) vagy az együttes felhasználást (40 százalék) preferálnák.

A Szabad Városok Szövetségéről egyébként a megkérdezettek 37 százaléka hallott már. Legkevésbé a kormánypártiak voltak tájékozottak (12 százalékuk hasznosnak is tartja a kezdeményezést), míg a legnagyobb arányban a DK táborába tartozók.

Az ellenzékiek 67-88 százaléka (legkevésbé a szocialisták, leginkább a momentumosok) tart attól, hogy az uniós pénz java haveri cégekhez kerül. A kormánypártiak csaknem egyformán tartanak ettől önkormányzati és kormánypárti osztogatás esetén.

Mindezt erősen átszínezi a veszélyhelyzeti törvény, amely - a jogszabály kilencven napos hatálya alatt - tiltja a helyi népszavazásokat is.

- A helyi népszavazásokat a törvény mellett a járványhelyzet is nehezíti – ismerte el a Népszava kérdésére a tömörülést vezető fővárosi önkormányzat, de jelezték, hogy a szabad városok már dolgoznak egy politikai B-terv létrehozásán, amelyről napokon belül döntés születhet. Ennek lényege a helyi népszavazáshoz hasonló: „a választók hangja erősítse fel az önkormányzatok akaratát úgy, hogy az elől a kormány ne tudjon kitérni”.