Előfizetés

Pontszerű hibák és gázrobbanások

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.11. 07:00

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Tavaly jelentősen kevesebbet fordított a központi gázvezetékeket működtető FGSZ karbantartásokra, de szerintük nem ez vezetett az osztrák útvonal nemrég elhárított hibájához és az elmúlt időszak robbanásaihoz.
A vezeték vizsgálata során pontszerű falvastagságcsökkenéseket tapasztaltak az FGSZ szakemberei – közölte lapunkkal a hazai központi gázrendszert üzemeltető, Mol-hátterű társaság osztrák összeköttetésünk október végi haváriájáról. A leállás során a hibahelyeket javították. A cég október 20-án tette közzé, hogy Lébény térségében a HAG nevű magyar-osztrák gázvezeték belső vizsgálata - „görényezése” - során károsodást tártak fel. A javítás miatt időlegesen lezárták a csövet. A kereskedelmi üzem október 30-án állt helyre. A munkálatok tovább zajlanak, az okokat vizsgálják. Az Entsog nevű nemzetközi adatbázis ugyanakkor arról tanúskodik, hogy október 20 és 24-e között a HAG-on keresztül leszállított mennyiség a teljesítőképességhez közelítő addigi, napi körülbelül 11 millió köbméternek csak körülbelül a felére, mintegy 5 millió köbméterre csökkent. De 25-e és 29-e között is elszámoltak néhány százezer köbmétert. Ezt alátámasztják az FGSZ akkori, saját közleményei is. A cég ezt mostani érdeklődésünkre azzal magyarázta, hogy a biztonság érdekében az érintett vezetékszakasz nyomását haladéktalanul a megfelelő szintre csökkentették, majd a konkrét javítási munkálatok érdekében az elérhetőséget lenullázták. Az ekkorra kimutatott, kis mennyiség annak tudható be, hogy a mosonmagyaróvári állomást „Ausztria felől látták el”. Lapunknak szakértők megerősítették: ilyenkor nem feltétlenül kell azonnal elzárni a csapot. A csövön a javítások tényleges megkezdéséig – fokozott figyelem mellett - még áramolhat gáz. Voltaképp jó hírnek tartják, hogy az FGSZ szakemberei időben – értsd, szivárgás vagy ne adj isten robbanás előtt - észlelték a bajt. Igaz, ez már nem tekinthető a normál karbantartás részének, hisz maguk is haváriát hirdettek. Az FGSZ a javítási pluszköltségekről továbbra sem kívánt beszámolni, amiként arról sem, hogy zajlik-e az eset kapcsán vita a vezetéket használó gázkereskedőkkel. Mindazonáltal megismételték: ha más útvonalon is, de többletköltség nélkül valamennyi vevő hozzájutott az általa megrendelt mennyiséghez. Szakértők szerint erre leginkább a nemrég megépült, a HAG-nál kissé szűkebb magyar-szlovák gázvezeték teremthetett lehetőséget. Az ország ugyanakkor változatlanul jórészt Ukrajna felől kapja az orosz gázt. Bár a végkifejlet ez esetben szerencsésnek nevezhető, szakértőink felhívták a figyelmet az FGSZ nagynyomású gázvezetékeinek utóbbi idők során egyre szaporodó robbanásaira is. Tavaly Püspökladánynál, idén Pásztó közelében történt hasonló, egyaránt vezetékhibára utaló eset. Szintén figyelemre méltó, hogy az FGSZ könyvei szerint tavaly jelentősen estek a cégnél a karbantartási költségek, amiként az – hullámzások mellett - alapvetően több év távlatában is csökken. Az ennek okait firtató kérdéseinkre leszögezték: a mostanihoz hasonló jellegű gond az FGSZ rendszerében eddig nem fordult elő. Rendszereikben „elakadás” nem jellemző. A lakossági fogyasztásban havária miatt sem történt nem tervezett, előre be nem jelentett kiesés. Azt a mögöttes feltételezést, miszerint a mostani haváriának bármi köze lehet karbantartási kiadásaik csökkenéséhez, szakmailag megalapozatlannak ítélték. (Amiként azt is elvetették, hogy a ráfordítások apadását egyre hosszabb hálózatukra tekintettel egy kilométer csőre vetítsük. Magyarázatuk szerint a rendszer nem csak vezetékből áll és a javítások is szakaszosak.) A ráfordítások csökkenése az FGSZ mint gazdálkodó szervezet hatékonyabb működését jelzi – tették hozzá. Folyamatosan törekszenek ugyanis a legkisebb költség szerinti működésre, amit a közműhatóság is megkövetel – fogalmaznak. Kérdésünkre hozzátették: mivel eddig is a legjobb színvonalon üzemeltettek, a javításon túl további egyedi intézkedéseket nem terveznek. Annak okait is firtattuk a cégnél, hogy a Mol pénteken megjelent csoportszintű gyorsjelentése szerint az FGSZ EBITDA-nyeresége az előző év harmadik negyedében felmutatott 8 milliárd forintról közel kétharmadával 13,1 milliárdra ugrott. Ezt főképp a külső környezettel, a térségi piacokkal, a Romániába és Ukrajnába irányuló gázszállításokkal és versenyképes tarifáikkal magyarázták, valamint azzal, hogy rendszereik működtetésére kevesebb és olcsóbb gázt használtak fel. Hozzátették: árbevételük bizonyos, többletnek minősített hányadát a hatóság a rákövetkező évben elvonja.

Egyre több a kényszervállalkozás

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.10. 20:29

Fotó: Shutterstock
Az újonnan alakuló cégek között egyre nő a ismeretlen hátterűek aránya, amelyek jó része az Opten szerint a koronavírus miatt elbocsátottak kényszervállalkozása.
Az újonnan alapított cégek között egyre nő a korábbi kapcsolatok nélkül, "tisztán" indulók aránya - közli az Opten. Ezek komoly hányadát a koronavírus miatt elbocsátott dolgozók kényszervállalkozásai teszik ki - állapítják meg. 2017-ben az alapítások 36 százaléka bizonyult az összes tulajdonos és ügyvezető első próbálkozásának. Ez a szám 2020-ra 41 százalékra nőtt. A családi és címkapcsolatokat is beleértve az arány 22 százalékról 25 százalékra ugrott. A gazdasági körülmények miatt a folyamat itt valószínűleg nem áll meg - véli a céginformációs szolgáltató. Az évente bejegyzett közel 30 ezer hazai vállalkozásnak csak mintegy negyede indul tiszta lappal: a többség korábbi vállalkozók új próbálkozása - idézik elemzőjüket, Pertics Richárdot. Ezt nem feltétlenül tartja rossznak. A cégpark, a befolyás növelése lehet teljesen indokolt is. A cégek gyakori cserélődése ugyanakkor arra utal, hogy az új alapítások a korábbi érdekeltségek - olykor szabályozatlan - magára hagyásával járhatnak együtt - hangsúlyozza az elemző. Abból, hogy a tulajdonosok, ügyvezetők 79 százaléka csak egy céghez kapcsolódik, szintén azt a következtetést vonja le, hogy az új társaságok zöme mögött egy korábbi kísérlet kudarca állhat. Már csak azért is, mert az alapítók átlagéletkora 41,3 év. Vagyis jellemzően nem friss pályakezdők lepik el a piacot. Amúgy a érték a 2000-es évek elején még nem érte el a 40 évet. De a céghalmozás is egyre dívik. Hatályosan több mint 800 személy mondhat magáénak több mint tíz magyar vállalkozásban meghatározó befolyást. Ez 2018-hoz képest 14 százalékos bővülés. 160 ezer vállalkozó büszkélkedhet legalább két cég feletti befolyással, amely érték szintén nő.

Kissé javuló rezsihelyezések

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.10. 18:34

Fotó: Népszava
Európai összevetésben kissé javultak Budapest vásárlóerőhöz viszonyított, jó közepesnek mondható rezsimutatói, bár a gázáradatunk ennél általában jobb.
A vásárlóerőhöz képest egy-egy helyezést javított Budapest a számos európai főváros lakossági rezsijét összevető, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a minap frissített listákon. Eszerint az átlagárszínvonalhoz képest az áramdíj-fizetés a budapestiek számára októberben 29 főváros közül a 8., a gáz pedig 26 résztvevőből az 5. legkevésbé számított megterhelőnek. Az árammutató a felmérés hét évvel ezelőtti indulása óta a legkedvezőbb, bár februárban már álltunk ugyanitt. A viszonylagos gázárunk azonban az elmúlt évek során általában ennél jobban állt. Miközben a hazai rezsidíjak 2014 óta nem változtak, az euró-alapú listán a forintgyengülés folyamatosan "javítja" helyzetünket. A többi októberi értékünk nem változott.