Előfizetés

Újra módosítanak a választási törvényen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.11. 08:11

Fotó: Kovács Attila / MTI
A kamupártokra hivatkozva megnehezíthetik az ellenzéki listaállítást.
Újra módosítanák a kormánypártok a választási törtvényt, az erre vonatkozó javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden 23:59 perckor nyújtotta be. A dokumentum értelmében jelentősen megnehezülne a pártok listaállítása, ugyanis a jövőben
„pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított”.

Vagyis a korábbi 27 helyett már 50 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania egy pártnak az országgyűlési választáson, ami egyúttal az ellenzéki pártokat közös listaállításra is kényszeríti. A pártlista bejutási küszöbe egyébként 15 százalék, ha három vagy több párt állít közös listát. A pártok támogatása az alábbiak szerint alakul:
„1) Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg a) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötven, b) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, c) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.”

A módosításra a kormányzati kommunikáció szerint a kamupártok miatt van szükség, azért, hogy „csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát”, és visszaszorítsák azokat, akik csak az állami támogatásért indulnak a választásokon.

„Nehéz elhessegetni a politikai bosszú gondolatát”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.11. 06:40

Fotó: EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG FACEBOOK-OLDALA
Információink szerint az ombudsmani hivatalnál is csak a sajtóból értesültek a Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztásáról. Ellenzéki pártok és civil szervezetek is tiltakoznak.
Rendkívül rossz lépésnek tartjuk az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) beolvasztását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH) – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője a Népszavának. A két intézmény más célból, más logikával jött létre. Az EBH hatósági működése nehezen összeegyeztethető az ombudsman tanácsadó-ajánlattevő funkciójával. Félő – hangsúlyozta –, hogy a diszkriminációs ügyek vizsgálata így nem kap majd kellő figyelmet.
Elsőként a Telex.hu írt arról, hogy egy kormánypárti indítvány szerint az EBH „2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa” lesz. A beadványt a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke, Vejkey Imre jegyzi. Az érdemi indoklást és magyarázatot nem tartalmazó javaslatot kedden úgy szavazta meg a bizottság fideszes többsége, hogy az egy nappal korábbi ülésen fel se merült hasonló terv.
Dombos Tamás szerint nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a beolvasztás hátterében politikai bosszú áll: az elmúlt években az EBH számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében. Példaként említette a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzatot, amely az LMBTQI szervezetek honlapjait blokkolta, vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely „rejtegeti a szivárványcsaládokat” és hallgat az azonos nemű párok számára elérhető kedvezményekről.
Az EBH volt az egyetlen olyan állami szerv, amely kritizálta a transznemű emberek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő tavaszi törvénymódosítást is – emlékeztetett Dombos Tamás. Az alapvető jogok biztosa ezzel szemben, szakítva elődje gyakorlatával, mélyen hallgat az LMBTQI embereket érintő jogsértésekről: a transznemű emberek jogait korlátozó paragrafus miatt több mint 105 ezer aláírás és számtalan kérvény porosodik a hivatalában.
A Háttér Társaság álláspontja szerint a 2003-ban létrehozott EBH megszüntetésével tovább csökken a kormánytól független, a kiszolgáltatott helyzetben lévő, hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelmét ellátó állami szervek száma.
Ellenzéki pártok mellett más civil jogvédő szervezetek is tiltakoznak a tervezett lépés ellen.
Szigorúan jogi szempontból nem kifogásolható ugyan, hogy az egyenlő bánásmód – alaptörvényben is szereplő – követelményének érvényesülését az ombudsman vizsgálja, a Magyar Helsinki Bizottság azonban úgy látja: az EBH megszüntetésével és az ombudsmani szervezetbe tagolásával a kormánytöbbség egyértelműen lefokozná a diszkriminációmentesség ügyét.
Kérdésünkre a Magyar Helsinki Bizottság nyilvánvalónak nevezte, hogy egy olyan szervezeten belül, amelynek kizárólagos feladata az egyenlő bánásmód követelményének betartatása, nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a feladatokra, mint egy olyanban, amelynek számos egyéb funkciója is van (a fogvatartási helyek ellenőrzésétől kezdve a környezetvédelemig). Az egyenlő bánásmód érvényesítéséért felelős szervezeti egységnek egy jelentős méretű hivatalon belül kellene versengenie az erőforrásokért és a figyelemért, ami elkerülhetetlenül rontaná a diszkrimináció elleni küzdelem hatékonyságát.
A Magyar Helsinki Bizottság is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mindeddig nem sokat tett azoknak a kisebbségi csoportoknak a védelméért, amelyeket a leggyakrabban ér diszkrimináció. Az ombudsman egy óvatos hangvételű januári közleményt leszámítva semmit nem mondott például a gyöngyöspatai szegregáció ügyében. Az EBH-nak ellenben politikailag érzékeny ügyekben is volt bátorsága elmarasztalni a kormánytöbbség támogatását élvező szereplőket.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szintén úgy ítéli meg, hogy aggodalomra ad okot az EBH beolvasztása. „Bár az EBH nem minden téren bizonyult hatékony jogvédő intézménynek, összességében azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos munkát végzett az elmúlt 17 évben az emberek jogainak védelmében” – állapította meg a TASZ közleménye. Az EBH működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről. Márpedig: ha egy ilyen fontos intézmény átszervezéséről döntenek, ismerni kellene ennek pontos indokát. Ha probléma volt az EBH működésével, akkor azt a civil társadalom bevonásával kellene megvitatni, és utána dönteni a lehetséges megoldásról.
A TASZ kitért arra is, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által felállított nemzetközi értékelési rendszer alapján éppen vizsgálat alatt áll a magyar ombudsmani hivatal munkája. Ezért szakmailag kifogásolhatónak tűnik ilyen komoly plusz feladatot átadni számára – amíg ki nem derül, hogy a szervezet megfelelően látta-e el eddigi feladatait.
A jelek szerint a kormánypártok nem csupán a civil szervezetekkel felejtettek el egyeztetni.
„Folyamatban lévő jogalkotási ügyben nem nyilvánítunk véleményt” – hivatalosan ezt a választ kaptuk az ombudsmani intézménytől. Nem hivatalosan viszont megerősítették értesülésünket, hogy a beolvasztás tervéről ők is csak a sajtóból szereztek tudomást.

A fideszes szavazók is bíznak az önkormányzatokban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.11. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Publicus reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka egyetért, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatoknak kellene megkapniuk.
Még a Fidesz-KDNP szavazók fele is úgy gondolja, hogy a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben bizonyos dolgokat az önkormányzatok jobban meg tudnak oldani a kormánynál, míg más ügyekben az utóbbi hatékonyabb - derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből. Az már kevésbé meglepő, hogy hasonlóképpen gondolkodnak a Jobbik, valamint a DK és a Momentum szimpatizánsai is. A fideszesek 36 százaléka inkább a kormányra bízná a válság megoldását, míg a Jobbik, a DK és a Momentum szavazói szerint az önkormányzatok jobban tudják, mire van szüksége az embereknek és a vállalkozásoknak. Másként gondolják az MSZP támogatói, akiknek 62 százaléka hisz a helyhatóságok és a kabinet feladatmegosztásában és csak 18 százalék hagyná az ügyeket inkább az önkormányzatokra. Abban is eltérnek a többi ellenzéki válaszadótól, hogy közülük kétszer-háromszor többen vélik úgy, hogy a kormány látja jobban, mit kell tenni koronavírusos időkben. 
A Publicus reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka abban viszont egyetért, hogy az uniós segélycsomag legalább felét a települési önkormányzatoknak kellene megkapniuk. Igaz, a Fidesz-KDNP szavazóinak kevesebb, mint a fele támogatná ezt (46 százalékuk nyilatkozott így), míg az ellenzéki pártok szimpatizánsainak 90-98 százaléka támogatja a Szabad Városok Szövetségének célját. Ugyanakkor nagyon szkeptikusak abban a tekintetben, hogy a kormány egy sikeres népszavazás hatására átengedné-e a segélycsomag felét. A Fidesz híveinek csupán a 38 százaléka, míg a magukat ellenzéki táborba sorolók alig ötöde bízik abban, hogy a népszavazásra tekintettel a kormány lemondana a pénzről. A DK szavazók 15 százaléka szerint már a népszavazás kiírását is megakadályozza a kormány. Abban már az ellenzéki válaszadók is megosztottak, hogy mikor hasznosul jobban az uniótól kapott segélycsomag, ha a kormány (az összes megkérdezett 18 százaléka gondolja ezt), az önkormányzatok (harminc százalék) vagy a kettő együtt (45 százalék) dönt a felhasználásról. Ha a pártok támogatói közötti bontásban nézzük ezt a kérdést, a szocialista szimpatizánsok itt is kilógnak a sorból, csak 29 százalékuk bízná a pénzosztást a települési vezetőkre, 52 százalékuk a kormány-önkormányzatok munkamegosztásában bízik. A kormánypártiak a kormányzati (46 százalék) vagy az együttes felhasználást (40 százalék) preferálnák. A Szabad Városok Szövetségéről egyébként a megkérdezettek 37 százaléka hallott már. Legkevésbé a kormánypártiak voltak tájékozottak (12 százalékuk hasznosnak is tartja a kezdeményezést), míg a legnagyobb arányban a DK táborába tartozók. Az ellenzékiek 67-88 százaléka (legkevésbé a szocialisták, leginkább a momentumosok) tart attól, hogy az uniós pénz java haveri cégekhez kerül. A kormánypártiak csaknem egyformán tartanak ettől önkormányzati és kormánypárti osztogatás esetén. Mindezt erősen átszínezi a veszélyhelyzeti törvény, amely - a jogszabály kilencven napos hatálya alatt - tiltja a helyi népszavazásokat is.   - A helyi népszavazásokat a törvény mellett a járványhelyzet is nehezíti – ismerte el a Népszava kérdésére a tömörülést vezető fővárosi önkormányzat, de jelezték, hogy a szabad városok már dolgoznak egy politikai B-terv létrehozásán, amelyről napokon belül döntés születhet. Ennek lényege a helyi népszavazáshoz hasonló: „a választók hangja erősítse fel az önkormányzatok akaratát úgy, hogy az elől a kormány ne tudjon kitérni”.