Előfizetés

Kihullanak az idősek a rendszerből, elfordul tőlük a társadalom – Interjú Talyigás Katalin szociológussal

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.12. 07:30
Talyigás Katalin
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A magyar állam nem figyel az idősekre, pedig a vírus miatt az átlagosnál is nehezebben élik meg autonómiájuk elvesztését – állítja Talyigás Katalin, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának tagja, aki szerint törvényben kellene rögzíteni a 65 év felettiek jogait.
Az önkormányzatok a járvány, első tavaszi hulláma idején kénytelenek voltak felmérni, hogy mekkora a valós igény az idősellátás szolgáltatásaira. Mire jutottak? Egyértelművé vált, hogy lényegesen nagyobb az igény, mint amennyi forrás és lehetőség van és sajnos most az önkormányzatok – a kormány forrásokat vont el tőlük – a második szakaszban nem is tudják megadni, amit tavasszal, pedig az ellátási igény most is megvan. Tagadhatatlan, hogy sok innováció is született az utóbbi hónapokban, ilyen például a call centerek működtetése nagyvárosokban, amit a legtöbb helyen megtartanak, mert fontos, hogy a családtagok tudjanak tanácsot kérni valahol, ha nem tudják megoldani az elesett és beteg idős hozzátartozójuk gondozását. Mi az oka, hogy bentlakásos otthonok férőhelyei csökkennek? A növekvő ellátási igényt egyre kevésbé hajlandó követni az állam. A 4 millió magyar háztartás 40 százalékában élnek idősek és megdöbbentő, de 150 ezer olyan háztartás van, ahol 80 év feletti ember él egyedül, s még az ő segítésük sincs mindig megszervezve. Ki kellene dolgozni az államnak egy olyan ellátási szisztémát, amelyben az otthon közeli ellátások kerülnek előtérbe és a sok száz fős bentlakásos intézmények megszűnnek. Ennek a modellnek a központi eleme lehetne a védőnői hálózat mintájára egy idősekre fókuszáló, esetmenedzserekből vagy szociális nővérekből álló rendszer, amely az idősek ellátási igényeit nyomon követi és megszervezi az adott településen a szükséges szolgáltatásokat. Az idősek jogait és az elvárható ellátásokat pedig egy idősügyi törvény rögzíthetné. Van erre minta bárhol a világban? Az ENSZ már dolgozik ezen, de a munka évekig is eltarthat. Ezért azt mondtam: miért kell megvárni, hogy majd 10 év múlva történjen valami? Kezdjünk el ezen gondolkodni, mi magyarok! És néhány társammal hozzá is láttunk a munkának. Mi az ideális szerepmegosztás az idősgondozásban a család és az állam, az önkormányzatok között? Attól függ, milyen politikai irányzatot követünk. Ha az enyémet, egy szociáldemokrata irányt, ott az államnak jelentős felelőssége van és vállalja azokat a költségeket, ami minden egyes embernek segítséget nyújt. Ha egy konzervatív államot nézünk, ott a magánszektorra hárul a felelősség. Észak-Európában a szolgáltatások nagy részét alanyi jogon lehet igénybe venni, a déli államokban a családnak kell gondoskodni az idősekről. Mi pedig egy olyan köztes állapotban vagyunk, amikor a terhek nagyobb része a családokra hárul, de az állam is vállal valamennyit, bár ezeket a feladatokat kiszervezi az egyházaknak. Csakhogy az egyházak nem építették ki azt a módszertani, szakmai hátteret, amivel működtetni tudnák ezt az intézményrendszert és ez nem az idősügyre érvényes kizárólag, hanem az egész szociális ellátórendszerre. A legnagyobb baj ezzel az, hogy az egyház ideológiai alapon válogathat, hogy kit vesz fel az intézményeibe, kit alkalmaz, így aztán borzasztó nehezen találják meg ezekben az intézményekben a helyüket azok, akik szakmai etikai elveknek megfelelő szociális munkát szeretnének folytatni. Ráadásul több helyen olyan szerződéseket íratnak alá felvételkor a dolgozókkal, többségükben nőkkel, hogy bármikor átvezényelhetők az ország másik végébe. Emiatt sokan felmondtak az utóbbi években, ami fokozta a szakemberhiányt. A kultúrában lassan kikerül minden az állami rendszerből, attól félek, hogy ugyanez történik a szociális szakmában is. Az egyházak veszik át az intézményeket és az ellátást, de nincsenek meg azok a minőségi biztosítékok, amelyek alapján működni kellene a rendszernek. Az idős családtagot gondozók támogatása, munkában tartása gazdasági érdeke lenne az országnak. Ez sem elég érv a kormányzati lépésekhez? A racionalitás ellenében hat mindaz, amit a kormány tesz. Az is benne van persze, hogy az idősek érdekképviselete gyenge, érdekvédelme nagyon alacsony, a döntéshozók pedig meg tudják fizetni a magánintézmények több százezer forintos havi díjait, a milliós beugrókat vagy egy saját gondozót a szüleik mellé, így nem érzékelik a társadalmi baj nagyságát. Nem vesznek róla tudomást, hogy a mostani 65 év felettiek túlnyomó része nem tudott tartalékokat gyűjteni az elmúlt három évtizedben, hogy megfizethesse a gondoskodást.  Hogyan változott az idős korosztály élete a járvány alatt? Alaposan felforgatta az életmódunkat, az életvitelünket, teljes mértékben megváltoztatta az életünket. Szűkítette a munkalehetőségeket, átírta az egészség megőrzésében, a közösségekben betöltött szerepünket, sőt még a családban betöltött nagymama, nagypapa funkciót is felülírta. Most a második fázisban pedig már a félelem és a bizonytalanság érzése lett úrrá az időseken, a magárahagyottság, a kiszolgáltatottság és az elesettség, amit nagyon erőteljesen megtapasztaltunk. Ez mind együttvéve a betegségek melegágya. Méghozzá a testi és a lelki betegségeké együttvéve, amihez erőteljesen hozzájárult az egymással való kommunikáció hiánya és a politika légköre. Az idősek anyagi helyzete egyértelműen romlott, az egészségi állapotuk karbantartása szinte lehetetlenné vált. Az első szakaszban az egészségügyi szolgáltatás szinte megszűnt, most pedig követhetetlenek az átszervezések, az idős beteg azt sem tudja, hová forduljon, ha panasza van, telefonon szinte elérhetetlenekké váltak a háziorvosok, mert olyan gyakran keresik őket. Ami mindannyiunkat szíven üt, hogy a COVID-19 halálos áldozatainak többsége idős ember és azt érzékeljük, hogy az élet utolsó szakasza méltatlanná vált azok számára, akik kórházban vannak és méltatlan az idősotthonokban élőknek is, többek között azért, mert nem láthatják a hozzátartozóikat. Az orvosok, ápolók, szociális szakemberek tisztességesen dolgoznak, de a rájuk zúduló munka mennyisége miatt a betegek mégis kiszolgáltatottak. Azért ezen a téren korábban sem volt minden rendben. Pontosan. Ha az egészségügy korábban jól működött volna, ha a szociálpolitika, a szociális intézmények megfelelő szinten lennének, akkor kevesebb lenne az elhunytak száma – annak ellenére, hogy a világon mindenütt főként az idős emberek az áldozatai a járványnak. A mostani helyzetben benne van az is, hogy az állam részéről sem korábban, sem most nincs megfelelő odafigyelés és segítségnyújtás, amire szükség lenne. Szavakban mindenkire vigyáznak, de ezt mi nem így éljük meg a mindennapokban. Engedik kihullani a rendszerből az időseket? Igen, határozottan ezt gondolom. A társadalom elfordul a saját időseitől? Igen, eljutottunk idáig, de erre jócskán rájátszanak a kormánypártok. Az oktatásban nincs benne az idősek megbecsülése, a „munka alapú társadalom” gondolatában pedig az érték nem az ember, hanem a pénz: ha már nem termelsz, akkor nem érsz semmit. Ez se nem tisztességes, se nem igazságos politika. Ha megnézzük, mit nyújt, milyen autonómiát enged az időseknek az állam, milyen döntési lehetőségeket enged meg az élet végén, milyen szolgáltatásokat, ellátást kínál, kiderül, mennyire rosszul állunk. Hogy élik meg az idősek, hogy másoktól függenek? Ahogy idősödik az ember, úgy veszti el az autonómiáját. Amikor nyugdíjba megy, az is egy nagy váltás, a jövedelme és az ezzel összefüggő döntési képessége csökken. De ezeken még úrrá tud lenni, ha viszonylag egészséges, ám amikor az egészségét veszti el és kiszolgáltatottá válik, akkor a döntési kompetenciák nagyon beszűkülnek. Az autonómia abban a pillanatban megszűnik, amikor nem tudok szabadon választani intézmények közül, merthogy nincsenek. Ezt nehéz megélni.

Névjegy

Talyigás Katalin szociológus, egyetemi oktató. Tanított az ELTE szociológia tanszékén, a Vállalkozási Főiskolán és az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen. Vezetője és szakértője volt hazai és nemzetközi szervezeteknek, alapítványoknak, köztük az Európai Parlamentnek vagy a New Yorki Open Society Institute-nak, a hazai Szociális Innováció Alapítványnak. Az Életet az Éveknek nyugdíjas szövetség budapesti elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagja. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Titkolja a kormány, vesz-e vakcinát a Pfizertől

Batka Zoltán Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.12. 07:00

Fotó: Pfizer
Bár közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyal a Pfizer a napokban bejelentett, magas hatékonyságú új oltóanyagáról, ám az oltóanyag szétosztása a kormányokkal való egyeztetés szerint fog megtörténni – közölte érdeklődésünkre az amerikai cég.
Az Európai Unió szerdán előzetes megállapodást kötött 300 millió adag oltóanyag beszerzésére a reménykeltő teszteredményeket produkáló Pfizer és BioNTech cégekkel. Bár közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyal a Pfizer a napokban bejelentett, magas hatékonyságú új oltóanyagáról, ám az oltóanyag szétosztása a kormányokkal való egyeztetés szerint fog megtörténni – közölte érdeklődésünkre az amerikai cég. Szeretnének együttműködni a kormányokkal, hogy azokban a térségekben biztosítsák először az oltóanyagot, ahol a legnagyobb szükség van. A brit kormány már jelentős, 40 milliós tételt rendelt a Pfizer és a német BioNtech által most engedélyezés alatt álló, az eddigi tesztek alapján 90 százalékos hatásfokú BNT162-es vakcinából. Lapzártánkig a magyar kormány nem reagált arra a kérdésünkre, hogy tettek-e lépéseket a amerikai-német vakcina beszerzésére vagy sem. A Pfizer tájékoztatása szerint koronavírus-vakcina hatósági felülvizsgálatára rövidesen sor kerül, és ha a szabályozó hatósági jóváhagyás megszületik, akkor a jelenlegi tervek szerint világszerte akár 50 millió adag leszállítását teljesítenék 2020, és körülbelül 1,3 milliárd adagét 2021 végére. Az oltóanyagot mínusz hetvenöt fokon kell tárolni, ezen a hőmérsékleten hónapokig használható. Az oltást megrendelések alapján „just in time” rendszerben szállítaná le a cég speciális, hőmérséklet-szabályozott szállítóeszközökben, amelyek önmagukban 10 napig képesek mélyhűteni az oltóanyagot. Ezeket a szállító eszközöket nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy bőröndöt, (nem is nehezebb annál: teljesen megrakva 30-31 kilót nyom egy ilyen szállítmány). Egy ilyen „bőröndben” minimum 195, maximum 975 fiolát képesek tárolni, de – mint a cég közölte – kisebb méretű eszközön is dolgoznak, amely 2021 első negyedévében lesznek elérhetőek. A szállítóeszközök emellett belső hőérzékelővel és GPS helymeghatározóval lesznek ellátva, így a cégnél folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, hogy melyik szállítmány merre tart és hogy változatlanul mínusz 75 fokos a szállítmány hőmérséklete.

Kétélű választási fegyver: még sokat módosulhat a benyújtott szöveg

M. László Ferenc Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.12. 06:40
Módosítanák a 2022-es választás játékszabályait, de még nem világos, mi a cél
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Zavarba ejtő törvényjavaslattal rukkolt elő kedd éjfél – azaz a rendkívüli jogrend hatályba lépése – előtt egy perccel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter: úgy fest, a kormány feladná a NER egyik alaptézisét, a centrális erőteret.
Mint emlékezetes, Orbán Viktor 2009-ben célként jelölte ki, hogy a következő évtizedekben nagy Fidesz mellett csak kisebb és egymással rivalizáló ellenzéki pártok létezhetnek, amelyek nem veszélyeztetik a kormánypárt hatalmát. Az új javaslat viszont úgy írná át a választási szabályokat, hogy az ellenzéki pártokat a teljes összefogás és a közös listán való indulás irányába lökné. A javaslat szerint ugyanis az eddigi 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell jelöltet indítaniuk azoknak a pártoknak, amelyek országos listát szeretnének állítani a 2022-es választásokon. Márpedig az ellenzék öt pártja már augusztusban közölte, egyik kerületben sem indítanak egymással szemben jelölteket. Az még nem dőlt el, hány listát állítanak: az MSZP-P és a DK közös névsort akar, a Momentum, Jobbik, LMP több listában gondolkodik. Ám, ha az 50-es limit törvényerőre emelkedik, akkor legfeljebb kettőt állíthatnak, hiszen összesen 106 egyéni választókerület (evk) van. Amennyiben előválasztáson döntenek az egyéni indulókról, és valamelyik pártcsoport jobban szerepel – 56-nál több helyet szerez –, akkor a másiknak le kell mondania arról, hogy országos listát állítson, és felkényszerül a közös névsorra.  – Azt hiszik, hogy „összegyurcsányozhatnak” minket – vélte egy ellenzéki forrás, aki szerint a Fidesz arra készül, hogy a kampányban a többi pártot azzal vádolja majd, egy követ fúj az egykori kormányfővel. Ugyanakkor forrásaink hangsúlyozták, az ellenzék egyébként is ebbe az irányba megy, miután szavazóik nagy többsége teljes összefogást szeretne, így a javaslat jelen formájában túl sok vizet nem zavar. A Momentum sem zárta ki korábban, hogy közös lista legyen, ha azon nem szerepelnek „vállalhatatlan figurák”, a Jobbik pedig azt szeretné, hogy ezt a kérdést hagynák az egyeztetések végére, ám ha nincs más megoldás, nem zárkóznak el ők sem tőle. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője kérdésünkre azt mondta, mivel a múltban is gyakran változtattak fideszes képviselők egyéni módosítókkal a beterjesztett javaslatokon, egyelőre kivárnak. Az ellenzéki oldalon arra számítanak, az igazán durva fideszes módosítók csak most jönnek. Ilyen lehet a választókerületi határok átírása, amire technikai okok miatt egyébként is szükség van idén, ám attól tartanak, hogy a Fidesz magára szabja majd a beosztást. Így vélekedett László Róbert, a Political Capital választási elemzője is, aki szerint a kedden benyújtott szöveg még sokat módosulhat. Mindenesetre szerdán az öt párt közös nyilatkozatban követelte a kedden benyújtott javaslatok – így a Semjén-Varga-féle tervezet – visszavonását. A hivatalos indoklás szerint a kormány a kamupártok ellen akar így harcolni. Ám úgy fest, az 50-es küszöb nem megugorhatatlan a számukra: 2018-ban átlagosan 15 jelölttel tudtak többet indítani, mint ami akkor kötelezően előírt volt. A kamupártok ellen hatásosabb fellépés lenne, ha hatóságok valóban lecsapnának a csalókra. A hvg.hu tavalyi összesítése szerint a rendőrség a 112 nyomozásból 15-öt megszüntetett, 31-et felfüggesztett, 17-et pedig hatáskör hiánya miatt a NAV-hoz tett át. A korrupció ellen küzdő K-Monitornak idén májusban az Államkincstár beismerte: a kamupártoktól egyetlen fillér állami támogatást sem sikerült visszaszerezni, a kintlévőség 3 milliárd forint. 

A fotózás joga

A tervezet beterjesztése után a közösségi médiában nagy érdeklődés övezte azt a passzus, amely lehetővé teszi a fülkében a szavazólap magáncélú fényképezését. Sokat azt gondolták, ezzel teszi lehetővé a kormány a választási csalást, amikor valakik fotókkal bizonyítják a megrendelőnek, hogy adott pártra szavaztak anyagi előnyökért cserében. Azonban László Róbert szerint ez továbbra is tiltott marad, a módosítást valós indoka: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságán sikerrel védte meg álláspontját, hogy a választók szelfizhetnek a szavazólappal.