Különös testvérháború zajlik a Balkánon

A német közvetítés ellenére Bulgária továbbra is akadályozza Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait. A bolgár kormány hajtatlansága részben belpolitikai okokból fakad.

Különös testvérháború zajlik a Balkánon ezekben a napokban két szomszédország, Bulgária és Észak-Macedónia között. A tét az utóbbi állam EU-csatlakozási eljárásának megkezdése, amelyet Szófia akadályoz. Korábban már megírtuk, hogy a szófiai kormány a nyáron magyarázó memorandumnak nevezett dokumentumot küldött szét a többi EU-kormánynak, amelyben a macedón nyelvet a bolgár egyik dialektusának mutatta be, illetve Észak-Macedónia történelmének sajátos értelmezését fejtegette. Akkor elhangzott Szkopjéban: az ország identitása és nyelve nem alku tárgya, Sztevo Pendarovszki észak-macedóniai elnöke kimondta, inkább ne legyen Észak-Macedónia az EU tagja, de ilyen engedményeket nem tehetnek. A háttértárgyalások, a közös történészbizottság ülései azonban nem hozták közelebb a feleket. Most valahogy úgy áll a helyzet, hogy az EU elnökségét betöltő Németország közvetít a két állam között. Egy hétfői videókoferencián Heiko Mass német külügyminiszter közvetítésével egyeztetett a bolgár és észak-macedón diplomácia vezetője, Bojko Boriszov bolgár kormányfő a hírek szerint kemény tárgyalásra kötelezte Ekaterina Zaharieva miniszterasszonyt. Kedden Boriszov és Zoran Zaev észak-macedón miniszeterlenök személyesen találkozott Szófiában, ahol a videókapcsolaton keresztül jelenlévő Angela Merkel német kancellár kiegészülve próbálták rendezni nézeteltéréseiket. Merkel felszólította a feleket, zárják le a vitáikat, de erőteljesen kérdéses, hogy intelmét megfogadják-e az érintettek.

Bulgária álláspontja szerint egyrészt nem akarnak beleavatkozni abba, hogy az észak-macedóniai lakosság hogyan határozza meg identitását és nevezi el hivatalos nyelvét, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy Szkopje ismerje el, hogy az ország története és nyelve egészen 1945-ig bolgár történelem és nyelv. Ezeket az elvi követelményeket olyan konkrétumok egészítik ki, hogy továbbra is azt követelik: az EU-s hivatalos okiratokban Észak-Macedóniát illetően a nyelvet, mint a „köztársaság hivatalos nyelve” említsék. Kraszimir Karakacsanov bolgár védelmi miniszter egy interjúban azt követelte, hogy a köztársaság területén távolítsák el a feliratokat, amelyek a „bolgár fasiszta megszállásra” emlékeztetnek. Felajánlotta, hogy ehhez átküld egy bolgár utászszakaszt. Bolgár politikusok mostanában emlegetik az észak-macedóniai bolgár kisebbséget is. A bizonyíték: sok tízezer macedóniai kért bolgár állampolgárságot, miután Bulgária EU-tag lett. Ez feltehetően reakció arra a macedóniai igényre, hogy Bulgária ismerje el újra a macedón kisebbség létét a Blagoevgrád megyében, vagyis az úgynevezett "Pirin" Macedóniában. A terület az első Balkán-háború (1912) követően vált Bulgária részévé, és a szófiai vezetés attól tart: amikor Szkopjéban nem az állam teljes nevét használják, hanem csak „Észak-Macedóniát” emlegetnek, az területi igényeket jelez. Észak-Macedónia vezetői kijelentették, készek nyilatkozatot kiadni arról, hogy nincs semmilyen területi követelésük.

Ez a vita feltehetően bizarr a nyugat-európaiaknak, de ismerős az EU keleti tájain. Egy osztrák kutató úgy magyarázta a helyzetet: képzeljék el, hogy Németország azt követelné az osztrákoktól, adják fel identitásukat és történelmüket, vagy a dánok azzal állnának elő, hogy a norvég nem önálló nyelv, hiszen a dánból alakult ki, s a két ország egy birodalomhoz tartozott valaha.

Felvetődik, miért nem álltak elő mindezekkel a követelésekkel a bolgárok az észak-macedóniai NATO-felvétel előtt? Nagyon valószínű, hogy megriadtak attól, hogy a szövetségben úgy tekintettek volna rájuk, mint akik orosz megbízásból akadályoznák az atlanti szervezet kiterjesztését a Nyugat-Balkánon. Ezt a rizikót nem vállalták. Most viszont a sorozatos tüntetések, botrányok és a koronavírus-járvány által megtépázott bolgár jobboldali pártszövetség kénytelen előrángatni a koalíciós partner szélsőjobb Egyesült Hazafiak nacionalista agendáját. Ebbe belefér a még nagyobb Bulgária gondolata, a történelem revíziója és harcos antikommunizmus is – akár történelmi távlatokban is. A macedón nyelvet és a macedón nemzetiséget ugyanis állításuk szerint a Kominternben találták ki.