Előfizetés

Különös testvérháború zajlik a Balkánon

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.11.12. 10:30
Zoran Zaev északmacedón és Bojko Boriszov bolgár kormányfő
Fotó: Bulgarian Prime Ministry / AFP / Anadolu Agency
A német közvetítés ellenére Bulgária továbbra is akadályozza Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait. A bolgár kormány hajtatlansága részben belpolitikai okokból fakad.
Különös testvérháború zajlik a Balkánon ezekben a napokban két szomszédország, Bulgária és Észak-Macedónia között. A tét az utóbbi állam EU-csatlakozási eljárásának megkezdése, amelyet Szófia akadályoz. Korábban már megírtuk, hogy a szófiai kormány a nyáron magyarázó memorandumnak nevezett dokumentumot küldött szét a többi EU-kormánynak, amelyben a macedón nyelvet a bolgár egyik dialektusának mutatta be, illetve Észak-Macedónia történelmének sajátos értelmezését fejtegette. Akkor elhangzott Szkopjéban: az ország identitása és nyelve nem alku tárgya, Sztevo Pendarovszki észak-macedóniai elnöke kimondta, inkább ne legyen Észak-Macedónia az EU tagja, de ilyen engedményeket nem tehetnek. A háttértárgyalások, a közös történészbizottság ülései azonban nem hozták közelebb a feleket. Most valahogy úgy áll a helyzet, hogy az EU elnökségét betöltő Németország közvetít a két állam között. Egy hétfői videókoferencián Heiko Mass német külügyminiszter közvetítésével egyeztetett a bolgár és észak-macedón diplomácia vezetője, Bojko Boriszov bolgár kormányfő a hírek szerint kemény tárgyalásra kötelezte Ekaterina Zaharieva miniszterasszonyt. Kedden Boriszov és Zoran Zaev észak-macedón miniszeterlenök személyesen találkozott Szófiában, ahol a videókapcsolaton keresztül jelenlévő Angela Merkel német kancellár kiegészülve próbálták rendezni nézeteltéréseiket. Merkel felszólította a feleket, zárják le a vitáikat, de erőteljesen kérdéses, hogy intelmét megfogadják-e az érintettek. Bulgária álláspontja szerint egyrészt nem akarnak beleavatkozni abba, hogy az észak-macedóniai lakosság hogyan határozza meg identitását és nevezi el hivatalos nyelvét, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy Szkopje ismerje el, hogy az ország története és nyelve egészen 1945-ig bolgár történelem és nyelv. Ezeket az elvi követelményeket olyan konkrétumok egészítik ki, hogy továbbra is azt követelik: az EU-s hivatalos okiratokban Észak-Macedóniát illetően a nyelvet, mint a „köztársaság hivatalos nyelve” említsék. Kraszimir Karakacsanov bolgár védelmi miniszter egy interjúban azt követelte, hogy a köztársaság területén távolítsák el a feliratokat, amelyek a „bolgár fasiszta megszállásra” emlékeztetnek. Felajánlotta, hogy ehhez átküld egy bolgár utászszakaszt. Bolgár politikusok mostanában emlegetik az észak-macedóniai bolgár kisebbséget is. A bizonyíték: sok tízezer macedóniai kért bolgár állampolgárságot, miután Bulgária EU-tag lett. Ez feltehetően reakció arra a macedóniai igényre, hogy Bulgária ismerje el újra a macedón kisebbség létét a Blagoevgrád megyében, vagyis az úgynevezett "Pirin" Macedóniában. A terület az első Balkán-háború (1912) követően vált Bulgária részévé, és a szófiai vezetés attól tart: amikor Szkopjéban nem az állam teljes nevét használják, hanem csak „Észak-Macedóniát” emlegetnek, az területi igényeket jelez. Észak-Macedónia vezetői kijelentették, készek nyilatkozatot kiadni arról, hogy nincs semmilyen területi követelésük. Ez a vita feltehetően bizarr a nyugat-európaiaknak, de ismerős az EU keleti tájain. Egy osztrák kutató úgy magyarázta a helyzetet: képzeljék el, hogy Németország azt követelné az osztrákoktól, adják fel identitásukat és történelmüket, vagy a dánok azzal állnának elő, hogy a norvég nem önálló nyelv, hiszen a dánból alakult ki, s a két ország egy birodalomhoz tartozott valaha.  Felvetődik, miért nem álltak elő mindezekkel a követelésekkel a bolgárok az észak-macedóniai NATO-felvétel előtt? Nagyon valószínű, hogy megriadtak attól, hogy a szövetségben úgy tekintettek volna rájuk, mint akik orosz megbízásból akadályoznák az atlanti szervezet kiterjesztését a Nyugat-Balkánon. Ezt a rizikót nem vállalták. Most viszont a sorozatos tüntetések, botrányok és a koronavírus-járvány által megtépázott bolgár jobboldali pártszövetség kénytelen előrángatni a koalíciós partner szélsőjobb Egyesült Hazafiak nacionalista agendáját. Ebbe belefér a még nagyobb Bulgária gondolata, a történelem revíziója és harcos antikommunizmus is – akár történelmi távlatokban is. A macedón nyelvet és a macedón nemzetiséget ugyanis állításuk szerint a Kominternben találták ki.

Megkondították a vészharangot Olaszországban: ismét bergamói állapotok fenyegetnek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.12. 09:30
Az idősotthonok bentlakói a fertőzésveszély miatt csak átlátszó műanyag vásznon keresztül érintkezhetnek szeretteikkel
Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Több településen annyira kritikussá vált a helyzet az egészségügyi intézményekben, hogy templomokban, kápolnákban kell ápolni a megbetegedetteket.
Olaszországban az orvosok megkondították a vészharangot: ha a koronavírusos megbetegedések száma oly mértékben nő, mint mostanság, ismét bergamói állapotok fenyegetnek, sőt, a helyzet súlyosabb is lehet, mint tavasszal, mert sok déli tartományban is összeomolhatnak a kórházak. Mind több településen annyira kritikussá vált a helyzet az egészségügyi intézményekben, hogy templomokban, kápolnákban kell ápolni a megbetegedetteket. Észak- és dél-itáliai kórházak előtt mentők sora áll: új fertőzötteket hoztak. Mire azonban sikerül regisztrálni, felvenni a betegeket, órák telnek el. Több százezer műtéti beavatkozást kellett elhalasztani. A drámai képsorok láttán sokaknak déja vu érzése támadhat. S bár számos figyelmeztetés hangzott el a második hullám előtt arról, ez a meccs a vírussal szemben még nincs lefutva, most megint nagy bajba került az egészségügy. Az adatok egyelőre ijesztőek. Átlagban egy személy 1,72 másikat fertőz meg, így ez az arány is átlépte a kritikus értéket. Az eltelt hét napra átlagosan 100 ezer lakosra vetítve 304 új fertőzött jutott. Ennél ugyan akadnak sokkal rosszabb értékek is Európa más tájain, de Olaszországban jelentősek a regionális különbségek. Bár lehetett sejteni azt, hogy a második hullámnak még az elsőnél is drámaibb hatásai lesznek, az eltelt hónapokban nem tehermentesítették a kórházakat, az egészségügyi intézményeket nem bővítették, fejlesztették, igaz, a járvány okozta gazdasági válság miatt nem is nagyon lett volna miből. Több reform ráadásul elakadt a bürokrácia útvesztőiben nem csak Rómában, hanem a régióknál is. Súlyos gondot jelent továbbá az is, hogy sokan már elvesztették a türelmüket a korlátozásokkal kapcsolatban és úgy gondolkodnak, inkább vállalják, hogy megfertőződnek, csak a megélhetésük ne kerüljön veszélybe. Mind több tüntetést tartanak a korlátozások ellen, a megmozdulások előtt elsősorban szélsőjobboldali csoportok állnak. A nemzeti orvosszövetség drámai felhívást tett közzé. Figyelmeztetett arra, ha az emberek nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor csak decemberben 10 ezer ember vesztheti életét a koronavírus következtében. Az orvosok szerint egyetlen megoldás maradt: az egész országra kiterjedő teljes zárlat. Csak így lehet megfékezni a járványt és megakadályozni az egészségügy összeomlását. Jelenleg tartományi szinten rendelnek el korlátozásokat, kedden Dél-Tirol, Ligúria, Abruzzo, Toszkána, Umbria és Basilikata tartomány került a legveszélyeztetettebb vörös zónába.  

Koronavírus: 52 millió fölött a fertőzöttek száma a világon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.12. 07:05

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Összesen 52 069 683 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 283 510, a gyógyultaké pedig 33 872 591 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.
A világon 52 069 683 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 283 510, a gyógyultaké pedig 33 872 591 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 51 395 233 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 270 706, a gyógyultaké pedig 33 236 545 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen, szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 10 398 467 fertőzött volt eddig a napig, 241 615-en haltak meg, és 3 997 175-en gyógyultak meg. Indiában 8 636 011 fertőzöttet, 163 368 halálos áldozatot és 8 013 783 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 747 660 fertőzöttről, 163 368 halálos áldozatról és 5 222 937 gyógyultról tudni. Franciaországban 1 914 918 fertőzött, 42 499 halálos áldozat és 139 177 gyógyult van. Oroszországban 1 822 345-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 31 326-ra, a gyógyultaké pedig 1 360 049-re emelkedett. Spanyolországban 1 3417 709 fertőzöttet és 40 105 halálos áldozatot regisztráltak. Argentínában 1 273 356 a fertőzöttek és 34 531 a halottak száma. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 1 260 198, és 50 457-en haltak meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 995 463, a halálos áldozatoké 42 330, és 363 023-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 738 094 a fertőzöttek száma, 11 994 a halottaké, 460 504-en meggyógyultak. Iránban 715 068 fertőzöttet, 39 664 halálesetet és 536 105 gyógyultat tartanak számon. Lengyelországban 618 813 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 8805, a gyógyultaké 242 875. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) - ahonnan elindult a világjárvány - 91 752 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 451 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.