alkotmány;jegybank;alaptörvény;alapítvány;László Csaba;Ligeti Miklós;TAO-pénzek;magánalapítvány;

Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét

A közpénz az, ami az állam bevétele, kiadása és követelése a Fidesz újabb alaptörvény-módosítása szerint. A tao-pénzek költéseit talán továbbra is látni fogjuk, a MNB-alapítványok viszont eltitkolhatják a gazdálkodásukat.

A járvány második hullámának kellős közepén látta elérkezetteknek az időt a kormány az alaptörvény újabb – immár kilencedik – módosításához. Így az alaptörvényben definiálnák a közpénz fogalmát is: a jogszabálytervezet sommásan az állam bevételeit, kiadásait és követeléseit tekinti kizárólag közpénznek. Az alaptörvény másik gazdasági jellegű módosítása pedig kimondaná, hogy az elmúlt hónapokban elszaporodó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló szabályokat csak kétharmaddal lehet módosítani.

Az idén több százmilliárd forintos vagyonhoz jutott a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány, de több tízmilliárdos állami ingatlanvagyonnal stafírozta ki a fideszes többségű parlament a párt holdudvaraként működő oktatási-tehetséggondzó alapítványt, a Mathias Corvinus Collegiumot. „A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvények sarkalatossá tétele azt eredményezi, hogy a jövőben ezen közcélú magánalapítványok esetében minden változtatáshoz kétharmados többségre lesz szükség” – mondta Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint már az állami vagyonnak, vagyis mindannyiunk pénzének az elajándékozása önmagában is a közpénzek lenyúlásnak magasiskolája volt – ezt szentesítené a kormány a mostani jogi aktussal.

Okkal írják át a közpénz fogalmát is. Ligeti szerint egyértelmű a bírói gyakorlat: ahol közpénzt használnak vagy közfeladatot látnak el, ott a döntéshozók kötelesek a nyilvánosságot eltűrni. A közpénz újrafogalmazásának hatása ma még nem látható azon további várható módosítások nélkül, amelyek ezt a definíciót átvezetik más jogszabályokon. Úgy fest, a kormány a közpénz fogalmát a kormányzati és önkormányzati pénzmozgásokra korlátozná, és kivenné ebből a körből például az állami cégeket. A TI jogi igazgatója szerint viszont a társasági adó felajánlások (tao-pénzek) kérdésben egyértelmű a jogi helyzet. Épp a TI kezdeményezésre mondta ki a bíróság a tao-felajánlásokról, hogy azoknak átadásával az állam bevételről mond le. Vagyis a tao-támogatások az új alaptörvényi definíció alapján is megmaradnának közpénznek.

„Ahol a nap végén az adófizetők állják a számlát és az államnak tulajdonosi, irányítási szempontból meghatározó szerepe van, legyen az akár állami cég vagy közalapítvány, ott közpénzzel gazdálkodnak” – adott egy egyszerű definíciót a közpénz fogalmára László Csaba egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint a fő probléma, hogy nincs világosan szabályozva még az alaptörvényben sem, hogy mi az állam. Innentől kezdve pedig nyitott kérdés, hogy mi az állam bevétele, kiadása vagy követelése, azaz nem látni, mire megy ki az alaptörvény átírása. „A csodákban hiszek, a véletlenekben nem: eddig egyetlen hasonló szabályozás sem az átláthatóság irányába mutatott” – mondta László Csaba, aki szerint a közvagyon részének kell tekinteni a közpénzből, vagyonból létrehozott alapítványok működési költségeit, vagy épp a száz százalékban állami tulajdonban lévő Paksi Atomerőmű gazdálkodását. A jegybanki alapítványok egyértelműen közpénz kezelnek, ám ha a mostani alkotmányos módosítás életbe lép, akkor megtörténhet, hogy az itt kezelt vagyon jogilag végül tényleg elveszíti közpénz jellegét.

Felcsút a tao-királyTavaly 146 milliárd forint ment a sportegyesületeknek a társasági adóból, így a 2011-es bevezetés óta 747 milliárd forintnyi társasági adót nyelt el a magyar sport. A tao-péntek legnagyobb nyertese a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány: a 24.hu információ szerint a miniszterelnök falujába kilenc év alatt 32,2 milliárd forint vándorolt olyan cégektől, amelyek adójukat nem az államnak, hanem a sportakadémiának fizették be. Mindeközben a Fradi 2,8 milliárdos tao-támogatáshoz jutott. A Felcsút évekig nem akarta nyilvánosságra hozni tao-költéseit, ekkor mondta ki a bíróság, hogy a tao-támogatás közpénz. Az ítélet ellenére továbbra is rendkívül hézagosan látható a sportakadémia gazdálkodása. 
Bértámogatás a focistáknakHiába keresnek átlagosan több mint hárommillió forintot havonta az NB I-es labdarúgók, a kormány novemberre bértámogatást nyújt az őket foglalkoztató kluboknak. A kedd este megjelent rendelet értelmében ugyanis az állam több ágazat – így például a vendéglátás, az előadóművészet, a múzeumok, valamint a sportegyesületek – esetében is azt vállalta, hogy megtéríti a foglalkoztatottak bruttó bérének 50 százalékát. Az érintett vállalatoknak nem kell szociális- és szakképzési hozzájárulást sem fizetniük, az igénylés feltétele pedig csak az, hogy továbbra is fizetniük kell a béreket és nem szabad senkit sem elbocsátaniuk. A futballklubok kiemelt helyzete azért is indokolatlan, mert a tao-támogatások révén már így is rengeteg pénz áramlott a sportba. NÉPSZAVA