Tudomány;fertőzés;fiatalok;koronavírus;lázmérés;

- Koronavírus – Rendszeres lázmérés esetén is rejtve maradhat a fertőzés

Az egészséges fiatalok, gyakran észrevétlenül, hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez.

Sok eset maradt rejtve a lázmérés és az új típusú koronavírus-fertőzésre jellemző tünetek szűrése után egy új amerikai tanulmány szerint.

Az amerikai tengerészgyalogosok körében végzett kutatás azt találta, hogy a lázmérés, a SARS-CoV-2-fertőzésre jellemző tünetek szűrése, valamint a kiképzés előtti szigorú karantén ellenére az újoncok továbbadták a vírust társaiknak, noha alig volt köztük, akinek tünetei lettek volna. A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány eredményei fontosak lehetnek börtönökben, húsüzemekben, iskolákban és más helyeken, ahol ilyen intézkedésekkel próbálják kiszűrni a fertőzötteket.

„Sok időt töltöttünk azzal, hogy ilyen intézkedésekkel védekezzünk, de valószínűleg nem váltották be a reményeinket. 

Ebben a korosztályban a rutinszerű tesztelés hatékonyabbnak tűnik”– mondta Jodie Guest, az atlantai Emory Egyetem közegészségtani kutatója, aki nem vett részt a kutatásban.

 A vizsgálatot a New York-i Mount Sinai kórházban működi Icahn Orvosi Egyetem és az amerikai Tengerészeti Orvosi Kutatóközpont tudósai végezték 1848 újonc részvételével, akiknek mintegy 90 százaléka férfi volt. Két hetet otthoni karanténban, majd több mint két hetet a dél-karolinai Charlestonban, zárt kollégiumban, ellenőrzött katonai karanténban kellett tölteniük. Ez azt jelentette, hogy ketten laktak egy szobában, maszkot viseltek, legalább 1,8 méteres távolságot tartottak egymástól, kiképzésük nagyrészt kültéren zajlott. 

Naponta megmérték a lázukat és ellenőrizték, vannak-e más tüneteik. Koronavírustesztet végeztek rajtuk a katonai karanténba érkezéskor, majd ezután hét és 14 nappal. Tizenhatnak - nagyjából egy százalékuknak - lett pozitív a tesztje érkezéskor, és csak egyiküknek voltak tünetei. A kéthetes katonai karantén alatt 35-nek lett pozitív a tesztje, csak négy mutatott tüneteket. Csak azok mehettek tovább a Parris-szigeti újonckiképző bázisra, akiknek mindkét karantén után negatív lett a tesztje. A genetikai vizsgálat hat különálló csoportot azonosított a fertőzött újoncok között.

A karanténintézkedések és betartásuk sokkal szigorúbb volt, mint ami általában egy egyetemen vagy főiskolán és kollégiumaikban – mondta Stuart Sealfon, a kutatás egyik vezetője, a Mount Sinai munkatársa.

Korábban szövetségi szakértők közölték, hogy az amerikai repülőtereken végzett lázmérésen tüneti alapú szűrésen 675 ezer utasból kevesebb mint 15 akadt fenn. Nem tudni, hány eset maradt rejtve.

Egy másik, szintén a New England Journal of Medicine friss számában megjelent tanulmány a Theodore Roosevelt hadihajón tavasszal kitört járványról számolt be. A 4779 tagú, főként fiatalokból álló legénységből 1271-en fertőződtek meg, a diagnóziskor 77 százalékuknak nem voltak, 55 százalékuknál később sem alakultak ki tünetei. Az eset azt mutatja, hogy a 

„fiatal, egészséges emberek hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez, gyakran észrevétlenül is”– tette hozzá kommentárjában Nelson Michael, a Walter Reed katonai kutatóintézet tudósa.

A várat 3000 éve, Dávid és Salamon király uralkodása idején, egy domb tetejére, az El-Al patak gázlója fölé, egy hatalmas bazaltsziklákból építették.