Előfizetés

Nem áll jól a versenyképességünk

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.12. 16:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jövő növekedését meghatározó két fontos terepen is gyengén teljesít a magyar gazdaság.
Pénteken közli a KSH a harmadik negyedéves GDP adatokat, a Portfolio.hu által idézet elemzők várakozásai szerint a második negyedéves 13,6 százalékról öt százalékra csökkent az éves GDP-zsugorodás, ami negyedéves alapon 10 százalék feletti növekedést sejtett. Bármi is lesz a harmadik negyedéves adat, a negyedik negyedben újra jön a feketeleves a zárások miatt. 2021-et és 2022-őt vélhetően már a felzárkózás határozza meg, és a gazdaság visszatér a korábbi növekedési trendvonalra, ami évi 4-5 százalékos éves bővülést takar. Középtávon viszont már újra a gazdaság fundamentumai lesznek meghatározóak, például a versenyképesség, a hatékonyság növekedése. A jegybank csütörtökön publikálta első ízben a Termelékenységi jelentését, amelyről  összefoglalásként elmondható, hogy a magyar gazdaság a 2017-2019 közötti viszonylag jelentős hatékonyságnövekedés ellenére komoly kihívások előtt áll. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank elemzői szerint a gazdaság termelékenységének növelése lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország a következő években kitör-e a közepesen fejlett gazdaságok csapdájából, és belátható időn belül megközelíti-e az osztrák gazdaság teljesítményének 80-90 százalékát. A Covid-19 járványt kísérő gazdasági recesszió rövidtávon ugyan háttérbe szorítja a versenyképességi kihívásokat, ám ennek ellenére különösen fontos kérdés a helyreállítás utáni növekedés előkészítése már most. Teendő bőven van, mert ugyan 2020 előtt a magyar cégek és különösen a kis- és közepes vállalati (kkv) szektor munkatermelékenysége jelentősen javult, ezen a téren még jelentős az elmaradásunk. A jelentés készítői szerint a 2019-re a már elfogytak a magyar cégek munkaerőtartalékai, ezért is kényszerültek a kkv-k a termelékenységük növelésére. A digitalizációban viszont óriási a lemaradása a magyar cégeknek, a lakosságnak és a kormánynak is: idehaza csak a vállalkozások  egyharmada „digitális”, míg az EU fejlett részén ez 60 százalék. A magyar gazdaság innovációs hatékonysága romlott az elmúlt években, azaz a növekvő ráfordítások ellenére csökkent a bejelentett szabadalmak száma. Így a jövő növekedését meghatározó két fontos terepen is gyengén teljesít a magyar gazdaság – szűrhető le a jegybank jelentésből. 

Nem stimmel valami az építőiparban

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.12. 16:26
Képünk illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Vegyes információk érkeznek az iparágból, mivel a megrendelésállományok elmaradását, csökkenését sokan említik, amit a számok részben igazolnak, miközben jelentős munkaerőhiányról ugyanennyi cég panaszkodik, a kettő együtt pedig nehezen állhat fent.
Az építőipari cégek egyszerre panaszkodnak a megrendelések csökkenésre és munkaerőhiányra, emellett az ágazatot elszálló árak jellemzik. A KSH adatai szerint szeptemberben 14,7 százalékkal csökkent az építőipar naptárhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, havi alapon munkanaphatással kiigazítva pedig 1,4 százalék volt az emelkedés. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint vegyes információk érkeznek az iparágból, mivel a megrendelésállományok elmaradását, csökkenését sokan említik, amit a számok részben igazolnak, miközben jelentős munkaerőhiányról ugyanennyi cég panaszkodik, a kettő együtt pedig nehezen állhat fent. A szerződésállományok esetében épületeknél továbbra is nő a volumen, az egyéb építményeknél pedig továbbra is érdemben elmarad a tavalyi szinttől, viszont ide szeptemberben közel történelmi rekord mennyiségű megrendelés érkezett. A második hullámos korlátozások és növekvő bizonytalanságokat közepette egyre nagyobb az esély egy tartósabb keresletcsökkenésre, bár közben a lakáshitelkihelyezések továbbra sem mutatnak visszaesést, inkább elsősorban a külföldi befektetői kereslet tűnt el a hazai ingatlanpiacról. 

Már kérelmezhetik a cégek a legfeljebb 241 500 forintos ágazati bértámogatást

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.11.12. 16:23

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kérdés, hogy a kilátástalan helyzetbe került színházak, mozik, éttermek meg tudják-e majd előlegezni bevétel nélkül a novemberi bért úgy, hogy nem tudják, sikerrel bírálják-e majd el támogatási kérelmüket.
Már kérelmezhetik is az 50 százalékos bértámogatást az arra jogosult cégek a telephely vagy székhely szerinti kormányhivataloknál. Ezt azon vállalkozások tehetik meg, amelyek a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt 18 tevékenységi kör – előadóművészet, vendéglátás, sport – valamelyikében működnek. Az már a kormányrendeletből is tudható volt, hogy a támogatást utólag folyósítják majd, feltétele pedig, hogy az adott alkalmazottat ne bocsássák el, a bérét pedig fizessék ki. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett hirdetményből az is egyértelművé vált, hogy a támogatásnak – korábbi foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló rendeletek alapján – más munkaerőpiaci programokhoz hasonlóan van felső plafonja. Így a támogatás mértéke nem lehet több a minimálbér 150 százalékánál, azaz bruttó 241 500 forintnál. Vagyis nem igaz az a fél magyar sajtón keresztülfutó értelmezés, miszerint a focisták több millió forintra rúgó fizetésének felét is átvállalja majd az állam: ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is nyugodt szívvel minősíthette álhírnek a csütörtöki kormányinfón. Miután azonban a kedvezményezetti körbe a sportegyesületi tevékenység is bekerült, akár a munkájukat lényegében a veszélyhelyzet alatt is zavartalanul folytató profi futball-klubok is igényelhetnék az esetükben így csak a fizetések töredékét jelentő bérpótlást. A sport területén ugyanakkor valóban sokan kerültek nehéz helyzetbe a fitneszklubok bezárásával és az amatőr sportolási lehetőségek betiltásával. Kérdés: ezek, illetve a szintén kilátástalan helyzetbe került színházak, mozik, éttermek meg tudják-e majd előlegezni bevétel nélkül a novemberi bért úgy, hogy nem tudják, sikerrel bírálják-e majd el támogatási kérelmüket. Ezeken a területeken ráadásul sokan nem alkalmazottként dolgoznak, hanem egyéni vállalkozóként, de a katás-vállalkozók most semmilyen segítséget nem kaptak.