Pénteken közli a KSH a harmadik negyedéves GDP adatokat, a Portfolio.hu által idézet elemzők várakozásai szerint a második negyedéves 13,6 százalékról öt százalékra csökkent az éves GDP-zsugorodás, ami negyedéves alapon 10 százalék feletti növekedést sejtett. Bármi is lesz a harmadik negyedéves adat, a negyedik negyedben újra jön a feketeleves a zárások miatt. 2021-et és 2022-őt vélhetően már a felzárkózás határozza meg, és a gazdaság visszatér a korábbi növekedési trendvonalra, ami évi 4-5 százalékos éves bővülést takar. Középtávon viszont már újra a gazdaság fundamentumai lesznek meghatározóak, például a versenyképesség, a hatékonyság növekedése.
A jegybank csütörtökön publikálta első ízben a Termelékenységi jelentését, amelyről összefoglalásként elmondható, hogy a magyar gazdaság a 2017-2019 közötti viszonylag jelentős hatékonyságnövekedés ellenére komoly kihívások előtt áll. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank elemzői szerint a gazdaság termelékenységének növelése lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország a következő években kitör-e a közepesen fejlett gazdaságok csapdájából, és belátható időn belül megközelíti-e az osztrák gazdaság teljesítményének 80-90 százalékát.
A Covid-19 járványt kísérő gazdasági recesszió rövidtávon ugyan háttérbe szorítja a versenyképességi kihívásokat, ám ennek ellenére különösen fontos kérdés a helyreállítás utáni növekedés előkészítése már most. Teendő bőven van, mert ugyan 2020 előtt a magyar cégek és különösen a kis- és közepes vállalati (kkv) szektor munkatermelékenysége jelentősen javult, ezen a téren még jelentős az elmaradásunk. A jelentés készítői szerint a 2019-re a már elfogytak a magyar cégek munkaerőtartalékai, ezért is kényszerültek a kkv-k a termelékenységük növelésére.
A digitalizációban viszont óriási a lemaradása a magyar cégeknek, a lakosságnak és a kormánynak is: idehaza csak a vállalkozások egyharmada „digitális”, míg az EU fejlett részén ez 60 százalék. A magyar gazdaság innovációs hatékonysága romlott az elmúlt években, azaz a növekvő ráfordítások ellenére csökkent a bejelentett szabadalmak száma. Így a jövő növekedését meghatározó két fontos terepen is gyengén teljesít a magyar gazdaság – szűrhető le a jegybank jelentésből.
