Előfizetés

„A gyereknek biztonság kell, mindegy, ezt kitől kapja meg”

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.13. 06:40

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Ideológiai okok miatt sokak számára lehetetlenné teszi a kormány az örökbefogadást, pedig egyre többen várnak új családra állami gondozásban.
– Az ideológia a fontos, az pedig, hogy a gyereknek jó legyen, csak másodlagos – értékelte lapunknak az azonos nemű párokat az örökbefogadás lehetőségéből gyakorlatilag kizáró alaptörvény-módosítási javaslatot Meleg Sándor szociális szakértő. Szerint ugyanis az egyedülálló szülőket az országos örökbefogadási lista végére soroló néhány héttel ezelőtti módosítás és a nem klasszikus családban élő párok örökbefogadási lehetőségeinek újabb korlátozás is azt jelzi: a kormány hátrányba akarja hozni a nem keresztényinek tartott családformákat. Az anya nő, az apa férfi – ezt akarja rögzíteni Varga Judit igazságügyi miniszter javaslata az Alaptörvény 9. módosításával és a Polgári Törvénykönyv ehhez kapcsolódó passzusainak megváltoztatásával. A módosítást a rendkívüli jogrend 90 napos meghosszabbításáról hozott parlamenti döntéssel szinte egy időben nyújtotta be a tárcavezető. Ha a tervet megszavazza a fideszes többség az egyedülállóknak – és a törvény ide sorolja az egynemű párokat is – nem marad esélyük a szülővé válásra. Az indoklás szerint ez a szöveg a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló alapvetés, és a „minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő modern gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot”. Meleg Sándor szerint azonban nagyon is átlátszó, hogy egy ilyen kérdéssel is megvárták a különleges jogrend bevezetését, ami nem a döntés fontosságát, sokkal inkább a lehengerlés szándékát mutatja, ahol nem számít a célcsoportok érdeke. A javaslat ellen hevesen tiltakoznak a nem hagyományos házasságban élőket képviselő jogvédő szervezetek. Visszautasítjuk, hogy a kormány politikai játékszerként használja az LMBTI embereket! – reagált a tervre a Háttér Társaság, a Budapest Pride pedig azt írta Facebook oldalán: „November az örökbefogadás hónapja, hazánkban pedig épp most tiltják be az egyéni örökbefogadás lehetőségét. Ezután csak Novák Katalin személyes jóváhagyásával lenne rá lehetőség. Ezzel a kormány alkalmatlannak nevezi az egyedülálló szülőket, a gyereknek egy szerető szülő is jobb, mint intézetben nőni fel. Nincs értelme a járvány közepén embereket bántani. Aki ezt teszi vagy nem épelméjű vagy gonosz”. Teljesen korszerűtlennek tartja az Alaptörvény módosításával megerősíteni akart keresztény családmodell-megközelítést Molnár László gyermekvédelmi szakember is. A Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület munkatársa, aki évtizedeket töltött el a gyermekvédelem területén azt mondja, eddig is főszabályként házaspárok vihették haza a gyerekeket, de nem zárták ki az egyedülállókat, és minimális eséllyel a másságukat felvállalók is sorra kerülhettek. A napi tapasztalat azonban az, hogy még a házasságban élők is megfontolják ezt a lépést, különösen, ha nem csecsemőről van szó, nem egyszer elköltöznek addigi lakóhelyükről és a környezet várható negatív reagálásának veszélyére a gyermekvédők is többször felhívják a párok figyelmét. Ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom nem befogadó, amin oldani kellene és nem ezt erősíteni. Molnár László kitért arra is, hogy a nagy vitát kiváltó módosítás mellett az utóbbi hónapok örökbefogadással kapcsolatos kormányzati lépései között akad hasznos is. Így jó, hogy 5 évig nyomon kell követni a gyerek sorsát, jó, hogy a vér szerinti anya hat hétig meggondolhatja az örökbeadást a gyermek megszületése után. Helyes az is szerinte, hogy tágították az örökbefogadó szülővé válás korhatárát, hogy a gyermekkel való megismerkedés idején tíz napig a teljes bért kapja a közszolgálatban dolgozó, utána fizetett szabadságra mehet. Érthetetlen ugyanakkor a szakértő szerint az örökbefogadó szülők kötelező felkészítő tanfolyamának júniusi önkéntessé tétele, bár a tapasztalatok azt mutatják, a jelentkezők felelősebben gondolkodnak, mint az állam és változatlanul eljárnak a foglalkozásokra. A mostani Alaptörvény módosítás pedig abban az értelemben teljesen felesleges, hogy nem befolyásolja a gyermekek kötődését. Nekik az a jó, ha biztonságban élhetnek, mindegy, ezt kitől kapják meg – mondta a szakértő.

A Klubrádiót nyíltan diszkriminálták

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.13. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ezt igazolják a Népszava által kikért hatósági határozatok. Míg a Klubrádiót elmeszelte, más adókkal megengedőbb volt a médiahatóság, pedig ugyanúgy ismételt jogsértést követtek el, mint a vállaltan baloldali médium.
„Nem egyedülálló eset, hogy a Médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újítja meg egy rádió jogosultságát” – ezzel hárította a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) azokat a kritikákat szeptember közepén, hogy politikai okok miatt nem hosszabbította meg automatikusan a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultságát az általa használt budapesti 92,9-es frekvencián. Indoklásuk szerint csak azzal a rádióval hosszabbítanak szerződést, amely nem követett el az éppen lejáró frekvenciaengedélye időszakában ismételt vagy súlyos jogsértést. A Klubrádió pedig azon bukott el, hogy elmulasztotta adatszolgáltatási kötelezettségét – nem küldte el határidőre az általa sugárzott zeneszámok listáját –, s ezt a jogsértést kétszer is elkövette 365 napon belül, ami a médiatörvény vonatkozó passzusa szerint „ismételtnek” számít. Márpedig az ismételt jogsértés – érvelt a médiahatóság – „a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását kizáró ok”, a Médiatanácsnak nincs mérlegelési jogköre, be kell tartania a törvényi előírásokat. A Népszava több tucat hatósági határozatot nézett át azt vizsgálva, más esetekben hogyan alkalmazta a jogot a Médiatanács, az NMHH döntéshozó szerve. Két olyan rádiót találtunk, ahol szintén megállapítható az ismételt jogsértés, ennek ellenére pozitív elbírálásban részesültek. Az Inforádió esetében a Médiatanács 2019. június 4-én adott jogosultságot további öt évre a budapesti frekvenciájuk használatára, noha az akkori sugárzási ciklusa alatt, 2013-ban kétszer is elmarasztalták a rádiót 365 napon belül. Az Inforádió a megengedettnél több műsorismétlést sugárzott, a két elmarasztaló határozat indoklása pedig szinte szó szerint megegyezik. A másik rádió a Karcag FM-vol, amelyet az NMHH határozatai alapján ugyancsak kétszer marasztaltak el 2015-ben, ennek ellenére a rádió 2019. szeptember 10-én újra médiaszolgáltatási jogosultságot kapott. Érdekes, hogy az utóbbi adó ugyanazt a hibát követte el, mint a Klubrádió: 365 napon belül kétszer mulasztotta el továbbítani az általa sugárzott számok listáját az NMHH-nak. Megkerestük a médiahatóságot, nem tartja-e részrehajlónak, esetleg törvénybe ütközőnek, hogy az Inforádió és a Karcag FM esetében megengedő volt, ugyanakkor a Klubrádió hosszabbítási kérelmét elutasította, pedig a jogsértés mindhármójuk esetében ismételtnek tekinthető. Az NMHH azt közölte, a Klubrádióval „fennálló peres eljárás miatt a hatóság nem tud nyilatkozni a felvetésekkel kapcsolatban”. Ugyanakkor hozzátették: amikor a másik két adót elmarasztalták, a médiatörvény még „máshogy rendelkezett a jogsértések ismételtségéről”. Másképp látja ezt a lapunk által megkeresett médiajogász. – Valóban módosították a médiatörvényt, azonban az ismételt jogsértések körét tartalmában nem változtatták meg, tehát a Médiatanács érvelésének nem látom alapját – nyilatkozta a Népszavának Polyák Gábor. Bár más okokra – a rádiós piac átalakulására – hivatkozott a Médiatanács 2016-ban, amikor nem hosszabbított szerződést a miniszterelnökkel szembefordult Simicska Lajos egykori adójával, a Class FM-mel, az akkori határozatában megjegyezte: akár az ismételt jogsértést tilalmára is hivatkozhatott volna a Médiatanács. Márpedig az első ilyen jogsértése a Class FM-nek 2015-ben történt, akkor, amikor a Karcag FM-et is elmeszelték. A médiajogász szerint az ismételt jogsértés tilalma a NMHH által emlegetett törvénymódosítás előtt is része volt a jogszabálynak. Polyák hangsúlyozta, ha csak egyetlen olyan ügyet fel tud mutatni a Klubrádió, amikor a Médiatanács más médiumokkal szemben másképp döntött, mint a velük szemben, akkor jogi úton esélyük nyílik a frekvenciájuk meghosszabbítására. Mint ismeretes, a Klubrádió kétségbe vonta, hogy a médiatörvény megsértésének minősül a zenei listák megkésett, de pótolt leadása, ezért jogi úton próbálja megtámadni a Médiatanács döntését a médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbításának elutasításáról.

A szerencsések

A 2000-ben alapított Inforádió 2008-ban került Spéder Zoltán vállalkozó médiaportfolóiája, aki akkor még szoros kapcsolatot ápolt a Fidesz vezető köreivel, köztük Lázár János miniszterrel. Miután Spéder kapcsolata megromlott a kormánypárttal, a rádiót Módos Márton cége, a 881 Media Invest Kft. vásárolta meg. Módos korábban a Fidesz képviselőjelöltje is volt, illetve az első Orbán-kormány idején az állami ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatójaként dolgozott, igaz, az általa főszerkesztett rádiót szakmai körökben mérsékeltnek tartják. Határozataiban a Karcag FM üzemeltetőjeként évekig a Kunszövetség Egyesületet, majd Kun-Média Kft.-t tüntette fel a médiahatóság. Az egyesületet a fideszes országgyűlési képviselő, F.  Kovács Sándor vezeti. A szervezet lényegében azokat a kun hagyományőrzőket képviseli, akikre Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a Türk Tanács csúcstalálkozóján is rámutatott, hogy „Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér”. A helyi tévét is működtető Kun-Média Kft. vezetője – egyben az orgánumok szerkesztője – az a Pengő Ferenc, aki 2015-ben a fideszes többségű Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat megyei sajtódíját nyerte el, illetve 2017-ben miniszteri elismerő oklevelet vehetett át Fazekas Sándor akkor földművelésügyi minisztertől. 

Játszik a kormány az orvosokkal

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.13. 06:00

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Miközben a kancelláriaminiszter tárgyalásokat ígért, a kamarának küldött újabb levélben elodázná az egyeztetéseket a kormány – tudta meg lapunk.
A kirendelési szabályoknál el tudják fogadni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 8 pontos javaslatát, és a másodállásnál is megengedők lesznek – erről beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón. Szerinte az egészségügyiek jogállásáról szóló törvény lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az összes vitás kérdést rendeletben szabályozza, ezek kidolgozása során pedig a MOK, és más érdekképviseletek véleményére hagyatkoznak majd. Mint mondta, megengedőek lesznek a másodállások ügyében, a többletmunka-vállalás lehetősége automatikus lesz az orvosok számára, „de a betegek és kórházak is joggal várják el, hogy a napi munkaidejét az állami intézményben töltse el az orvos”. Emlékeztetőül: az orvosok béremelését megalapozó új szolgálati törvényben olyan részek is szerepeltek, amelyekről a kormány nem egyeztetett, és jókora felháborodást váltott ki az ágazatban. Ezek közé tartozott például az, hogy másodállást csak külön engedéllyel vállalhatnának egészségügyi dolgozók, és békeidőben is átvezényelhetők lényegében bárhová, ahol szükség van rájuk. Gulyás Gergely tegnap közölte azt is, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója levelet ír Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara elnökének, amiben azt kéri, tárgyaljanak az orvosok jogállásáról szóló törvény részletszabályainak kialakításáról. A levél időközben el is készült, de az mást tartalmazott, mint amit Gulyás ígért – derült az orvosi kamara Népszavának küldött válaszából. A testület szerint ugyanis a kommunikációs igazgató arról tájékoztatta őket: a jogszabályok normaszövegén még dolgozik a kormány és csak ennek lezárulása után fog egyeztetni a kamarával a kritikus pontokról. Kérdés, hogy mikor, és mennyit időt szánnak erre, hiszen 18-án, azaz öt nap múlva hatályba lép a törvény. A köztestület továbbra kritikus pontoknak ítéli a törvény szövegében a kirendeléssel, a másodállások szabályozásával, a jövedelem egyéb – például a túlmunkára, végkielégítésre vonatkozó – elemeit és a kollektív munkavállalói jogok kérdéseit. Szerintük minimum ezekről kellene tárgyalniuk. Hozzátették: a MOK szeretné, ha mielőbb megnyugtató válaszok születnének a fenti problémákra, mert szeretnék teljes erejüket és figyelmünket a járvány elleni védekezésre koncentrálni. Hollik István néhány napja az ATV egyik esti műsorában azt mondta: minden orvos biztos lehet abban, hogy őket az egész változás csak pozitívan fogja érinteni. A Fidesz kommunikációs igazgatója akkor ott arról beszélt, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a részletszabályozásról, és meg is fognak egyezni. A vezényléstől a magánpraxis és a kórházban elvégzett munka összehangolásáig mindenben lesz megállapodás – tette hozzá Hollik. Az átdolgozott törvényjavaslat vissza fog kerülni az országgyűlés elé – mondta a szóvivő. A nyilatkozat után az orvosi kamara elnöke, Kincses Gyula levélben jelezte Hollik Istvánnak, hogy október hatodika óta, amikor a parlament elfogadta az új jogállásról szóló törvényt, semmilyen egyeztetés nem történt, noha azt változatlanul szükségesnek tartják. A köztestület a szavazás óta számlálót működtet a honlapját, ezzel is jelezve, hogy még hány nap van hátra a jogszabály életbe lépéséig. A helyzet meglehetősen kritikus, a kamara ugyanis több mint ötezer olyan nyilatkozatot gyűjtött össze, melyben az orvosok azt állítják: ha a törvény számukra kedvezőtlen passzusai nem változnak meg, nem írják alá az új munkaszerződéseiket. Ugyanennyi aláírást megtagadó nyilatkozata van az Összefogás az egészségügyiért akciócsoportnak, melybe öt ágazati szakszervezeti szövetség fogott össze. Ha nem írják alá majd a munkaszerződésüket, akkor az azt jelenti, hogy nem dolgoznak tovább közfinanszírozott intézményben.

Meghalt 87, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 3927 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu csütörtök reggel. Tegnap már 6426 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 486-an voltak lélegeztetőgépen.