Előfizetés

MOK: Nincs elég intenzív terápiában jártas szakember

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.12. 21:19
-
Fotó: KAROLY ARVAI / AFP or licensors
Svéd Tamás szerint a szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a kimenetelt javító hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás.
Egészségügyi dolgozók osztották meg a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), milyen most a koronavírusos betegek kezelésére kijelölt intenzív osztályok helyzete. Ennek összegzését Svéd Tamás főtitkár tette közzé Realitás címen megjelent írásában. A szakember a pozitívumok közé sorolta, hogy van elég lélegeztetőgép, az egyéb intenzív terápiás eszközpark (perfúzorok, infúziós pumpák, stb.) rendelkezésre állnak, csakúgy mint a betegágy melletti monitorozás feltételei.  A potenciálisan javítható negatívumok közé sorolta a védőfelszereléseket (noha a helyzet a tavaszinál jobb, a gyakran cserélendő overallokat, maszkokat hosszan, leginkább egész nap hordják), a központi monitor-és videórendszereket, illetve a gyógyszereket. 
Az egyik negatívum, ami Svéd Tamás szerint nincs és egyhamar nem javítható, az, hogy nincs elég intenzív terápiában jártas szakember, nővér, orvos. De szakápolókból is hiány van.

Átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik.
A főtitkár beszámolója szerint az ellátás a legtöbb Covid-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos. A szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a kimenetelt javító hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás.
Mivel nem elégségesek az erőforrások, emiatt rettentően gyakorivá válhatnak a veszélyes kórházi fertőzések.

Ezért a kamara javasolja, hogy az intenzív osztályos ágyak számát fagyasszák be. A szakszemélyeztet pedig racionális átvezénylésekkel és a jelenlegi állomány megóvásával kell biztosítani. Melléjük – és semmiképpen sem helyettük – érdemes más szakterületekről orvosokat, ápolókat, akár önként jelentkező orvostanhallgatókat bevonni az egyszerűbb feladatok ellátására – véli Svéd Tamás.

Automatikussá vált a helymeghatározás a 112-es segélyhívón

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.12. 18:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a helyszínadatokat automatikusan továbbítják a rendőrség központjába.
Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívó vonal: egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják a rendőrség központjába, így segítve a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában – közölte a NISZ Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel. A közleményben felidézték: Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-őt egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik, és csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni, a rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert. A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit. Az Egységes Segélyhívórendszert Magyarországon a NISZ Zrt. üzemelteti, amely egy sikeres pályázat eredményeként az EENA-val (European Emergency Number Association) és hat országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket. A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML (Advanced Mobile Location) funkciót Magyarországon, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. Mint írták, a korábbi, jóval pontatlanabb helyzetmeghatározásnál az AML segítségével
akár 5 méteres pontossággal be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android rendszerű okostelefonokról indítják.

Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit – jegyezték meg. Közölték azt is, hogy a mobiltelefon-használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112 hívásával egy időben a telefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszínadatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges. A közleményben azt is tudatták, hogy az AML-funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Az kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozícióadatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML Magyarországon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el. Tudatták azt is, hogy az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektetett az adatok biztonságos továbbításra, így az AML-funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.

Százezer forint jutalmat kapnak a budapesti idősotthonok és hajléktalanszállók dolgozói decemberben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.12. 18:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erre a főváros közel 300 millió forintot szán.
A fővárosi önkormányzat 100 ezer forintos külön juttatással ismeri el az idősotthonaiban és hajléktalanszállókon dolgozók rendkívüli áldozatvállalását a koronavírus-járvány második hulláma idején, az erről szóló előterjesztést a szociális munka napján jelentették be – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal közleményéből. Kiemelik, hogy „Budapest szociális intézményeinek munkavállalói a járvány második hulláma idején is rendkívüli helytállást tanúsítanak, a szokásosnál is nagyobb odafigyeléssel és türelemmel, hatalmas kitartással végzik áldozatos munkájukat a budapesti idősekért és hajléktalanokért”. A jutalomban a fővárosi fenntartású szociális otthonok minden munkavállalója, több mint 2500 munkatárs részesül, erre a főváros közel 300 millió forintot szán. Hozzáfűzik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő idősotthonokban és a hajléktalanszállókon a járvány második hullámára már nyáron megkezdődött a felkészülés, az intézmények követték a főpolgármester által augusztusban kiadott kilencpontos fenntartói utasítást. „A szociális intézményekben dolgozók munkaterhei most ősszel ismét rendkívül megnövekedtek, a gyakran létszámhiánnyal küzdő szociális otthonok helyzete a második hullám idején sem könnyű. Ráadásul a kormányzat a járvány kirobbanása óta nem nyújtott támogatást a szociális szféra munkavállalóinak annak ellenére, hogy tudatában van annak, hogy munkájuk milyen nagy társadalmi hasznossággal bír” – írják a közleményben.