Előfizetés

Nagyot ment a magyar gazdaság – de még korai az öröm

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.13. 10:12

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A második negyedéves rekordösszeomlás után a harmadik negyedben jött a 11,3 százalékos felpattanás, de még nincs vége az évnek. Az idén hat százalékkal csökkenhet a GDP és W-alakú lesz a kilábalás.
A harmadik negyedévben az előző negyedévhez mérten 11,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság – közölte a KSH. A lezárások alatt szintén negyedéves alapon a április- június hónapokban 14,6 százalékos volt a visszaesés – így a matematikai törvényei szerint (nagy zuhanás miatti alacsony bázis miatt) a harmadik negyedben bőven 10 százalék feletti korrekciót lehet várni. Sajnos ezzel nincs vége, a Covid-19 járvány második hulláma már visszaveti a kilábalást, így az utolsó negyedben újra csökken a gazdaság teljesítménye. Éves alap a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék, a GDP értéke még így is 4,6 százalékkal volt kisebb, mint 2019 harmadik negyedében, ami békeidőben vaskos visszaesés lenne, így a járvány sújtotta gazdasági környezetben biztató eredmény. Sajnos a várhatóan rosszabb negyedik negyed még lejjebb a növekedési ütemet, az idei évet a magyar gazdaság nem ússza meg hat százaléknál kisebb éves visszaeséssel. Virovácz Péter m az ING bank elemzője szerint a GDP rekord mértékű összeesése után 2020 harmadik negyedévében egy újabb rekordot könyvelhetett el a magyar gazdaság. A hirtelen leálló, majd újrainduló gazdasági teljesítmény jelentős volatilitást hozott, erős visszapattanás ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy túl lennénk a válságon. Egyrészt azért, mert a bruttó hazai össztermék volumene még mindig 4,6 százalékkal elmarad az előző év azonos időszaki adattól. Másrészt pedig azért, mert negyedik negyedévet újabb korlátozások és leállások sújtják. A novemberi magyar szigorítások és a számos országban már akár szeptember–október óta meglévő járványügyi intézkedések mind korlátozzák a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítményét. Összességében tehát bár örülhetünk az erős harmadik negyedévnek, a gazdasági szereplők és a hazai és nemzetközi befektetők elsősorban már a negyedik negyedévre koncentrálnak. A KSH közlése még a szokásosnál is szűkszavúbb volt, ami a felpattanás mögötti részleteket illeti. Az azonban kiderült, hogy vélhetően a szolgáltatószektor kilábalása lehetett a legdinamikusabb, ezen belül is elsősorban az információ, kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások területe. Előre tekintve várhatóan pont a szolgáltatószektor lesz az, amely a negyedik negyedévben visszahúzza majd a gazdasági teljesítményt, míg az ipar a vélhetően jó harmadik negyedév után képes lesz kozmetikázni az utolsó negyedéves visszaesést. Az ING Bank friss előrejelzésében 2 százalékos negyedév/negyedév gazdasági csökkenéssel kalkulál az év utolsó negyedére. Ez egyben azt is jelenti, hogy alapforgatókönyvük egy „stop-start” vagyis W jellegű válságot valószínűsít. A mai adatokat is figyelembe véve idén közel 6 százalékkal csökkenhet a GDP, míg jövőre valamivel 4 százalék feletti bővüléssel számolunk – írta Virovácz Péter. A kormány a saját vállát veregeti, szerintük ugyanis nem a matematikának, hanem a kormány” eredményes gazdaságvédelmi intézkedéseinek” köszönhető a harmadik negyedéves felpattanás. piaci elemzők várakozásainál kedvezőbb adatok alátámasztják, hogy a járvány második hulláma alatt is folytatni kell az adócsökkentésekre és a munkahelyek védelmére épülő gazdaságpolitikát. A magyar gazdaság harmadik negyedévi teljesítménye azt mutatja, hogy a gazdaság egy közel teljes tavaszi lezárás követően is gyorsan helyre tud állni, azaz a helyreálló képessége kitűnő. piaci elemzők várakozásainál kedvezőbb adatok alátámasztják, hogy a járvány második hulláma alatt is folytatni kell az adócsökkentésekre és a munkahelyek védelmére épülő gazdaságpolitikát. A magyar gazdaság harmadik negyedévi teljesítménye azt mutatja, hogy a gazdaság egy közel teljes tavaszi lezárás követően is gyorsan helyre tud állni, azaz a helyreálló képessége kitűnő . olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében. A Pénzügyminisztérium becslése szerint idén 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor 2021-re a tárca már 3,5 százalékos növekedést valószínűsít.     

354,82 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel.
Az euró 354,82 forinton forgott hét órakor, 16 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 354,66 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 300,55 forintról 300,58 forintra, a svájci franké pedig 328,48 forintról 328,63 forintra kúszott fel.
A jent 2,8655 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,8584 forinttal.
Az euró 1,1807 dolláron forgott péntek reggel, 0,02 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,01 százalékkal gyengült az euró, 1,0797 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9144 frankot adtak, 0,04 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,17 százalékot veszített értékéből a dollár, 104,94 jenen jegyezték péntek reggel.

Orbánék lepasszolnák az energiahatékonyságot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.13. 07:00

Fotó: Shutterstock
Miközben a kabinet még csak most fogalmazza takarékossági elveit, a közmű- és üzemanyagkereskedőknek már januártól le kéne beszélniük vevőiket termékeik megvásárlásáról.
A hét elején, a járványügyi veszélyhelyzet újbóli bevezetésével egy időben soha nem látott mennyiségű közmű- és egyéb ipari törvénymódosító csomaggal árasztották el a parlamentet a kormány tárcái és pártjai. Így például az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az energiahatékonyság fokozására irányuló terveit. Ez szembetűnő célként fogalmazza meg úgy az Európai Unió 2030-ra kitűzött, legalább 32,5 százalékos energiamegtakarítási, mint az épület-alapterületek évi 3 százalékának felújítási célját. Ezek ugyan uniós célok, de a magyar kormány eddig nem állt határozottan mögéjük. Eddig azt vállalták, hogy 2030-ra nem lépik túl a 2005-ös - amúgy viszonylag magas – fogyasztási szintet, az év elején megfogalmazott Energiastratégia végső változatából pedig kikerültek az épületek fogyasztáscsökkentésére vonatkozó, világos tervek. A mostani törvénytervezet ugyanakkor nem tesz említést a kormány épületekkel kapcsolatos – de energiahatékonyság-független – ötleteiről, így a csokról vagy az újonnan tervezett otthonfelújítási támogatásról. A most benyújtott, szinte kizárólag uniós megfelelést szolgáló csomag vállaltan féloldalas, amennyiben annyit foglalna törvénybe, hogy a kormány hamarosan „Hosszú Távú Felújítási Stratégiát” alkot. Egyszersmind meghatározzák az ettől mindenképp várható, az épületek és más fogyasztók felhasználáscsökkentését célzó sarokpontokat. Az ITM képviselőinek korábbi szavaihoz híven a tervezet szerint az energiamegtakarítás felelősségét jórészt az energiakereskedőkre-szolgáltatókra hárítanák, beleértve az üzemanyag-piacot is. Magyarán a forgalmazóknak kell majd valahogy „elérniük” a termékük iránti kereslet meghatározott csökkenését. Ennek útját-módját kevéssé, elszámolását azonban annál részletesebben előírják. Kétségtelen, kiemelten fontos, pontosan mi számít majd megtakarításnak, ezt hogy mérik, számolják el, tartják nyilván és ellenőrzik. Korábbi bejelentésük szerint az ilyen megtakarítási egységeket a kötelezettek egymás között akár adhatják-vehetik, de lehet „előre dolgozni”, illetve két év alatt az esetleges hátrány is behozható. Az épületekben elért megtakarításért megnövelt pontszám jár. Az érintett cégek a kormány felé egyetemlegesen felelősek a rájuk rótt kötelezettségért. Ha viszont elmaradás mutatkozik, „hiányzó gigajoule-onként” évi 50 ezer forintos „energiahatékonysági járulékot” kell fizetniük. E bevételből a „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások” lakásenergiahatékonysági felújítását támogatnák. Ilyennek minősül az a család, amely jövedelme legalább negyedét a helyiségek 20 fokon tartására, illetve a víz felmelegítésére fordítja.
Bírálta az elképzelést a Portfolio Energy Investment Forum 2020 című szerdai online konferenciáján Szekeres Eszter, az – amúgy kormányközeliként számon tartott – MET nevű energiacég nagykereskedelmi és optimalizálási ügyvezetője. Elsősorban a világos részleteket hiányolta annak tükrében, hogy a jelenlegi tervek alapján január elsejétől már el is kellene kezdeniük a végrehajtást. Szavai szerint az EU-előírás tág teret ad a kormányoknak az országonkénti szabályok megalkotására. Akad, ahol az állam vállalja magára a teendők oroszlánrészét. „Értelemszerűen vitatják” azt a vélelmet, hogy azért lenne a leghatékonyabb a kereskedőket a megtakarítások elérésére kötelezni, mert „ők érik el legközvetlenebbül a fogyasztókat”. A hét elején az ITM külön villamosenergia-ipari, bányászati, valamint a kiégett atomkazetták tárolásáról szóló törvénymódosító csomagot is a ház elé terjesztett. Mager Andrea vagyonminiszter pedig két törvénycsomagban módosítana bizonyos állami társaságok jogállásán, illetve a koncessziók szabályain.

Célzott támogatásokat sürget a Habitat

Ma Magyarországon mintegy egymillió ember nem tudja megfizetni a méltó lakhatáshoz szükséges energiaszolgáltatásokat – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a Habitat for Humanity Magyarország. A fűtési időszak kezdete csak fokozza a gondokat, de nem csak a közvetlen érintettek körében. A rossz hatékonyságú épületek és a nem megfelelő tüzelés az egyik legfőbb okai a légszennyezésnek és nagyban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. A civil szervezet mindenki számára megfizethető és tiszta energiát sürget. Energiaszegénynek nevezzük azokat, akik nem képesek megfizetni a fűtés vagy más, alapvető közműszolgáltatások tisztességes életminőséghez szükséges szintjét. Ezt a háztartások alacsony jövedelme, az energiahordozók magas ára, illetve a lakások jellege, állapota, felszereltsége és hatékonysági jellemzői okozzák. A rossz hatékonyságú épületek fűtése amellett, hogy pazarló, magas rezsiköltségekkel és szén-dioxid-kibocsátással jár. Különösen kiszolgáltatottak a legszegényebbek, akik számára elérhetetlen kiadás a fűtéskorszerűsítés vagy a hőszigetelés, és gyakran nincs más választásuk, csak a szilárdtüzelés. Az elmúlt években megemelkedett tűzifaárak miatt viszont sokan rosszabb minőségű és egészségkárosító anyagokat (például lignitet, éghető hulladékot, lomokat) is kénytelenek eltüzelni. Ez a jelenség, társulva azzal, hogy a legtöbben korszerűtlen kályhákat használnak, kiemelten légszennyező. A szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41 százalék – írják. Most közzétett videójukban a Habitat felhívja a figyelmet: ebből az ördögi körből az érintettek csak úgy tudnak kilépni, ha biztosítjuk a mindenki számára megfizethető energiát. Azaz a leginkább rászorulókat is elérő, célzott lakásfelújítási, energetikai támogatásokat sürgetnek. A légszennyezés csak akkor csökkenhet számottevően, ha az ilyen típusú támogatások széles körben biztosítják az áttérést a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra, valamint a lakások felújítását, hőszigetelését. De már azt is nagy előrelépésnek tartanák, ha a szociális tűzifa kiszárítva érkezne a rászorulókhoz, valamint ha a környezetre és egészségre súlyosan káros széntermékekre nem lehetne pályázni tűzifa helyett. A Habitat For Humanity Magyarország megoldásnak tartaná a most formálódó Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és az ehhez kapcsolódó hazai klímastratégiák megfelelő kialakítását is.