Előfizetés

Visszaengedték a vadonba Covit, a mentett jaguárt Mexikóban (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 16:22
Képünk illusztráció
Fotó: HO / AFP
A műholdas jeladó szerint a valószínűleg autóbaleset okozta sérüléseiből felgyógyított fiatal hím él és virul a természetben.
Száznapos gyógykezelés és rehabilitáció után engedtek vissza a vadonba egy jaguárt a mexikói Quintana Roo államban. A szabadulás pillanatait videóra vették, így a nemrég közzétett felvételen látható, amint a fiatal hím kiugrik a szállítóketrecből, amiben a Sian Ka'an rezervátumba utazott, habozva megáll, majd hangtalanul eltűnik a rengetegben.
„Egyetlen hang nélkül indult el, hogy visszailleszkedjen az őserdőbe, és azonnal álcázta magát” – mondta Joaquin de la Torre, az International Fund for Animal Welfare (ifaw) nevű, nemzetközi állatvédő szervezet karibi és latin-amerikai igazgatója. A Covinak elnevezett jaguár műholdas jeladóval ellátott nyakörvet visel, hogy a szakemberek figyelemmel kísérhessék a mozgását. 
„Vadászik, táplálkozik, él és virul, ez önmagában is siker”

– tette hozzá de la Torre.

Covit június közepén találták meg Chetumalban, lapockasérülést szenvedett, a testén zúzódások voltak, amelyek szakértők szerint autóbalesetből származtak, de nem voltak súlyosak.
A szervezet szerint a mentés, amelyben a mexikói Országos Jaguármentő Csoport, a szövetségi és az állami környezetvédelmi hatóságok is együttműködtek, hatalmas siker. Azt is közölték, 
először sikerült a térségben sebesült jaguárt megmenteni, meggyógyítani, rehabilitálni és visszaengedni a vadonba.

Mexikóban mintegy négyezer jaguár él. Környezetvédők szerint az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléje komoly veszélyben van. 

Egyre gyakoribbak lehetnek a partvidéki áradások

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 14:57

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Egy globális felmérés szerint emelkedhet a kombinált események: a szélsőséges időjárási eseményekkel, a viharokkal és heves esőzésekkel együtt kialakuló áradások esélye.
A világ lakosságának több mint fele él tengerpart közelében. Ezeken a területeken már ma is súlyos károkat okoznak a szélsőséges időjárási események, számuk azonban a jövőben tovább emelkedhet.
Eddig a rizikóbecslések egymástól függetlenül vizsgálták az egyes időjárási jelenségeket, idővel azonban megfigyelték, hogy ezeket általában ugyanazok a körülmények váltják ki, ezért többnyire egy időben jelentkeznek. Ez felerősíti a problémát – véli Douglas Maraun, a bécsi Wegener Intézet munkatársa. Ha a viharok nagy vízmennyiséget hajtanak a partvidéki területekre, a heves esőzésekből származó víz pedig elsősorban a folyótorkolatokban halmozódik fel, akkor a vízszint még nagyobb mértékben emelkedik meg.
Maraun tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely már Európa partvidéki területeinél megvizsgálta, hogyan változik 2099-ig a klímaváltozás hatására a heves esőzések és viharok által együttesen okozott áradások kockázata. A 2019 őszén publikált eredményeik szerint Észak-Európában intenzívebbé vált a csapadék, így jelentősen megnőhet az egy időben jelentkező heves esőzések és viharok veszélye. A partvidéki területeken a folyótorkolatoknál ez áradásokkal járhat.
Amennyiben a globális átlaghőmérséklet további 4 Celsius-fokkal emelkedik 2099-ig, az jelentősen megnöveli az árvizek kockázatát Nagy-Britannia nyugati partvidékén, Franciaország északi részén, az Északi-tenger keleti és déli partjainál, valamint a Fekete-tenger keleti részén.
A modellezések szerint a Bristol-csatorna, devoni és cornwalli brit partvidék, valamint Hollandia északi partvonala fókuszponttá, vagyis olyan területté válhat, ahol hat éven belül egynél többször fordulnak elő ilyen kettős időjárási szélsőségek.
Hasonlóan baljós eredmény született a világméretű felmérésből is, amelynek eredményeit a Communications Earth & Environment című tudományos lapban mutatták be. Ahogyan az Európára vonatkozó vizsgálatban, ezúttal is az 1970-2004 közötti időszak adatai alapján jövendölték meg a 2070-2099 közötti időszak egyes forgatókönyveit  – mondta Maraun. A vihar- és csapadékszimulációkat áradások szimulációival együtt elemezték, a modellvizsgálatokat az Európai Bizottság isprai (Olaszország) kutatóközpontjának munkatársai végeztek.
Megfigyelték, hogy az áradások és heves esőzések elsősorban olyan zónákban történnek meg együtt, ahol nyugati szelek fújnak, és olyan régiókban, ahol trópusi viharok - hurrikánok és tájfunok - alakulhatnak ki.
„Ha a károsanyag-kibocsátás mértéke továbbra is magas marad, megnövekszik annak a lehetősége, hogy egyidőben jelentkeznek a heves esőzések és az áradások: 2100-ig a jelenlegihez képest több mint 25 százalékkal. A 40. szélességi körtől északra lévő területeken több mint 2,5-szer gyakrabban jelentkezhetnek ilyen kombinált események” – mondta a klimatológus.
„Különösen érintettek az északi féltekén az Egyesült Államok, Kanada, Észak-Európa és Kelet-Ázsia partjai, például Kína, Korea és Japán. A déli féltekén pedig a déli partvonal mentén Dél-Amerika és Új-Zéland” – foglalta össze Maraun.
A szubtrópusokon ellenben ritkábbakká válhatnak ezek a kettős események.

Zöld lesz a karácsonyi díszkivilágítás Budapesten

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 10:52

Fotó: Mónus Márton / MTI
Környezetbarát díszek szórják a fényt advent első vasárnapjától a főváros közterein.
A fák megóvása mellett fontos szempont lesz az energiahatékonyság is – közölte a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Kiemelték, az idei díszítés látványa eltér a korábban megszokottól, mert a környezetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe. A díszítés nagyrészt újrahasznosítható fapellet, valamint alumínium felhasználásával készült, a karácsonyi díszek most első alkalommal készülnek lebomló és újrahasznosítható anyagokból Budapesten.
Mint írták, a korábbi években az Andrássy úton és a Városháza parkban fákra tekert fényfüzéreket használtak a karácsonyi hangulat megteremtése, ezek fel- és letekerése azonban sérüléseket okozott az amúgy sem túl egészséges fákon, ami rövidítette azok élettartamát. 
Ezzel szemben idén az Andrássy út Deák tértől Oktogonig tartó szakaszán 26 fapár között átfeszített 182 darab teljesen organikus anyagokat tartalmazó dísz található majd, emellett a Városháza parkban gömbdíszekkel, piros szívekkel és arany harangokkal díszítenek 20 fát.
A két helyszínen az összes dísz beépített teljesítménye 40 százalékkal lesz kevesebb a korábbi években felhasználtnál – közölték.
Az átalakított Vörösmarty téren karácsonyfát idéző díszeket helyeznek el, míg a tér oszlopain a korábbi szalagos gömbdíszek arányosított, kisebb változatát helyezik el.