Előfizetés

Visszaszerezné tekintélyét az osztrák terrorelhárítás

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.11.13. 18:22

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az albán iskolába járó fiúk közül minden második lehetett volna a bécsi merénylet elkövetője. Az osztrák terrorelhárítást átszervezik.
Átszervezik Ausztriában az ország biztonságán őrködő államvédelmi hivatalt (BVT). A 18 éve működő intézményben szétválasztják a kriminalitással és a titkosszolgálattal foglalkozó részlegeket. Utóbbi több munkatársat és pénzt kap, ahogy a belügyminiszter fogalmazott, azért, hogy „európai színvonalra emeljék a szervezetet.” Karl Nehammer a november -i bécsi terrortámadás tanulságairól beszélt újságíróknak, s ott mondta el, hogy az egész hivatalt új helyre költöztetik, új vezető áll majd a szervezet élén, alatta két helyettes a két funkció irányítására. A bűnözéssel kapcsolatos ügyek valószínűleg tartományi hatáskörbe kerülnek, az újjászervezett nemzetbiztonság szövetségi kézben lesz, a legkorszerűbb számítástechnikával szerelik fel, s új munkatársi gárdával. A felvételhez, a meglévő gárda átszűréséhez az eddiginél szigorúbb követelményeket állítanak fel. Egyelőre részletek nélkül kiszivárgott, hogy a néppárti-zöld koalíciós kormány új terrorellenes csomagot dolgoz ki (nyilvánossága december elején várható), amely választ próbál adni arra az egész Európát foglalkoztató kérdésre, hogy a börtönbüntetésüket már leült iszlám terroristákkal a hatóságok mit kezdjenek. A héten a francia elnöknél járt Sebastian Kurz, az osztrák kancellár szerint is a börtönök inkább dzsihádista továbbképzőnek minősülnek, mint javító intézeteknek, ezért a politikai iszlám embereit továbbra is szem előtt kell tartani. Ausztria mintegy 300 olyan fiatal férfit tart nyilván, aki Szíriába akart utazni az akkor még működő Iszlám Állam terrorcsoporthoz csatlakozni. Volt aki harcolt, s immár hazatért, volt akit útközben lekapcsoltak, s volt akit még Ausztriában állítottak meg. A hatóságok most azon gondolkodnak, hogy a gyanús személyeket preventíve elektronikus bilinccsel látják el, a nyilvánvalóan továbbra is fanatikus személyeket pedig büntetésük letöltése után is, akár életfogytiglan, börtönben tartják. Ez a megoldás Európa szerte emberjogi kérdéseket vet fel. Werner Kogler alkancellár közölte, hogy a biztonság erősítésének programjában az ausztriai neonácikat is az eddiginél szigorúbban fogják ellenőrizni. A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter független bizottságot állított fel a terrorista támadással kapcsolatos hibák feltárására (tagjait ők jelölték ki), egy jogászprofesszor asszony, Ingeborg Zerbes vezetésével. Egy interjúban megkérdezték a támadás óta sűrűn támadott belügyminisztert, hogy nem kellene-e a bizottság megállapításait megvárni az átszervezéssel. Nehammer szerint azonban sürget az idő, a külföldi biztonsági szervezetekkel való együttműködéshez haladéktalanul szükség van az osztrák szolgálatok megrendült tekintélyének helyreállítására. A bizottság feladata lesz megállapítani, hogy a „magányos terrorista” hogyan jutott el feltűnő fegyverével a külvárosi lakásából a belvárosba, hol vásárolta automata fegyverét. Miért nem kapcsolták őt le a nyáron, amikor a német és az osztrák titkosszolgálat is figyelte a nemzetközi dzsihadista találkozót Bécsben, ahol német és svájci állampolgárságú radikálisok is részt vettek. Igazak-e azok a híresztelések, hogy a kímélet oka az volt, hogy Fejzulait a rendőrség beépítette. Szenzációs interjút közölt az osztrák állami televízió, az ORF, amelynek riportere elutazott Celopekbe, abba a 7000 fős észak-macedón faluba, ahol a terrorista nagyapja él. A korábban szintén Ausztriában dolgozott, németül beszélő Sefir Sekiri rémülten állt a kamerák elé, védeni próbálta unokáját, aki 2016-ig, amíg iskolás volt, sűrűn felkereste ottani családját. „A tavaly felújított mecsetet viszont nem látogatta” – mondta el a település imámja, hozzátéve, hogy Kujtimról az iszlám és a keresztény templomban is megemlékeztek, főképpen azért, mert tiszteletre méltó, Celopekben elismert családból származik. (Bécsben bejelentették, hogy a terrorista holttestét egyetlen nyilvános temetőbe se engedik be.) Az osztrák riporter megszólaltatta Szkopje leghíresebb politológusát, Albert Musliut, aki elmondta, hogy a Balkánról elszármazott fiatalokat egy harmadik identitásra igyekeznek rábeszélni az iszlám hittérítők, régi gyökereik ugyanis lazulóban vannak, új országaik pedig nem fogadják be őket. Megszólalt egy fiatal lány, aki elmondta, hogy albán iskolába jár, mivel az országban etnikai alapon szerveződik az oktatás, a vele egy osztályba járó tinédzser fiúk minden másodika lehetett volna bécsi terrorista.

Trump már 2024-re, Biden a járvány megfékezésére készül

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.13. 18:15
Joe Biden
Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Saját kormánya cáfolja a bukott elnök összeesküvés-elméleteit.
Péntekre virradóra Arizona 11 elektora is végleg Joe Biden zsákjába került, miután hosszas szavazatszámlálás után is megmaradt mintegy 11 ezer voksnyi előnye. A 0.3 százalékos győzelem nem tűnik acélosnak, de Trump négy éve 3 és fél százalékkal kapott több szavazatot Hillary Clintonnál, vagyis a változás jelentős és elsősorban a fiatal spanyol ajkú választók aktivitásának köszönhető. A helyi republikánusok még próbálkoznak egy bírósági beadvánnyal, miszerint a liberális többségű Maricopa megyében a választási bizottságok rossz kitöltési tanácsot adtak egyes polgároknak, akiknek voksát ezért végül nem vették figyelembe. Az állam szintén republikánus főügyésze azonban elvetette a gyanúsítást és azt mondta, ha valaki tényleg konspirált a szavazás elcsalására, akkor nyilvánvalóan nem járt sikerrel.
Arizonával Biden elektorainak száma 290-re nőtt és a voksok kézi újraszámolását követően nagy valószínűséggel Georgia 16 szavazata is az övé lesz (az elnökséghez 270-re van szükség). A még függőben lévő utolsó állam Észak-Karolina, ahol szinte biztos, hogy a 75 ezer vokssal vezető Trump lesz a győztes, de ez már nem oszt, nem szoroz. A belbiztonsági tárca kiber- és infrastruktúra-biztonsággal foglalkozó ügynöksége közleményben tudatta, hogy az idei volt minden idők legbiztonságosabb amerikai választása. A szavazórendszerek biztonságos működtetéséért felelős hatóság megállapítása szöges ellentmondásban áll a bukott elnök internetes bejegyzésével, amelyben egy szélsőjobboldali összeesküvés-elméletekben utazó televízióra hivatkozva 2.7 millió Trump-szavazat Biden-szavazattá változtatásáról volt szó. Ez célszerű módon pont annyi, amennyivel eltűnne Biden országosan most 5.3 millió szavazatnyi előnye. A Fehér Házból kiszivárgó hírek szerint azonban Trump is tudja, hogy a játszmának vége. Az eredmény tagadása már a jövője szempontjából fontos: egyben akarja tartani híveit, akikre támaszkodva továbbra is markáns szerepet játszhat az amerikai jobboldalon. A New York Times hat belső forrásra hivatkozva arról írt, hogy Trump harcias internetes bejegyzéseivel ellentétben csöndes, már-már békés. Ugyan megkérdezte tanácsadóit, lehetséges-e, hogy a republikánus törvényhozású államok a győztes demokrata pártiak helyett rá szavazó jobboldaliakat delegáljanak az elektori testületbe, de ez a választók akaratának figyelmen kívül hagyását jelentené, így ellentmondana az alkotmánynak. Ezt leszámítva Trump váltakozva beszél arról, hogy 2024-ben újra elindul az elnökválasztáson és arról, hogy konkurenciát teremt a konzervatív FoxNews televíziónak. Utóbbit veresége egyik okozójának tartja, amiért Biden kampányáról is beszámolt, a választás éjszakáján pedig gyorsan a kihívónak „adta” Arizonát. A többrétegű méltatlankodás azonban eddig nem állt össze koherens stratégiává. Két idősebb fia, ifj. Donald és Eric további harcra buzdítja Trumpot, miközben Ivanka lánya és veje, Jared Kushner azt tanácsolja neki, hogy próbáljon konstruktív szerepet játszani a következő két hónapban. Amíg Trump valós tevékenysége leginkább a tévénézésben merül ki, az Egyesült Államokban minden eddiginél erősebben tombol a koronavírus-járvány. Csütörtökön rekordszámú, 153 ezer új fertőzést regisztráltak, Hatvanezren vannak kórházban, sok egészségügyi intézményen kívül egyre több halottasház is túlterheltséggel küzd, a holttesteket hűtőkamionokban tárolják. Mivel a Fehér Ház szemlátomást sorsára hagyta az országot, egyre több kormányzó veti fel nem csak a kötelező maszkviselést, hanem a teljes leállás lehetőségét. Utóbbit mindenki, Joe Biden is szeretné elkerülni, de ha minden így marad, akkor az eddigi 243 ezer haláleset után márciusig még 200 ezret valószínűsítenek. Mire az új elnök hivatalba lép, napi 2200 halottra lehet számítani. Biden frissen kinevezett kabinetfőnöke, Ron Klain az Obama-adminisztráció idején az ebola elleni küzdelem koordinátora volt. Most azt mondta, hogy a megválasztott elnök első dolga lesz a COVID-19 elleni tevékenység irányítójának kinevezése. Azt is megerősítette, hogy Biden már republikánus szenátorokkal és kormányzókkal is felvette a kapcsolatot. Mivel maga is volt szenátor, Klain szerint „nem kell bemutatkoznia”. A megválasztott elnök közben újabb két fontos gratulációt kapott, az egyiket Ferenc pápától, a másikat a kínai kormánytól.

Meglepő New York-i pletyka

Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Joe Biden kormányzati pozíciót szán a 2016-os elnökválasztást elveszítő Hillary Clintonnak. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter az ENSZ-nagyköveti posztot kaphatja meg, s ha így lenne, maradhatna otthon, New Yorkban. A pletykát egyelőre egyik érintett se erősítette meg.

Újabb szankciókat helyezett kilátásba Fehéroroszország ellen az EU

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 16:35

Fotó: STRINGER / AFP/Anadolu Agency
Az unió kül - és biztonságpolitikáért felelős szóvivője felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen.
Az Európai Unió pénteken elítélte az fehérorosz hatóságok által alkalmazott erőszakot, amely az előző nap egy újabb kormányellenes tüntető életét követelte, és további szankciókat helyezett kilátásba a tiltakozások elnyomásáért felelősök ellen. Peter Stano, az unió kül - és biztonságpolitikáért felelős szóvivője sajtónyilatkozatában felháborítónak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a hatósági brutalitás következtében, csütörtökön Minszkben életét vesztette a 31 éves Raman Bandarenka, akit hatósági őrizetből szállítottak kórházba. A jelentések szerint halálát civil ruhás rendőrök bántalmazásai okozták. Stano részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, és kiemelte: a fehérorosz vezetés nemcsak a népe szabadságát és alapvető jogait veszi semmibe, hanem az állampolgárok életét is. A szóvivő felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen. Nyomatékosította: az Európai Unió már 55 fehérorosz személyre vetett ki szankciókat, és kész további korlátozó intézkedések bevezetésére. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a tömegtüntetések, az ellenzék szerint ugyanis Alekszandr Lukasenko csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók Lukasenko távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, új választás kiírását követelik. A tüntetések ellen bevettet hatósági erőszaknak eddig négy halálos áldozta van. Az Európai Unió a Szvetlana Tyihanovszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el a fehérorosz társadalom legitim képviselőjének. Az unió november 4-én Lukasenko és fia, Viktor ellen is büntetőintézkedéseket hozott.