terrorizmus;terrorelhárítás;Ausztria;

2020-11-13 18:22:13

Visszaszerezné tekintélyét az osztrák terrorelhárítás

Az albán iskolába járó fiúk közül minden második lehetett volna a bécsi merénylet elkövetője. Az osztrák terrorelhárítást átszervezik.

Átszervezik Ausztriában az ország biztonságán őrködő államvédelmi hivatalt (BVT). A 18 éve működő intézményben szétválasztják a kriminalitással és a titkosszolgálattal foglalkozó részlegeket. Utóbbi több munkatársat és pénzt kap, ahogy a belügyminiszter fogalmazott, azért, hogy „európai színvonalra emeljék a szervezetet.” Karl Nehammer a november -i bécsi terrortámadás tanulságairól beszélt újságíróknak, s ott mondta el, hogy az egész hivatalt új helyre költöztetik, új vezető áll majd a szervezet élén, alatta két helyettes a két funkció irányítására. A bűnözéssel kapcsolatos ügyek valószínűleg tartományi hatáskörbe kerülnek, az újjászervezett nemzetbiztonság szövetségi kézben lesz, a legkorszerűbb számítástechnikával szerelik fel, s új munkatársi gárdával. A felvételhez, a meglévő gárda átszűréséhez az eddiginél szigorúbb követelményeket állítanak fel.

Egyelőre részletek nélkül kiszivárgott, hogy a néppárti-zöld koalíciós kormány új terrorellenes csomagot dolgoz ki (nyilvánossága december elején várható), amely választ próbál adni arra az egész Európát foglalkoztató kérdésre, hogy a börtönbüntetésüket már leült iszlám terroristákkal a hatóságok mit kezdjenek. A héten a francia elnöknél járt Sebastian Kurz, az osztrák kancellár szerint is a börtönök inkább dzsihádista továbbképzőnek minősülnek, mint javító intézeteknek, ezért a politikai iszlám embereit továbbra is szem előtt kell tartani. Ausztria mintegy 300 olyan fiatal férfit tart nyilván, aki Szíriába akart utazni az akkor még működő Iszlám Állam terrorcsoporthoz csatlakozni. Volt aki harcolt, s immár hazatért, volt akit útközben lekapcsoltak, s volt akit még Ausztriában állítottak meg. A hatóságok most azon gondolkodnak, hogy a gyanús személyeket preventíve elektronikus bilinccsel látják el, a nyilvánvalóan továbbra is fanatikus személyeket pedig büntetésük letöltése után is, akár életfogytiglan, börtönben tartják. Ez a megoldás Európa szerte emberjogi kérdéseket vet fel. Werner Kogler alkancellár közölte, hogy a biztonság erősítésének programjában az ausztriai neonácikat is az eddiginél szigorúbban fogják ellenőrizni.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter független bizottságot állított fel a terrorista támadással kapcsolatos hibák feltárására (tagjait ők jelölték ki), egy jogászprofesszor asszony, Ingeborg Zerbes vezetésével. Egy interjúban megkérdezték a támadás óta sűrűn támadott belügyminisztert, hogy nem kellene-e a bizottság megállapításait megvárni az átszervezéssel. Nehammer szerint azonban sürget az idő, a külföldi biztonsági szervezetekkel való együttműködéshez haladéktalanul szükség van az osztrák szolgálatok megrendült tekintélyének helyreállítására.

A bizottság feladata lesz megállapítani, hogy a „magányos terrorista” hogyan jutott el feltűnő fegyverével a külvárosi lakásából a belvárosba, hol vásárolta automata fegyverét. Miért nem kapcsolták őt le a nyáron, amikor a német és az osztrák titkosszolgálat is figyelte a nemzetközi dzsihadista találkozót Bécsben, ahol német és svájci állampolgárságú radikálisok is részt vettek. Igazak-e azok a híresztelések, hogy a kímélet oka az volt, hogy Fejzulait a rendőrség beépítette.

Szenzációs interjút közölt az osztrák állami televízió, az ORF, amelynek riportere elutazott Celopekbe, abba a 7000 fős észak-macedón faluba, ahol a terrorista nagyapja él. A korábban szintén Ausztriában dolgozott, németül beszélő Sefir Sekiri rémülten állt a kamerák elé, védeni próbálta unokáját, aki 2016-ig, amíg iskolás volt, sűrűn felkereste ottani családját. „A tavaly felújított mecsetet viszont nem látogatta” – mondta el a település imámja, hozzátéve, hogy Kujtimról az iszlám és a keresztény templomban is megemlékeztek, főképpen azért, mert tiszteletre méltó, Celopekben elismert családból származik. (Bécsben bejelentették, hogy a terrorista holttestét egyetlen nyilvános temetőbe se engedik be.)

Az osztrák riporter megszólaltatta Szkopje leghíresebb politológusát, Albert Musliut, aki elmondta, hogy a Balkánról elszármazott fiatalokat egy harmadik identitásra igyekeznek rábeszélni az iszlám hittérítők, régi gyökereik ugyanis lazulóban vannak, új országaik pedig nem fogadják be őket. Megszólalt egy fiatal lány, aki elmondta, hogy albán iskolába jár, mivel az országban etnikai alapon szerveződik az oktatás, a vele egy osztályba járó tinédzser fiúk minden másodika lehetett volna bécsi terrorista.