Előfizetés

Bajban vannak a nyelviskolák, Palkovicshoz fordultak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.13. 16:39

Fotó: Shutterstock
Felmérésük szerint országosan 20-30 ezerrel csökkent tanulóik létszáma a vírushelyzet és a nyelvvizsgamentesség miatt.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete levélben kérte Palkovics László felnőttképzésért felelős miniszter segítségét, hogy a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló rendeletébe vegye fel a TEÁOR 8559 - tevékenységet főtevékenységként folytató felnőttképzéssel foglalkozó gazdasági szereplőket is, ezzel is csökkentve a járványhelyzet okozta terheiket.
„Nagyságrendileg százezer korábban végzett hallgató vehette át idén a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Több százezer diák örülhetett a felsőoktatásba való bekerüléshez a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésének, ugyanakkor ez a döntés egyes üzletágakat negatívan érintett”

– hangsúlyozták.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének felmérése szerint
országosan 20-30 ezerrel csökkent a nyelviskolákban tanulók létszáma a vírushelyzet és a nyelvvizsgamentesség miatt.

A járványhelyzet miatt az előzetesen tervezett tanfolyamok alig 50 százalékát tudták átköltöztetni az online térbe az iskolák. A családi kisvállalkozásként működő felnőttképzők jelentős része a személyes jelenlétet igénylő képzéseket nem tudta az online térbe áttenni. Bár a második hullám érkezését felkészülten várták a felnőttképzők, újabb súlyos veszteségek érték őket.
„Az intézmények oktató és ügyviteli munkatársaik körülbelül felét tudják megtartani, az óraadó tanáraik pedig körülbelül 40-50 százalékát nem tudják foglalkoztatni a képzésszámok drasztikus csökkenése miatt. A 25-30 éves szakmai múltra visszatekintő vállalkozások véges anyagi tartalékaikat élik fel”

– tették hozzá.

Jogerős az Auchanra kiszabott gigabírság

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.13. 12:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Kúria mindenben jóváhagyta a GVH több mint egymilliárd forintos, rekordösszegű bírságot kiszabó határozatát.
Így immár jogerőssé vált, hogy az Auchan visszaélt jelentős piaci erejével. A francia tulajdonú áruházlánc ugyanis egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak azért, hogy termékeik bekerülhessenek árukészletébe - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).   Emlékeztetnek: az ügy még 2015-re nyúlik vissza, amikor a GVH megállapította, hogy az Auchan Magyarország Kft. megsértette a Kereskedelmi törvényt, mivel a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől forgalomtól független, utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe. A jogi szabályozás ugyanis tiltja a hasonló díjak kiszabását, emellett a kereskedők nem szabhatnak ki díjat más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásért sem. Több bírósági jogorvoslati fórumot követően az ügy a Kúria döntéshozatala elé került, mely fenntartotta a GVH határozatát. Az ügy ezzel végleg lezárult: a versenyhatóság döntése jogerőssé vált. A Hivatal 1.061.300.000 Ft bírságot szabott ki az áruházláncra. Ez idáig Magyarországon a legmagasabb összeg, amelyet a versenyhatóság a kereskedelmi törvény alkalmazásának körében kirótt. A GVH által kiszabott bírságok Magyarország központi költségvetésébe kerülnek.

Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.13. 11:05

Fotó: Népszava
Az idén már rekordösszegben 6,5 milliárd euró értékben vett fel kölcsönt az állam a devizapiacról.
Csütörtökön reggel az Államadósság Kezelő Központ (AKK) bejelentette, hogy újabb devizakötvény kibocsátásra készül, annak érdekében, hogy a 2021 elején esedékes devizalejáratok kifizetéshez forrásokat gyűjtsön. Estére véget is ért a kötvényaukció és az eredmények szerint 10 és 30 éves lejáratú papírokat összesen 2,5 milliárd euró értékben jegyeztek le a befektetők. Mivel idén az ÁKK már kibocsátott négy milliárd eurónyi kötvény, így a 2020-as kibocsátás 6,5 milliárd euróra – 2300 milliárd forintra rúg. Egy évben a piacról ilyen mértékű devizaforrás bevonására az elmúlt években nem került sor. Ennél nagyobb volt az előző, 2008-as válság idején a magyar hitelfelvétel, akkor viszont nem a piaci hitelekkel, hanem csak az IMF segélyhitelével maradt csak fizetőképes a magyar állam. 2008 őszén 20 milliárd euró kerete nyitott az IMF és a Világbank, miből végül három év alatt alatt mintegy 14 milliárd eurót hívott le az ország. Abban nincs semmi meglepő, hogy a kormány idén növeli a hitelfelvételeit, ugyanis a covid-19 járvány miatti gazdasági válság miatt az államháztartás hiánya elérheti 3600-3800 milliárd forintot. Az elmúlt években a kormány igyekezett csak a forintpiacról finanszírozni a mindenkori hiányt – ezzel kikerülve az államadósságon az árfolyamkockázatok felépülését. Ám idén a lakossági kötvényvásárlási kedve csökkent, arról nem beszélve, hogy az állam hiteléhsége óriásira nőtt, amit már nem lehet lehet a kamatot elszaladása nélkül fedezni a forintpiacról. Ezért a magyar állam visszatért a devizakötvény kibocsátásra, ahol ráadásul nulla százalékos kamattal lehet hitelt felvenni – persze nem Magyarországnak, ugyanis az országkockázatot meg kell fizetni. Végül csütörtökön az ÁKK 1,25 milliárd euró összegben 10 éves futamidejű 0,5 százalékos fix kamatot fizető kötvényt, illetve szintén 1,25 milliárd euró értékben 30 éves lejáratú kötvényt bocsátott ki. Az 10 éves kötvények országkockázati kamatfelára 0,85 százalék, míg a 30 éves kötvényt 1,5 százalékos fix kamattal jegyezték le a befektetők – itt itt 1,6 százalékos felár referenciának tekintett EUR midswap hozamokhoz képest. Csütörtöki kötvénykibocsátások másik eredménye, hogy egy csapásra 2,5 milliárd euróval nőnek a jegybank devizatartalékai, hisz a befolyó pénzt az MNB váltja forintra a kormánynak. A devizatartalékok legfrissebb, október végi adatai szerint 30,2 milliárd euróra rúgtak, ilyen magas utoljára 2016 -ban volt. A MNB devizatartaléka évi 2-4 milliárd euróval is növekedhetnének – a beáramlóm uniós támogatásoknak köszönhetően, hacsak Brüsszel vagy épp egy magyar vétó nem zárja el a uniós pénzcsapokat.