A BKIK is követelésekkel bombázza a fővárost

A budapesti iparkamara korábbi követeléseit megfejelve újabb 25 milliárdot követel a fővárostól válságkezelésre.

Elfogytak a vállalkozói tartalékok, azonnal meg kell kezdeni a fővárosi válságkezelést – követeli a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). Tizenegy szakmai érdekképviselettel karöltve ezzel párhuzamosan nem támogatják a fővárosi önkormányzat által javasolt fél százalékos újraindítási adó kivetését, amely az 5 milliárd forintot elérő adóalappal bíró cégekre vonatkozna.

A BKIK a Budapesti Válságkezelő Alap azonnali elindítását követeli a fővárostól 25 milliárdos keretösszeggel, következő lépésként a kerületeket is bevonnák hasonló összeggel. A szervezetek szerint a fővárosi önkormányzat nem hivatkozhat forráshiányra, hiszen hatékonyabb gazdálkodással, beruházások elhalasztásával és költségcsökkentéssel, valamint hitelfelvétellel kezelhető lenne a jelenlegi válsághelyzet.

A fővárosi mentőcsomag javát bértámogatásra költenék, de jutna fogyasztásélénkítésre, az építőipari beruházások hiteleinek önrészére, iparágváltó támogatásra és a fűthető teraszok kialakítására is. Ezenfelül jó lenne, ha az önkormányzatok elengednék az építményadót is.

A BKIK rettentő nagyvonalúan mindezért cserébe lemondana a 1,5 milliárdos büdzséjének 5 százalékáról (75 millió forint), Vadász György a magyar iparszövetség (OKISZ) nevében hasonló felajánlást tett. A BKIK és az OKISZ együttmozgása ugyanakkor meglepő, Vadászt ugyanis eddig is a kormány támogatójaként tartották számon, Nagy Elek BKIK-elnök pedig új szemlélet ígéretével váltásra készült, igaz, végül mégsem indult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október végi tisztújító ülésén Parragh Lászlóval szemben az elnöki székért. A kisadózói adó (kata) átalakításával kapcsolatban is ellentétes oldalon áll a BKIK, illetve az MKIK valamint a kormány. (Parragh néhány nappal ezelőtt azt javasolta Orbán Viktornak, hogy egy évre függesszék fel az iparűzési adót, amellyel legnagyobb bevételi forrásától fosztaná meg az önkormányzatokat.)

Mindezek ellenére a BKIK mostani javaslata jól illeszkedik a kormány kommunikációs stratégiájába. Elsőként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök állt elő azzal, hogy Budapestnek sokkal több van a kasszájában, mint állítja, ezért nagyobb részt kellene vállalnia a válságkezelésből. Majd a fővárosi Fidesz-frakció állt elő azzal, hogy a főváros adjon 50 milliárdot a turisztikai ágazat megsegítésére. Nem sokkal később a budapesti iparkamara is csatlakozott, többek között a bérleti-, közterület-használati díjak elengedését, éttermi, taxis utalványok osztogatását kérve a fővárostól.

A városvezetés azóta már számtalan alkalommal elmagyarázta, hogy üres a kassza. A járvány és a kormány összesen 69 milliárd forintos lyukat ütött a fővárosi költségvetésen. Már nem a fejlesztések kerültek veszélybe, hanem a működés. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nem lát lehetőséget arra, hogy költségvetési forrásból további támogatást nyújtsanak az eddig bejelentett bérleti díj, illetve a taxisoknak nyújtott droszt-kedvezmény mellett. Az unió válságkezelő csomagja – ha a kormány le nem mond róla –, fedezetet nyújthat a követelésekre. Azt viszont semmiképpen nem tartja elfogadhatónak a főváros, hogy az iparűzési adóbevétel terhére segítsék meg a vállalkozásokat – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus.