– Bár az elkelt megyei földterület 110 nyertes árverezőhöz került, ám ennek kétharmadát, mintegy 4600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok, hanem mindössze 22 nagy érdekeltség szerezte meg – állapította meg a Népszavához eljuttatott jelentésében Ángyán József. Ebből kiderül az is, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében több mint 80 százalékát – más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. De még az úgynevezett helybeliek között is találni olyan cégtulajdonosokat, akik lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül, csupán cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”, akár úgy, hogy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. E megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak volna a nyertesek az állami földterületekhez: a területek több mint negyven százaléka ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron került az árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat legalább duplája volt az eredeti összegnek – a területek kevesebb, mint tíz százalékának árverésén alakult ki.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük milliárdos nagyvállalkozókat éppúgy, mint építőanyag-forgalmazót, rendezvényi étkeztetőt, szállodai vendéglátóst, optikust, s akad köztük jó néhány politika-közeli szereplő, polgármester, alpolgármester és számos önkormányzati képviselő is. A legnagyobb politika-közeli nyertesek között találjuk a Gyermelyi Holding vezetői és üzlettársaik alkotta gazdasági érdekkör tagjait, egy Magyarországra települt holland nagygazda család tagjait, vagy épp egy volt fideszes esztergomi önkormányzati képviselőt. Vannak erős érdekérvényesítő képességű, általában politika közeli nyertes települések, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak: ennek a rangsornak az élén két fideszes vezetésű Tata és Komárom áll, e két város lakói szerezték meg az elárverezett megyei földek több mint 22 százalékát. A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében tőkeerős, politika-közeli, gyakorta nem is mezőgazdasági foglalkozású városlakók a program fő árverési nyertesei – summázta jelentését Ángyán József.
