Formálódik a siklóalku

A jövő hét végére elkészül a budapesti sikló-beruházás megvalósítására vonatkozó kormányzati javaslat. A jelenlegi projektcég nem szerepel a tervekben.

A Citadella néhány éven belül szerethető találkozási pontja lesz a magyaroknak és a külföldieknek egyaránt – írta Budapest egyik legfőbb látványosságának felújításával és a gellérthegyi sikló építésével kapcsolatos kérdéseinkre a Várkapitányság. Egyúttal arról is biztosítottak mindenkit, hogy a munkálatok során az összes szükséges kérdésben egyeztetnek majd az érintett önkormányzatokkal. Úgy tűnik, eddig nem akadt ilyen kérdés, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat ugyanis még nem keresték meg hivatalosan. Bár azelőtt a kormánydöntés előtt sem volt semmiféle egyeztetés, amely a mintegy 20 milliárdos fejlesztést nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította.

A Népszava információi szerint a beruházás egészét Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár felügyeli. A Citadella átalakítása, valamint a Magyar Szabadságharcosok Múzeumának építészeti megvalósítása Finta Sándor volt budapesti főépítész feladata, a sikló projektet pedig a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízta a kormány. A júliusi kormányrendelet 2,5 milliárdot biztosított a Citadella és 1,5 milliárdot a sikló projekt előkészítésére. A beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és megvalósíthatósági tanulmányt a BFK-nak kell elkészíteni. Ennek fényében aligha meglepő, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén a hat kormány által átvenni kívánt projekt között a sikló megépítése is szerepelt.

Az ügyben már meg is indultak a háttértárgyalások a főváros és a BFK között. Utóbbi jövő hét végére készíti el a részletes javaslatot a projekt átvételére. Lapunk információi szerint ebben egyáltalán nem szerepel a gellérthegyi sikló megvalósítására létrejött projektcég, amelynek 25 százalékban a BKK révén a főváros is résztulajdonos. A formálódó új alkuban az állam építené meg a siklót, de az üzemeltetést a fővárossal közösen végeznék. Ezt Fürjes Balázs államtitkár is szorgalmazta, mondván az ebből keletkező hasznot a Gellérthegy szépítésére fordíthatnák.

A jelenleg ismert kormányzati tervek szerint a Citadella fejlesztés első 2022-ig tartó ütemében rendezik az erőd környezetét. 2023-ra pedig megnyílik a magyar szabadságküzdelmekre emlékező - a Várkapitányság szerint - hiánypótló, inspiráló kiállítás Szabadság Bástyája címmel. A kiállítás koncepciótervét egy történészi és egy szakértői testület bevonásával már el is készítették.

Eddig azonban sem erről, sem a Citadella átépítésének koncepciójáról nem árultak el semmiféle részletet. Erő Zoltán, Budapest főépítésze nem lepődne meg, ha erről is a Magyar Közlönyből értesülnének. Az építész egyébként attól tart, hogy a kormány követi az Orbán Viktor által nagyra tartott Makovecz Imre ajánlását, aki szerint Medgyaszay István Nemzeti Panteonját kellene megépíteni a Gellért-hegy tetejére, mondván „abban a pillanatban Budapest alaphangulata megváltozik”. Utóbbiban aligha téved Makovecz, hiszen a grandiózus épületet Szent Korona-formájú kupola díszítette volna. Erő Zoltán szerint vannak erre utaló jelek.

Nagy a bizonytalanság a Szabadság-szobor körül is. A hírek szerint a kormány örömmel elbontaná, Tarlós István előző főpolgármester ezt korábban sikeresen megakadályozta, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is azt mondta, hogy nincs ilyen fővárosi szándék: „a szobor ugyanis Budapest egyik ikonikus jelképe, amelynek lehet egy olyan értelmezést is adni, amely nem a diktatúra kialakulásával azonosítja, hanem valóban a szabadsággal”.

A Citadella-projektet felügyelő cég felügyelőbizottságába egyébként Panyi Miklós is bekerült, aki a kormány ideológiai háttérintézményeként működő Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója és egyúttal kiötlője az „Igazság, erő, felemelkedés” kampánynak.

A beruházás generáltervezői tenderét szeptember elején hirdették meg, de október végén kitolták a beadási határidőt. Nem hirdettek eredményt a 20 milliárd forint összértékű kivitelezői pályázaton sem. Így egyelőre csak annyi biztos, hogy a világháborús bunkert Mészáros Lőrinc egyik építőipari vállalata, a ZÁÉV bonthatja el bruttó 320 millió forintért, a munkát már el is kezdték.