Előfizetés

Formálódik a siklóalku

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A jövő hét végére elkészül a budapesti sikló-beruházás megvalósítására vonatkozó kormányzati javaslat. A jelenlegi projektcég nem szerepel a tervekben.
A Citadella néhány éven belül szerethető találkozási pontja lesz a magyaroknak és a külföldieknek egyaránt – írta Budapest egyik legfőbb látványosságának felújításával és a gellérthegyi sikló építésével kapcsolatos kérdéseinkre a Várkapitányság. Egyúttal arról is biztosítottak mindenkit, hogy a munkálatok során az összes szükséges kérdésben egyeztetnek majd az érintett önkormányzatokkal. Úgy tűnik, eddig nem akadt ilyen kérdés, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat ugyanis még nem keresték meg hivatalosan. Bár azelőtt a kormánydöntés előtt sem volt semmiféle egyeztetés, amely a mintegy 20 milliárdos fejlesztést nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította. A Népszava információi szerint a beruházás egészét Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár felügyeli. A Citadella átalakítása, valamint a Magyar Szabadságharcosok Múzeumának építészeti megvalósítása Finta Sándor volt budapesti főépítész feladata, a sikló projektet pedig a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízta a kormány. A júliusi kormányrendelet 2,5 milliárdot biztosított a Citadella és 1,5 milliárdot a sikló projekt előkészítésére. A beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és megvalósíthatósági tanulmányt a BFK-nak kell elkészíteni. Ennek fényében aligha meglepő, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén a hat kormány által átvenni kívánt projekt között a sikló megépítése is szerepelt. Az ügyben már meg is indultak a háttértárgyalások a főváros és a BFK között. Utóbbi jövő hét végére készíti el a részletes javaslatot a projekt átvételére. Lapunk információi szerint ebben egyáltalán nem szerepel a gellérthegyi sikló megvalósítására létrejött projektcég, amelynek 25 százalékban a BKK révén a főváros is résztulajdonos. A formálódó új alkuban az állam építené meg a siklót, de az üzemeltetést a fővárossal közösen végeznék. Ezt Fürjes Balázs államtitkár is szorgalmazta, mondván az ebből keletkező hasznot a Gellérthegy szépítésére fordíthatnák. A jelenleg ismert kormányzati tervek szerint a Citadella fejlesztés első 2022-ig tartó ütemében rendezik az erőd környezetét. 2023-ra pedig megnyílik a magyar szabadságküzdelmekre emlékező - a Várkapitányság szerint - hiánypótló, inspiráló kiállítás Szabadság Bástyája címmel. A kiállítás koncepciótervét egy történészi és egy szakértői testület bevonásával már el is készítették. Eddig azonban sem erről, sem a Citadella átépítésének koncepciójáról nem árultak el semmiféle részletet. Erő Zoltán, Budapest főépítésze nem lepődne meg, ha erről is a Magyar Közlönyből értesülnének. Az építész egyébként attól tart, hogy a kormány követi az Orbán Viktor által nagyra tartott Makovecz Imre ajánlását, aki szerint Medgyaszay István Nemzeti Panteonját kellene megépíteni a Gellért-hegy tetejére, mondván „abban a pillanatban Budapest alaphangulata megváltozik”. Utóbbiban aligha téved Makovecz, hiszen a grandiózus épületet Szent Korona-formájú kupola díszítette volna. Erő Zoltán szerint vannak erre utaló jelek.
Már nem egy látványterv készült, de még ma sem tudni, hogy fog kinézni a sikló
Fotó: WALTON IMRE / AFP
Nagy a bizonytalanság a Szabadság-szobor körül is. A hírek szerint a kormány örömmel elbontaná, Tarlós István előző főpolgármester ezt korábban sikeresen megakadályozta, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is azt mondta, hogy nincs ilyen fővárosi szándék: „a szobor ugyanis Budapest egyik ikonikus jelképe, amelynek lehet egy olyan értelmezést is adni, amely nem a diktatúra kialakulásával azonosítja, hanem valóban a szabadsággal”. A Citadella-projektet felügyelő cég felügyelőbizottságába egyébként Panyi Miklós is bekerült, aki a kormány ideológiai háttérintézményeként működő Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója és egyúttal kiötlője az „Igazság, erő, felemelkedés” kampánynak. A beruházás generáltervezői tenderét szeptember elején hirdették meg, de október végén kitolták a beadási határidőt. Nem hirdettek eredményt a 20 milliárd forint összértékű kivitelezői pályázaton sem. Így egyelőre csak annyi biztos, hogy a világháborús bunkert Mészáros Lőrinc egyik építőipari vállalata, a ZÁÉV bonthatja el bruttó 320 millió forintért, a munkát már el is kezdték.

Erről véletlenül sincs konzultáció

Az egykori erődítmény több mint 3 hektárnyi területe állami tulajdon, 2015-ben az állam a vagyonkezelést is átvette a Újbudától, de továbbra is a főváros rendelkezik a Gellérthegy teljes zöldfelületével. A budavári és az újbudai önkormányzat alig néhány százalékot birtokol az ott lévő közterületekből. De ez mindegy is, hiszen kiemelt beruházásként sem a döntés előkészítésében, sem a megvalósításban nincs szerepük az önkormányzatoknak. Eddig nem is volt semmiféle konzultáció – válaszolta a Népszava kérdésére Schreffel János újbudai főépítész, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a Citadella telkén a kerületi építész szabályzat szerint a beépítés mértéke nem növelhető. Az építési engedélyezési eljárást azonban a fővárosi kormányhivatal folytatja le, márpedig arról már nagyon sokszor kiderült, hogy rendkívül lojális a kormányzati projektekkel. Így aligha gördítenek majd akadályt a beruházás elé.

A húszmilliárdos projekt megvalósítása elvileg az újonnan létrehozott Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. feladata, amelynek vezetője Kenéz Flóra. A harmincas évei elején járó, egykori modellnek semmiféle cégvezetői, illetve nagyberuházások lebonyolítására vonatkozó tapasztalata nincs. Bár korábban a céget létrehozó Várkapitányság Nonprofit Zrt. projektmenedzsereként éppen a Citadella fejlesztési projekt előkészületeit irányította. Ennek ellenére senki nem számít arra, hogy komoly szerepet játszik majd a Gellérthegy kormány elképzelések szerinti újrafazonírozásában.

Idén májusban új, kisebbségi tulajdonos is érkezett a cégbe a Gellért Hill Experience Kft., amely Kreinbacher József egyszemélyes cége. Az üzletember ipari építmények létesítésével foglalkozik, de van egy borászata is. De úgy tűnik, ezúttal elszámította magát. Az állam és a főváros is kihagyná a buliból. S ezt meg is tehetik, hiszen a területre soha nem szerzett használati jogot a cég, az építési engedély pedig augusztusban lejárt. Kezdeményezték a meghosszabbítását, de Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a Népszavának korábban nem tagadta, hogy „ebben azért akad még egyeztetni való”.

A klinikai vizsgálat nem arra való, hogy beoltsák a fél országot – Interjú Pozsgay Csilla gyógyszeripari szakértővel

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 07:30
Pozsgay Csilla
Fotó: Béres Márton / Népszava
A géntechnológiás megoldásokkal kevés a tapasztalat – mondja Pozsgay Csilla címzetes egyetemi docens, gyógyszeripari szakértő, aki jelzi azt is, hogy sok kockázatot rejthetnek a kísérleti oltóanyagok.
Melyik új koronavírus elleni vakcina érhet legkorábban Magyarországra? Jelenleg öt olyan vakcináról tudunk, amelynek gyorsított eljárású, korlátozott használatra szóló engedélye van abban az országban, ahol fejlesztik azokat. Köztük van kínai, orosz, az amerikai Pfizer-é valamint az úgynevezett Oxford, amelyet az AstraZeneca és a Johnson and Johnson közösen fejlesztett. Az Európai Unió jó előre lekötött óriási kontingenseket különböző vakcinagyártóknál. Ezek egyike az Astra-Zeneca volt, s most úgy tűnik, hogy az ő vakcinájuk egy kicsit hátrébb sorolódott, hiszen elég súlyos mellékhatások jelentkeztek a kipróbálása alatt. A Pfizer pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy ők is megkapták az előrehozott törzskönyvet. Tőlük az unió a tervek szerint 300 millió adagot vásárol. Vannak még a kínai és az orosz vakcinák, amelyeknek a saját országukban szintén van ideiglenes forgalombahozatali engedélyük. Mi a különbség a versengő vakcinák között? A fejlesztők több irányban keresik az oltóanyagot. Próbálkoznak a tradicionális vakcinagyártással, amelynél inaktivált (szaporodásra nem képes), vagy gyengített kórokozóval, illetve vírusfehérjével váltanak ki immunválaszt. Más irány az, amikor a vírus genetikai állományának egy-egy darabját juttatják be a szervezetbe például az mRNS (nukleinsavas) vakcinák esetén, vagy némelyik vírusvektor vakcinánál. Az utóbbiak valamely más, például az adeno-, a kanyaró- vagy a bárányhimlő vírus segítségével juttatják az emberi szervezetbe a koronavírusgén darabjait, vagy termeltetnek velük koronavírus-fehérjéket, amelyekkel a saját, emberi szervezet immunválasza váltható ki. A legmodernebb technológia, amelyet a Pfizer oltóanyaga is használ, az úgynevezett nukleinsavas (mRNS) eljárás. Ez a COVID-19 genetikai állományának egy részét közvetlenül az emberi sejtbe bejuttató géntechnológia, ennek következményeként a sejtek olyan koronavírus-fehérjéket termelnek, amelyek aktivizálják az immunrendszert. A géntechnológiás megoldásokkal kevés a tapasztalat, például nem tudjuk, hogy a génmanipulációs eljárásnak hosszabb távon milyen következményei lehetnek. A kínaiaknál is többféle fejlesztési vonal van, többek közt vírusvektor vakcinát is fejlesztenek. Az a vakcina, amelynek forgalmazására Magyarországon sor kerülhet, az egy teljes, inaktivált vírust tartalmaz. Közben Magyarország is fejleszti a vírus elleni vakcinát. Mikor lehet ebből saját oltóanyagunk? A hazai oltóanyaggyártás újraindításáról 2018-ban született egy kormányhatározat. Idén már egy oltóanyaggyár alapkőletételre is sor került, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A hazai oltóanyagjelölt pre-klinikai, azon belül is állatkísérleti fázisban van. Sok vakcinafejlesztő az utóbbi pandémia okozta nagy sietségben, ezt a kísérleti fázist elnagyolta, vagy akár át is ugrotta. Mint azt néhány fejlesztésnél látjuk, ez súlyos mellékhatások formájában visszaüt a humánkísérleti fázisban, és akár a fejlesztés leállítását is eredményezheti. Mára Magyarországon egyetlen hazai cégnek, az influenzaelleni oltást készítő, Fluartnak van humán vakcina gyártási tapasztalata. A mostani fejlesztés a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ közös projektje, melyben a Fluart is részt vesz. Ezzel az összmunkával nagy esélyünk van arra, hogy egy jó minőségű, hatásos és biztonságos, magyar fejlesztésű vakcina kerül majd az emberekhez. Mivel a mostani helyzet megkívánja, hogy az egyébként akár 8-10 évig is tartó vakcina fejlesztési folyamatok felgyorsuljanak, ezért várhatóan ez a fejlesztés is akár egy éven belül eljuthat az előrehozott törzskönyvezésig. A Magyar Közlönyben csütörtökön jelent meg egy új jogszabály, amellyel egyszerűsítik és felgyorsítják a koronavírus ellen külföldön gyártott oltóanyagok és gyógyszerek behozatalát Magyarországra. Pontosan ez mit jelent a gyakorlatban? Kellő garanciákkal ideiglenesen hat hónapra engedélyezik olyan gyógyszerek, vakcinák behozatalát, amelyek nálunk, vagy az Európai Unióban sem rendelkeznek forgalombahozatali engedéllyel, ugyanakkor nem helyettesíthetők mással. Nem vagyok jogi szakértő, de számomra ez az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás (compassionate use) kiterjesztésének, egyszerűsítésének tekinthető, nyilván fokozott hangsúlyt kap ebben az esetben a mellékhatások figyelése, gyűjtése, elemzése, ugyanakkor a sürgős szükség miatt fontos döntés. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi „sürgős szükséghelyzet” az, ami indokolttá teszi az ilyen döntéseket. Képesek leszünk-e ezek közül bármelyiket is mi magunk gyártani? Ha kínai vagy orosz vakcinát vásárolunk, akkor a gyártásnak csupán bizonyos lépéseit fogjuk Magyarországon végezni. Itt első sorban az ampullázásra, fecskendőbe töltésre, csomagolásra gondolok. Maga az oltóanyag nagy tételben, készen érkezik, ha létrejön a felek közt a megállapodás. A debreceni oltóanyaggyár alkalmas lesz majd akár bérgyártásra is, így a kínai vagy más vakcinagyártók megrendelésére a teljes folyamatot el lehet végezni Magyarországon.

Ennek lesz majd Magyarországon is a hármas fázisú klinikai vizsgálata, amely során már több ezer embernek adják be a vakcinát? Igen, egy hosszú államközi egyeztetési folyamat után a kínai vakcina dokumentációját most ellenőrzi a hatóság. Azt vizsgálják, hogy megfelel-e a magyarországi, illetve az európai uniós előírásoknak ez a dokumentumcsomag. Ha igen, akkor az a terv, hogy Magyarországon ezzel a vakcinával egy hármas fázisú vizsgálatot szeretnének indítani. A hármas vizsgálat örve alatt akár be is olthatják a lakosságot ezzel az oltóanyaggal? Egy klinikai vizsgálat nem arra van, hogy a fél országot beoltsuk. Ugyanakkor az úgynevezett „engedélyezés előtti gyógyszerhasználat” jogintézménye alkalmazható lehet. Ennek feltétele, hogy legalább szabályszerű, lezárt kettes fázisú vizsgálaton átessen a készítmény. Ha ez alapján úgy tűnik, hogy hatásos és biztonságos, akkor adhat ki a hatóság ilyen engedélyt. Így lehetséges, hogy nem klinikai vizsgálat keretében, de klinikai vizsgálati szert használnak a lakosság immunizálására. Ez az a kínai vakcina, amely klinikai vizsgálatát Brazília a napokban felfüggesztette? Nem, az a kínai Sinovac gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltóanyag, a CoronaVac. De már annak is folytatják a klinikai próbáit. Én abban teljesen biztos vagyok, hogy sem az állam, sem a hatóság nem fog engedélyt adni egy olyan vakcina beadására, amely nem teljesen biztonságos. Itt ráadásul nem egy-egy emberről, hanem tömegekről beszélünk. Olyan hazárdjátékba, amely egészséges emberek életét kockáztatja, senki nem megy bele. Nemrég az unió egyik tisztviselője úgy nyilatkozott, hogy központi engedélyre van szükség a magyar lakosság koronavírus elleni oltásához, de ha a magyarok mégis másként csinálják, akkor ők viselik a felelősséget. Mit jelent, hogy a magyarok viselik a felelősséget? Vannak bizonyos gyógyszercsoportok, amelyeknek az unión belül központi törzskönyvezése van, ezért annak megfelelően kell eljárnunk. A vakcinák ebbe a körbe tartoznak. Tehát egy vakcina törzskönyvezésénél az uniós standardoknak megfelelően kell a folyamatot végigvinni. A törzskönyvezési folyamatnál pedig nemcsak Magyarország vesz részt az értékelésben, más uniós országok is szerepet vállalnak abban. Ehhez egy nagyon jó minőségű dokumentációra van szükség, amely bizonyítja a termék hatásosságát és biztonságosságát is. Ha ez a dokumentáció minden szempontból rendben van, megállja a helyét, akkor utána ez utat nyit Európa többi országa felé is a vakcinának. Ez alól jelent átmeneti megoldást a már említett „engedélyezés előtti gyógyszerhasználat”. Ám ha ezt alkalmazzuk is, a törzskönyvezéshez a hármas fázisú klinikai vizsgálatot végig kell vinni. Amíg viszont nincs meg a centralizált forgalombahozatali engedély (törzskönyv), addig az „engedélyezés előtti gyógyszerhasználat” kapcsán jelentkező esetleges „balesetekért”, az oltási szövődményekért nem a gyártóé, hanem az államé a felelősség. Ha az állampolgárait emiatt egészségkárosodás éri, akkor azokról gondoskodnia kell. Volt már rá példa, hogy az államnak a törzskönyvezés előtti készítmény felhasználásból kártérítést kellett vállalnia? Nem tudok róla, de arra sem emlékszem, hogy lett volna a mostanihoz hasonló helyzet, amikor az államnak tömegek védelmére így be kellett volna avatkoznia a gyógyszerengedélyezési folyamatokba. Meddig lehet fokozni a feszültséget az Unióval? Nem gondolom, hogy ütközni kellene ebben az unióval, inkább meg kéne vizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy miként lehet akár a kínai vakcinát elérhetővé tenni a népesség számára úgy, hogy az egyébként megfeleljen a magyar és az európai uniós szabályoknak is. Én ezt nem tartom lehetetlennek.

Kijárási tilalom, maszkviselet: még kevés a büntetés

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 07:00
Kevesebb a renitens utas
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A jelek szerint a nagy többség – egyelőre legalábbis – fegyelmezetten betartja az előírásokat.
Országszerte 324 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök kijárási tilalom megsértése miatt 24 óra alatt, 39 esetben figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. Vagyis a jelek szerint a nagy többség – egyelőre legalábbis – fegyelmezetten betartja az előírásokat. A maszkviselés kapcsán is hasonló tapasztalatokról számoltak be a Népszava körkérdése nyomán a közlekedési cégek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint az utasok eddig szinte teljeskörűen betartották a maszkviselésre vonatkozó előírásokat. A jegyellenőrök nagyon kevés olyan utassal találkoznak, akik a figyelmeztetés ellenére sem veszik fel a maszkot: szeptember 10. és november 10. között mindössze 58 esetben kötelezték pótdíj fizetésre a járványügyi szabályokat megszegőket. Az alappótdíj összege 16 000 forint, a helyszínen vagy két napon belül rendezett pótdíj összege ennek a fele. A MÁV, a HÉV és a Volán ellenőrei 8000 forintra büntetik a maszkviselés szabályai ellen vétő utasokat és ki is zárhatják őket az utazásból. Sőt rendőr segítségét is kérhetik az ellenszegülőkkel szemben. Mindegyikre volt példa a közlekedési eszközökön szeptemberben elrendelt maszkviselési kötelezettség óta. De általánosságban elmondható, hogy folyamatosan csökken a szabályszegők száma, az utasok túlnyomó részben együttműködők – válaszolta a Népszava kérdésére a MÁV-HÉV-Volán hármas. Ez persze nem jelenti azt, hogy eddig ne bírságoltak volna. A MÁV-START járatain az elmúlt két hónapban összesen 59 utasra szabtak ki pótdíjat, 794 utast figyelmeztettek, 6 főt pedig kizártak az utazásból. A Volánbusznál összesen 27 esetben szabtak ki pótdíjat országszerte, 64 utast zártak ki az utazásból, 1363 utast figyelmeztettek és két esetben volt rendőri intézkedés. Így összesen 688 ezer forintot kasszíroztak ezzel. 

Kásler beismerése

„Július végén a vírus görbéje teljesen ellaposodott, hosszú ideig egy-két tucat volt a napi fertőzésszám. Ezért lehetett liberalizálni a szabályozást, ám a külföldi nyaralások után az itthoninál fertőzöttebb területekről ismét behurcolták a vírust.” – mondta Kásler Miklós, a humántárca vezetője. Mint emlékezetes a nyáron épp a kormány és a miniszterelnök buzdított tengerparti nyaralásra. Augusztus 21-én úgy fogalmazott Orbán Viktor: „Van még néhány nap a nyaralásból, én mindenkinek azt tanácsolom, hogy aki látni akarja, és megteheti, az most nézze még meg a tengert.” Egy horvát lap szerint Orbán is ott nyaralt, az Átlátszó pedig – a Szíjj László tulajdonában lévő – Adrián hajózó luxusjachton fotózta le Szijjártó Péter külügyminiszert.