Varga Zs. Andrásra szabják a Kúriát

A javaslat általános indoklása szerint az új szabályozás „az eddigi tapasztalatok és a Kúria által megfogalmazott felvetések figyelembevételével” készült, információnk szerint a tervezetet a bírósági szervezettel nem egyeztette a kormány.

Tovább növeli a Kúria elnökének jogköreit és ismét személyre szóló – a Kúria megválasztott elnökére vonatkozó – jogszabály-módosítást is tartalmaz az a legújabb igazságügyi salátatörvény, melyet a rendkívüli jogrend bevezetésekor, kedd éjszaka adott be a Háznak az igazságügyi miniszter. Bár a javaslat általános indoklása szerint az új szabályozás „az eddigi tapasztalatok és a Kúria által megfogalmazott felvetések figyelembevételével” készült, információnk szerint a tervezetet a bírósági szervezettel nem egyeztette a kormány. Erre utal, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, november 4-i ülésén úgy döntött, levélben fordul az igazságügyi miniszterhez azért, hogy a bírósági szervezetrendszert, a bírák és az OBT jogállását is érintő törvények módosítását kezdeményező minisztériumi előterjesztések kapcsán „az OBT részére biztosítson lehetőséget észrevételek előterjesztésére”.

A benyújtott tervezet átírja az amúgy idén hatályba lépett jogegységi panaszeljárás szabályait. Ismert, egy tavaly év végén elfogadott salátatörvényben a kormány megerősítette a Kúria jogegységesítő szerepét és új jogorvoslati formaként létrehozta a jogegységi panaszeljárás intézményét. A Kúria döntéseinek jogértelmezése 2020. április 1-től az alsó fokú bíróságok, 2020. július 1-jétől pedig a Kúria ítélkező tanácsai számára is kötelező, az eltérést a Kúria döntéseitől a bíróságoknak indokolniuk kell, eltérés esetén pedig a bírósági határozat jogegységi panasszal támadható meg. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben jogellenesen eltávolított elnöke, a Kúria idén nyugdíjba vonult bírája a Magyar Narancsnak – még a fenti törvénytervezet ismerete nélkül – azt mondta a közelmúltban: „a jogegység örve alatt egy teljesen új eljárást hoztak létre a Kúrián, ami az alsóbb szintű bíróságokra is jelentős hatással lesz, és kőkeményen belenyúl a bírói függetlenségbe.” A volt főbírónak az elmúlt tíz évből nincsenek jó tapasztalatai „az új jogintézményekkel kapcsolatban, szerinte „ezekkel mindig olyan hátsó szándékok jöttek be a bírói szervezetbe, amelyek révén politikai manőverezésre nyílik lehetőség.”

A most beadott módosításoknál is kilóg a lóláb: a jogegységi panasz tanács összetétele a Kúria elnökének kizárólagos döntésén múlik, s ebben semmilyen – amúgy sarkalatos törvényben rögzített – ügyelosztási rend nem köti. A tervezet a jogegységi panasz tanács összetételének, létszámának meghatározását teljesen a Kúria elnökének kezébe adja, még arra sem kell figyelnie, hogy többségben legyenek az adott jogkérdés jogterülete szerinti ügyszakban dolgozó bírák. Baka szerint ez utóbbi értelmetlen is, hiszen „a büntető vagy a közigazgatási kollégium aligha tud majd hozzászólni a polgári jogi kérdésekhez, és fordítva”.

A tervezet szerint a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének kinevezése az őt kinevező Kúria elnökének mandátumának idejére szól. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének megbízatása is megszűnik – vagyis kinevezésük nem a szokásos hatéves időtartamra szól. Már ez önmagában aggályos lehet, hiszen a bírósági szervezetben jelenleg egyetlen olyan vezetői pozíció sincs, amely egy másik vezető mandátumához lenne kötve. De ez semmi ahhoz képest, hogy a tervezet újabb, személyre szóló jogszabály-módosítás is tartalmaz, hiszen Varga Zs. Andrásnak, a 2021. január 1-jén hivatalba lépő kúriai elnöknek kedvez, aki rögtön az általa választott főtitkárral és főtitkár-helyettessel kezdheti meg a munkáját. „A Kúria elnöke a Kúria megválasztott elnökével egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi vezetői tisztségre vonatkozó pályázatot. A Kúria megválasztott elnöke a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja” - olvasható a tervezetben, ami ismét egy kifejezetten egyetlen alkalomra és helyzetre írott jogszabály. Jelenleg ugyanis Darák Péter a Kúria elnöke, aki december 31-ig még betölti ezt a tisztséget, de utódját, az alkotmánybíróból - ugyancsak személyre szabott jogalkotással - kúriai bíróvá „avatott” Varga Zs. Andrást már megválasztotta a Ház. Jelenleg a Kúria főtitkári posztja nincs betöltve, a korábbi főtitkár, Erőss Monika – aki egyébként Varga Judit miniszter anyósa – nemrég pályázati úton elnyerte az OBH elnökhelyettesi tisztségét. A főtitkár-helyettes pedig Suba Ildikó, aki Varga Zs. hivatalba lépésével vélhetően megválni kényszerül posztjától.