Előfizetés

Varga Zs. Andrásra szabják a Kúriát

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.11.16. 07:00

Fotó: Népszava
A javaslat általános indoklása szerint az új szabályozás „az eddigi tapasztalatok és a Kúria által megfogalmazott felvetések figyelembevételével” készült, információnk szerint a tervezetet a bírósági szervezettel nem egyeztette a kormány.
Tovább növeli a Kúria elnökének jogköreit és ismét személyre szóló – a Kúria megválasztott elnökére vonatkozó – jogszabály-módosítást is tartalmaz az a legújabb igazságügyi salátatörvény, melyet a rendkívüli jogrend bevezetésekor, kedd éjszaka adott be a Háznak az igazságügyi miniszter. Bár a javaslat általános indoklása szerint az új szabályozás „az eddigi tapasztalatok és a Kúria által megfogalmazott felvetések figyelembevételével” készült, információnk szerint a tervezetet a bírósági szervezettel nem egyeztette a kormány. Erre utal, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, november 4-i ülésén úgy döntött, levélben fordul az igazságügyi miniszterhez azért, hogy a bírósági szervezetrendszert, a bírák és az OBT jogállását is érintő törvények módosítását kezdeményező minisztériumi előterjesztések kapcsán „az OBT részére biztosítson lehetőséget észrevételek előterjesztésére”. A benyújtott tervezet átírja az amúgy idén hatályba lépett jogegységi panaszeljárás szabályait. Ismert, egy tavaly év végén elfogadott salátatörvényben a kormány megerősítette a Kúria jogegységesítő szerepét és új jogorvoslati formaként létrehozta a jogegységi panaszeljárás intézményét. A Kúria döntéseinek jogértelmezése 2020. április 1-től az alsó fokú bíróságok, 2020. július 1-jétől pedig a Kúria ítélkező tanácsai számára is kötelező, az eltérést a Kúria döntéseitől a bíróságoknak indokolniuk kell, eltérés esetén pedig a bírósági határozat jogegységi panasszal támadható meg. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben jogellenesen eltávolított elnöke, a Kúria idén nyugdíjba vonult bírája a Magyar Narancsnak – még a fenti törvénytervezet ismerete nélkül – azt mondta a közelmúltban: „a jogegység örve alatt egy teljesen új eljárást hoztak létre a Kúrián, ami az alsóbb szintű bíróságokra is jelentős hatással lesz, és kőkeményen belenyúl a bírói függetlenségbe.” A volt főbírónak az elmúlt tíz évből nincsenek jó tapasztalatai „az új jogintézményekkel kapcsolatban, szerinte „ezekkel mindig olyan hátsó szándékok jöttek be a bírói szervezetbe, amelyek révén politikai manőverezésre nyílik lehetőség.” 
A most beadott módosításoknál is kilóg a lóláb: a jogegységi panasz tanács összetétele a Kúria elnökének kizárólagos döntésén múlik, s ebben semmilyen – amúgy sarkalatos törvényben rögzített – ügyelosztási rend nem köti. A tervezet a jogegységi panasz tanács összetételének, létszámának meghatározását teljesen a Kúria elnökének kezébe adja, még arra sem kell figyelnie, hogy többségben legyenek az adott jogkérdés jogterülete szerinti ügyszakban dolgozó bírák. Baka szerint ez utóbbi értelmetlen is, hiszen „a büntető vagy a közigazgatási kollégium aligha tud majd hozzászólni a polgári jogi kérdésekhez, és fordítva”. A tervezet szerint a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének kinevezése az őt kinevező Kúria elnökének mandátumának idejére szól. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének megbízatása is megszűnik – vagyis kinevezésük nem a szokásos hatéves időtartamra szól. Már ez önmagában aggályos lehet, hiszen a bírósági szervezetben jelenleg egyetlen olyan vezetői pozíció sincs, amely egy másik vezető mandátumához lenne kötve. De ez semmi ahhoz képest, hogy a tervezet újabb, személyre szóló jogszabály-módosítás is tartalmaz, hiszen Varga Zs. Andrásnak, a 2021. január 1-jén hivatalba lépő kúriai elnöknek kedvez, aki rögtön az általa választott főtitkárral és főtitkár-helyettessel kezdheti meg a munkáját. „A Kúria elnöke a Kúria megválasztott elnökével egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi vezetői tisztségre vonatkozó pályázatot. A Kúria megválasztott elnöke a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja” - olvasható a tervezetben, ami ismét egy kifejezetten egyetlen alkalomra és helyzetre írott jogszabály. Jelenleg ugyanis Darák Péter a Kúria elnöke, aki december 31-ig még betölti ezt a tisztséget, de utódját, az alkotmánybíróból - ugyancsak személyre szabott jogalkotással - kúriai bíróvá „avatott” Varga Zs. Andrást már megválasztotta a Ház. Jelenleg a Kúria főtitkári posztja nincs betöltve, a korábbi főtitkár, Erőss Monika – aki egyébként Varga Judit miniszter anyósa – nemrég pályázati úton elnyerte az OBH elnökhelyettesi tisztségét. A főtitkár-helyettes pedig Suba Ildikó, aki Varga Zs. hivatalba lépésével vélhetően megválni kényszerül posztjától.

Az M3-ason a négyes metró átka

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.16. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy hete zárták le a hármas vonal középső szakaszát, ám az alagút felújítása várhatóan csak hónapok múlva kezdődik el.
A szerződésbontás előtti utolsó stációhoz érkezett a BKV és a hármas metró alagútjának felújítására szerződött Swietelsky Vasúttechnika Kft. A fővárosi közlekedési társaság a múlt héten felszólította a kivitelezőt, hogy vonuljon fel a munkaterületre és lásson neki a 48 milliárd forintért vállalt rekonstrukció utolsó részéhez, különben felmondja a megállapodást. Erre eddig nem került sor. A metróvonal középső részét ennek ellenére lezárták. A BKV ezt az ezen a szakaszon lévő, Nagyvárad tér – Lehel tér közötti állomások rekonstrukciójával indokolta, ami nem végezhető utasforgalom mellett. Az osztrák cég másik leányvállalata, a Swietelsky Építő Kft. ugyanis a tavaly novemberben aláírt 86,6 milliárd forint értékű szerződés értelmében az ütemterv szerint halad az állomások felújításával. A cégtestvérrel azonban több hónap alatt sem sikerült dűlőre jutni. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: a Swietelsky Vasúttechnika márciusban 18 milliárdos többletköveteléssel állt elő az északi és a déli szakaszon előállt sorozatos csúszásra és extra feladatokra hivatkozva. A koronavírus járvánnyal, kormányzati elvonásokkal és a gazdasági válság hatásaival küzdő városvezetés levélben kereste meg az anyavállalatot, ám hűvös hangú visszautasítás volt a válasz. A BKV lázas alkudozásba kezdett, de 8 milliárdnál többet nem ajánlhatott a folytatásért cserébe. A szakértők szerint legfeljebb ennyi támasztható alá a követelésből. Márpedig, ha a Karácsony-féle városvezetés nem akar a Demszky-kabinet négyes metró beruházás során elkövetett hibáiba esni és egy OLAF vizsgálatot magára vonni, akkor kínosan ügyelnie kell az uniós elszámolhatósági szabályokra. A tiszta kéz politikája mellett a szűkös büdzsé is komoly szerepet játszott a 18 milliárdos követelés visszautasításában. A hármas metró költségvetése a kezdetektől igen szoros, a kivitelezők vártnál jóval magasabb vállalási árai, menet közben felmerült extra feladatok – például a déli szakasz állomásainak azbesztmentesítése – és a sorozatos csúszások miatt már így is súlyos milliárdokkal nőtt a felújítás ára. (A költségeket eredetileg 120 milliárdban határozták meg, most 217,5 milliárdnál tartanak. Ebből uniós támogatás 172 milliárd, a többit az állam adja.) A vonal alagút-felújítására vonatkozó szerződést július végén felfüggesztették. A BKV igazgatósága november 9-ig adott időt a megegyezésre. A Népszava információi szerint még aznap is tárgyaltak a felek, de nem sikerült megállapodniuk. Ha a kivitelező záros határidőn belül nem kezdi meg a munkát, akkor a BKV nem tehet mást, minthogy új közbeszerzést hirdet. Mindjárt hármat.
A Népszava információi szerint a vágányépítésre, a biztosítóberendezések cseréjére és a gyengeáramú hálózat kialakítására külön-külön tendert hirdetnének. (Jelenleg ezekre egy kivitelezői szerződés vonatkozik.) A BKV reményei szerint ezzel erősödik a verseny és elkerülhetik, hogy ismét a Swietelskyvel kelljen szerződniük. A lehetséges ajánlattevők palettája nem túl nagy. Az előzőre az osztrákok mellett a Strabag és a Dömper Kft. vezette konzorcium jelentkezett. Utóbbi kettő a Lánchíd legújabb felújítási pályázatára is benevezett. Ha mindkét közbeszerzésen ugyanazt a céget hoznák ki győztesnek, erősen kétségessé válik a határidők betartása. A fővárosnak amiatt is főhet a feje, hogy az innovációs minisztérium egyre hevesebben támadja az M0 körgyűrű déli szakaszát felújító eleddig kormányközeliként emlegetett Strabagot. A Dömpernek is voltak vitatott beruházásai. A cég vezette SDD Konzorcium (DÖMPER Kft., Subterra – Raab Kft., Pannon-Doprastay Kft.) két évvel ezelőtt 28 milliárdért újította fel a Várpalotát elkerülő alig 9 kilométeres utat és a fölötte átívelő hidat. Utóbbit alig két éve után fel kellett állványozni. A Dömper tulajdonosa, Abronits Róbert egy másik cége révén tavaly átvette a fideszes vezetésű Esztergom helyi tévéjét. Az alagútrekonstrukciót eredetileg 17 hónapra becsülte a BKV, de a vita miatt állítólag még az anyagbeszerzés sem történt meg. A BKV gyorsított közbeszerzési eljárást indítana. A Népszava információi szerint az engedélyező hatóság két tender szövegére már áldását is adta, a harmadikon még dolgozik a BKV. Legalább fél év, amíg a szerződéskötés közelébe jutnak, feltéve, hogy nem támadják meg az eredményt. Ha jövő májusban aláírják a szerződést, akkor nyáron nekiláthat az új kivitelező és ha nem jön közbe semmi, akkor ha nem is a tervezett novemberi határidőre, de 2022 végére végezhetnek. Csakhogy éppen a középső szakasz van a legrosszabb állapotban, lévén ez a legrégebbi és a legmélyebb vezetésű. Ráadásul a munka három részre bontása jelentős kockázatot rejt, mivel a projekt menedzselése ezzel a BKV-ra marad. Márpedig ez a négyes metrónál se bizonyult jó döntésnek. A beruházás jelentős felárral és késéssel valósult meg. Ha a felújítást 2023-ra nem sikerül befejezni, akkor sok milliárd uniós támogatást bukhat a a főváros és vele a magyar állam.

Már ma kiderülhet, mennyire komoly Orbán vétófenyegetése

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.16. 06:20

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
A néppárti frakcióból egyedül a Fidesz európai parlamenti képviselői nem szavazták meg az EU 2021. évi költségvetéséről szóló parlamenti határozatot – tájékoztatta hétvégén a nyilvánosságot Ujhelyi István a Facebook-oldalán. A szocialista EP-képviselő szerint a magyar kormánypárti képviselők a múlt csütörtökön nagy többséggel jóváhagyott állásfoglalásra leadott ellenszavazatukkal "Orbán veszélyes játékát támogatták a hétéves költségvetés vétójával kapcsolatban." Erre enged következtetni Deutsch Tamásnak a büdzsé vitájában elmondott beszéde, amelyben a fideszes politikus élesen kikelt a "baloldal" által támogatott és pénzügyi szankciók lehetőségét felvető "jogállami mechanizmus" ellen. A parlamenti szöveg külön kiemeli, hogy szükség van az uniós pénzeket védő jogállami szabályrendszerre. Az Unió jövő évi költségvetéséről szóló EP-határozat a képviselő-testület álláspontját rögzíti arról, hogy jövőre a közösségnek mire és mennyit kellene költenie. A jóváhagyást követően a parlamentnek és a kormányokat képviselő EU Tanácsnak együtt kell kidolgoznia a mindkét társjogalkotó számára elfogadható politikai megállapodást, legkésőbb december elejéig. A megszülető egyezségnek tükröznie kell a huszonhetek jövőre kezdődő hétéves büdzséjéről időközben megszületett friss intézményközi kompromisszumot. A tervek szerint 2021-től a jogállam tiszteletben tartásához kötnék a brüsszeli kifizetéseket, érkezzenek akár az uniós költségvetésből, akár a járványügyi helyreállítási alapból. Az elfogadás előtt álló javaslatokat egy füst alatt hagynák jóvá a tagállamok. A miniszteri szintű EU Tanácsot elnöklő Németország azt szeretné, ha már a nagykövetek hétfői ülésén elvi egyetértés születne a három elemből álló csomagról. Azaz már ma kiderülhet, hogy Orbán Viktor és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki komolyan gondolta-e a vétóval való fenyegetést.