Balaton;Bahart Zrt.;törvénymódosítás;

2020-11-16 07:40:00

Vízparti baráti tűz: leuralja a kormány a balatoni fejlesztéseket

Helyi fideszesektől vennék át az irányítást a kormányzat emberei a Balaton Fejlesztési Tanácsban egy törvénymódosítással.

Alapjaiban változtatná a meg a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) működését egy törvénymódosító indítvány: a szervezet kapna egy új, a választott vezetővel megegyező jogkörökkel rendelkező társelnököt, akit Gulyás Gergely kancellária miniszter nevezne ki. A lépés több szempontból is meglepő. Egyfelől azért, mert a BFT a térség ismert, bejáratott szervezetének számít ugyan, de épp a központosított döntések miatt sokat veszített befolyásából, költségvetési támogatásából az utóbbi években.

Ennél is különösebb a lépés annak tükrében: a testületnek most is minden tagja kormánypárti – igaz, eddig a helyi fideszesek voltak többségben a kabinet képviselőivel szemben. A BFT-ben helyet kap a három tóparti megye két-két képviselője. Mivel mindhárom megyében a Fidesz-KDNP került többségbe a tavalyi önkormányzati választások után, így az onnan érkező elnökök, illetve közgyűlési delegáltak mind a kormánypártok soraiból kerülnek ki, azaz ellenzékiséggel nehezen vádolhatók. Rajtuk kívül az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek, valamint a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és a Miniszterelnökség egy-egy kijelölt képviselője kap helyet. A testület 2010 óta regnáló elnöke, Balatonfüred Fidesz-KDNP-s polgármestere, Bóka István, akit a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, azaz Varga Mihály jelölt a testületbe. Hozzájuk csatlakozna a törvény szerint a társelnök, s ezzel – miután az operatív programokért négy minisztérium felügyeli –, 7:6-ra a kormány képviselői kerülnének többségbe a tanácsban. Itt érdemes felidézni: a kormányzat minden szinten igyekszik növelni befolyását a térségben, tavaly augusztus óta a régió egyik legmeghatározóbb cégében, a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben szerzett az állam többségi tulajdont, így már nem a balatoni önkormányzatok akarata érvényesül, hanem a kabinet diktál a társaságban. 

A BFT-t érintő változásokat a módosító indítványban azzal indokolják, hogy a tanács a központi költségvetésből is kap támogatást, s a változtatással biztosítanák a büdzséből érkező pénz felhasználását. Az indoklás azonban két okból is sántít: a BFT idei, 606 millió forintos költségvetéséből csak 80 millió, vagyis csak 13 százaléknyi az állami pénz, és tavaly is csak a tanács büdzséjének 18 százalékát – 120 millió a 649 millióból – adta a központi támogatás, ami nem indokolja az állami többséget a BFT-ben.

– A jelenlegi BFT szerepe elenyésző, elegendő forrás híján az érdekérvényesítő képessége nagyjából nulla – mondta egy balatoni település polgármestere. – Korábban rendre bevonták a balatoni ügyekbe, döntésekbe, az elmúlt években viszont már a tanács feje felett dőltek el a dolgok.

Pedig négy éve, amikor a kormány elfogadta a Balaton-régió 365,4 milliárdos fejlesztési tervét, a törvény a BFT-t még fontos partnernek emlegette, ezzel szemben az idén a tanács teljesen hiábavalóan kérte a Bahart-vagyon privatizációjának átgondolását és felülvizsgálatát, és eredmény nélkül tiltakozott a hajójárat-ritkítások ellen is.

– Egyetlen okot tudok elképzelni: komolyt támogatás érkezik a jövőben a BFT-hez, s ennek elköltéséről, ahogy nagyjából immár mindenről a tó körül, a kormány akar dönteni – folytatta a balatoni településvezető, akivel több, a Népszava által megkérdezett tóparti kollégája egyetértett.

Lengyel Róbert siófoki polgármester is úgy vélte, a társelnöki rendszer, melyben az egyik vezetőt egy miniszter nevez ki a folyamatosan tapasztalható központosítás újabb lépése.

- A Balaton Fejlesztési Tanács az újabb kipécézett szervezet, melyen a kormány rajta akarja tartani a szemét – válaszolta lapunknak. – Ez amúgy a jelenlegi tagság alapján is felesleges. Emellett a BFT egy patinás szervezet, mely egy elnökkel eddig is kiválóan ellátta feladatát. Munkaszervezetén keresztül, a szakmaiságot alapul véve együttműködött a régió szereplőivel, remek fórumokat szervezett, szakértők bevonásával segített ösztönözni a régiós ötletek megvalósítását és törekedett a folyamatos fejlesztésre.

– Ha az állam többségbe kerül, a BFT a tóparti települések számára gittegyletté válik, ugyanúgy, mint a hajózási cég, melynek közgyűlésére már nem jár szinte senki – jegyezte meg egy másik tóparti polgármester. – Persze lehetett sejteni, hogy a Bahart-esetnek lesz folytatása, a kormány nem áll meg félúton, s megpróbálja teljesen a hatáskörébe vonni, sőt, az uralma alá kényszeríteni az egész Balatont.