Kultúra karanténban: otthonról elérhető programok

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

A rajongó komponista

Korának legnagyobb zongoristájának tartották, zeneszerzőként inkább az utókor ismerte el Szergej Rahmanyinovot, aki az 1917-es orosz forradalom után kényszerült emigrációba. Fiatal komponistaként, 1901-ben írta g-moll Csellószonátáját, amelyben érezhető a Csajkovszkij iránti ifjonti rajongás és a nagy előd halála felett érzett mély fájdalom. A négytételes kamaraművet annak az Anatolij Brandukov csellóművésznek ajánlotta, akivel duóban mutatta be Moszkvában zongorista-szerzőként. A darabot tavaly január 15-én Bécsben játszotta az ausztriai születésű perzsa Kian Soltani gordonka- és a német-japán családból származó Mario Haring zongoraművész.

Rahmanyinov g-moll szonáta

Bartók Rádió 21.21.

Kassai törlesztés (képpel)

Márai Sándor Kaland című színművének kassai bemutatójával régi adósságot egyenlített ki a Kassai Thália Színház, ezt a darabot még sosem játszották az író szülővárosában. A szerző legsikeresebb színpadi művét az 1940-es budapesti bemutató után az év drámájává választották, a Nemzeti Kamara Színházban még három évig volt műsoron és 350 előadást ért meg. Beke Sándor, a kassai teátrum egyik alapítója A gyertyák csonkig égnek (2010) és a Kassai polgárok (2014) után bővítette trilógiává Márai-rendezéseinek sorát. Az előadásban a női főszerepet Kiss Szilvia játssza, a produkcióban látható Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház színésze, akit jól ismer a kassai közönség. A látványért neves magyarországi alkotók felelnek, a díszletet Horesnyi Balázs, a jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte.

Márai Sándor: Kaland - színmű két részben - a Kassai Thália Színház előadása

M5 21.35.

XVII. századi rítusok

1664. november 18-án vadászbalesetben elhunyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Halálát számos kérdés övezi, végtisztességének rítusáról pedig igencsak kevés forrás maradt az utókorra. A Zrínyi Miklós ravatala fölött című, élő interpretációs rövidfilm, amelyet a Nemzeti Múzeum közreműködésével lehet megnézni, betekintést enged a XVII. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a gasztronómiába is. A film bemutatóját megelőző szakmai beszélgetésen a forgatás kulisszái mögé engednek bepillantást, kérdezni lehet az élő interpretáció módszertanával kapcsolatban, és kiderülhet, hogy mitől marad hiteles a történelmi újrajátszás. A film az Élő történelem másként - múzeumok a virtuális térben című mintaprogram kereteiben készült, Bárány Dániel és Bárány Krisztián rendezésében készítette a Filmever Stúdió.

Élő történelem másként - múzeumok a virtuális térben

Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala 18.00