Előfizetés

94,5 százalékos hatékonyságú lehet a Moderna koronavírus-elleni vakcinája

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:39

Fotó: AFP
Az oltóanyagot 30 ezer önkéntesen tesztelték.
A Moderna hétfőn újabb reménykeltő hírt jelentetett be: az előzetes eredmények alapján 94,5 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a cég által fejlesztett koronavírus-elleni vakcina – írja az AP.
Az múlt héten derült ki, hogy a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett kísérleti oltóanyag kilencven százalékban hatásos lehet a koronavírus ellen. Ursula vond der Leyen EB-elnök nem sokkal később be is jelentette, hogy ebből a vakcinából fog vásárolni az Európai Unió is
– Ez mindannyiunknak reményt ad arra, hogy egy vakcina valóban képes lesz megállítani ezt a járványt, és remélhetőleg ennek köszönhetően visszatérhetünk a régi életünkhöz

– mondta Hoge az Associated Press-nek.

Hozzátette, hogy a problémát a Moderna nem tudja egyedül megoldani, a globális kereslet miatt sok vakcinára lesz szükség. Ha az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet engedélyezi a Moderna és a Pfizer oltóanyagának sürgősségi használatát, akkor ha korlátolt mennyiségben is, de mindkét vakcina elérhető lesz még az év vége előtt. Mindkettővel kétszer kell beoltani az embereket, több hetes különbséggel. 
A Moderna vakcinájából várhatóan 20 millió adag készül el év végéig az amerikai piacra, míg a Pfizer vakcinájából 50 milliót terveznek készíteni a világpiacra.

A Moderna oltóanyagát 30 ezer önkéntesen tesztelték. Mellékhatásként főként fáradtságot, izomfájdalmakat és az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalmat tapasztaltak a páciensek a vakcina második adagját követően. Eközben a moszkvai Gamaleja Intézet által kifejlesztett vakcina a klinikai tesztelés 3. fázisában tart, 40 ezer önkéntes bevonásával. Előállítóinak időközi jelentése szerint az oltóanyag hatékonysága 92 százalékos. (A 444 nyomán.) 

Elhunyt a pedofíliával vádolt lengyel bíboros

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:38

Fotó: Jacek Turczyk / PAP
A wroclawi főegyházmegye nyugalmazott érsekét a rendszerváltozás előtt a kommunista titkosszolgálat zsarolhatta.
Az alsó-sziléziai Wroclaw egyik kórházában elhunyt a nemrég pedofíliával megvádolt, a Vatikán által ezért a közelmúltban a püspöki hivatalt jelképező jelvények használatától és az egyházi szertartásokban való részvételtől eltiltott 97 éves lengyel bíboros, Henryk Gulbinowicz – közölte hétfőn a lengyel média. A bíboros, egyúttal a wroclawi főegyházmegye nyugalmazott érseke ügyében november 6-án hozott vatikáni döntés arról is rendelkezett, hogy megfosztják őt az elhunyt főpásztoroknak egyébként járó, székesegyházban történő halotti szertartás, a szentélyben örök nyugalomra helyeztetés jogától. A főpásztort tavaly májusban egy középkorú lengyel férfi jelentette fel, azzal vádolta, hogy 30 évvel ezelőtt molesztálta őt. Emellett felmerült a gyanú, hogy már nyugalmazott érsekként Gulbinowicz eltussolt a wroclawi főegyházmegyében történt pedofília-eseteket.

Egyházi bocsánatkérés, súlyos múlt

A vatikáni döntés nyilvánosságra hozatala napján a wroclawi főegyházmegye nyilatkozatban kért bocsánatot a bíboros által megbántott személyektől. Közölték azt is, hogy Henryk Gulbinowicz súlyos egészségi állapotban van. A bíboros arról is ismert volt, hogy a kommunizmus idején segítséget nyújtott a Szolidaritás mozgalomnak: érseki palotájában rejtették el a hatalmi szervek elől a független szakszervezet támogatására szánt pénzt. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) újabb kutatásai szerint azonban a múlt század 70-es éveiben Gulbinowicz közeli együttműködést folytatott a kommunista titkosszolgálattal, titkosügynök-jelöltként, információs forráskét tartották számon.

Újabb játszóteret veszített el Putyin

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.16. 14:54

Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Harvardon végzett elnöke lesz a Moldovai Köztársaságnak. Az Unió (és Románia) párti Maia Sandu nagy fölénnyel nyerte meg a vasárnapi választást az orosz- (és függetlenség)párti Igor Dodonnal szemben.
A moldovai ellenzék legismertebb vezetője, Maia Sandu minden előzetes spekulációra és előrejelzésre rácáfolva utcahosszal nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját a Moldovában megrendezett vasárnapi voksoláson. A választás tétjét jelzi a magas részvétel is – a koronavírus járvány közepette is a választók 52,77 százaléka jelent meg az urnáknál, a volt szovjet tagköztársaság 3,2 millió választópolgára közül 1,64 millió élt szavazati jogával. A voksok 99,77 százalékának összeszámlálása után Sandu 57,61, míg a hivatalban lévő államfő, Igor Dodon 42,39 százalékot szerzett, így Sandu Moldova történetének első női államfője lesz. Az előrejelzések már az első fordulóban sem bizonyultak teljesen helyénvalónak. Annyiban nem tévedtek, hogy a hivatalban lévő elnök és a volt kormányfő Sandu kerülnek második fordulóba, arra viszont senki sem számított, hogy az ellenzéki jelölt végez az élen. A második fordulóra is rendkívül szoros versenyt és eredményt vetítettek előre, a választások elcsalását sem zárta ki az ellenzék, a vasárnapi voksolás mégis fölényes, 15 százalékos sima Sandu győzelmet hozott. Akárcsak az első fordulóban, ezúttal is a külföldön leadott szavazatok segítették Maia Sandut. A moldovai diszpóra soha nem látott mértékben mozdult meg, és a 139 külföldi szavazókörben leadott voksok 92,94 százalékát zsebelte be az ellenzék jelöltje, míg a hivatalban lévő államfőt csupán 7,05 százalék támogatta. A Moszkva által nyíltan támogatott Igor Dodon a választás éjszakáján, az exit pollok és a részeredmények dacára még igen optimistán nyilatkozott. Nyilvánvaló veresége ellenére azt hangsúlyozta, hogy saját előrejelzéseik szerint belföldön megnyerné a választást. Ugyanakkor kiemelte, tisztában van azzal, hogy a diaszpóra voksai egyértelműen befolyásolják a választási eredményt. Az azonban nem igaz, hogy belföldön az oroszpárti elnök nyert volna, mert Sandu a külföldön leadott 243605 szavazat nélkül is, bár igen szoros eredménnyel, de mintegy 9 ezer szavazattal élen végzett volna. Mindennek azért van jelentősége, mert komoly változást jelez, azt igazolja, hogy mégha lassan is, de érezhetően változik a moldovai közhangulat, erősödik az európai integrációs és Romániához közeledni vágyó vonal miközben fokozatosan gyengül az oroszpárti, a moldáv (nem román) identitást hangsúlyozó tábor. 
A tényleges unionista jelöltek az első fordulóban nagyon gyengén szerepeltek, ami egyben egyfajta kijózanodást, a realitásokhoz való visszatérést is jelzi, az ő híveik a második fordulóban Sandut támogatták. Román nyelvű fórumokon mindezt úgy summázták, hogy „még mindig jobb az Európai Unióban Románia mellett, mint bolond módra álmodozni a Romániával való egyesülésről”. Igor Dodon hétfő reggel, meglepő gyorsan elismerte vereségétés gratulált a győzelméhez. Ugyanakkor azt állította, gondolkodik azon is, hogy a végeredmények tükrében fellebbezni fog, mivel stábjának bizonyítékai vannak „precedens nélküli választási csalásokra”. Azt állította, a nyugati diaszpórában szervezetten szállították voksolni a moldovaiakat, az országon belül pedig megakadályozták, hogy a szakadár transznisztriai területen élők leadják voksaikat. (Ez a vád azért is abszurd, mert ellenzékből szinte lehetetlen meghamisítani egy választást, másrészt azért, mert Transznisztriában orosz békefenntartók állomásoznak, akik aligha segítették Sandu híveit, illetve a nyugat-európai országok többségében szigorú járványügyi korlátozások vannak hatályban, ami nem teszi lehetővé a választók tömeges szállítását.) A fellebbezésre azonban minden bizonnyal nem kerül sor, hiszen nem sokkal Dodon bejelentése után maga Vlagyimir Putyin is gratulált Maia Sandunak a győzelemhez. Az orosz elnök táviratában hangsúlyozta, reméli, hogy Sandu államfői tevékenysége hozzájárul majd az orosz-moldovai kapcsolatok konstruktív fejlesztéséhez. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig leszögezte: Moszkva tiszteletben tartja a moldovai nép akaratát. Noha az utóbbi időkben egyetlen olyan választás sem volt Moldovában, ami után kisebb-nagyobb zavargások ne törtek volna ki, úgy tűnik Moszkva és Putyin meglepően gyors állásfoglalása után ezúttal zökkenőmentes lehet a hatalomátvétel. Dodon is önmérsékletre szólította fel híveit, a politikai pártoktól pedig azt kérte, ne okozzanak újabb politikai válságot, ne próbálják destabilizálni az amúgy is igen komoly gazdasági. szociális problémákkal küszködő országot. Azt egyelőre csak találgatni lehet, minek köszönhető ez a „józanság” és sietség a Kreml részéről, hiszen Moldova volt az utolsó olyan európai volt szovjet tagköztársaság, ahol még igen jelentős befolyása volt Oroszországnak. Maia Sandu elnökkéválasztása azonban azt bizonyítja, ennek is vége, Moldova Köztársaság, az Európai Unió Keleti Partnerségi Programjának tagja a nyugat mellett tette le immár véglegesen a voksát. Viszont nem zárható ki, hogy Moszkva és Putyin a kivárásra játszik. Maia Sandu elnökként nem tehet csodát Európa legszegényebb és legkorruptabb országában, az elnöki hatáskör ugyanis eléggé korlátozott, a kormányzat pedig az oroszbarát szocialisták (PSRM) kezében van, a miniszterelnök Ion Chicu, Igor Dodon hűséges embere. A brüsszeli vezető politikusok is gratuláltak Sandunak, jelezve az Európai Unió támogatását.

Akitől a csodát várják

 A 48 éves Maia Sandu az Akció és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke 2012 után az antikorrupciós és európai integrációpárti tábor utcai megmozdulásain vált ismertté és tűnt fel a moldovai politikában. A közgazdász és közigazgatási végzettségű, három idegen nyelvet – angolt, oroszt és spanyolt – beszélő Sandunak diplomája is három van, ezek egyikét a Harvardon szerezte. 2010- 2012 között a Világbank egyik tanácsadója volt. Washingtoni 10 ezer dolláros állását azért adta fel, hogy részt vegyen Moldova modernizálásában, a korrupció felszámolásában. 2012-2015 között oktatásügyi miniszter volt, tevékenysége komoly utcai tiltakozást váltott ki. Azzal hívta ki maga ellen a népharagot, hogy megrövidítette a vakációkat és az érettségi tisztaságának biztosítására – amúgy az épp akkor dívó román mintára – kamerákat szereltetett fel a vizsgatermekben. 2016-ban, az első moldovai közvetlen elnökválasztáson is indult Dodonnal szemben. Alulmaradt, de meglepetésre igen szoros versenyben, a második fordulóban. 2019. június 8-án a Moldovát uraló korrupt oligarcha, Vlad Plahotniuc félreállítása érdekében épp Igor Dodonnal és a mögötte álló szocialistákkal szövetkezve, miniszterelnök lett. A koalíció tiszavirágéletűnek bizonyult, novemberben bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg koalíciós partnerei.