Az emberek általában túlságosan sok húst és tejterméket esznek; persze vannak, akik kevesebbet, és vannak akik sokkal többet fogyasztanak másoknál, de összességében nézve jóval nagyobb az állati eredetű termékek iránti igény, mint amennyit a bolygónk elbírna – olvasható a Greenpeace oldalán. Az Amazonas-vidéken és a dél-amerikai erdőkben évről évre újabb területeket égetnek porrá, hogy megtisztítsák a földet, ahol aztán takarmánynövényeket termesztenek és állatokat legeltetnek. Az erdőirtások idén ismét rekordot döntöttek. Ma már ott tartunk, hogy a Föld szárazföldi területeinek 26 százalékát szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használják.
A húsáért nevelt állatok tömege ma már nagyobb, mint a Földön élő összes emberé, és tízszerese a vadon élő állatok súlyának. Számuk megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben, miközben a vadon élő állatok állománya egészen elképesztő mértékben, 60 százalékkal csökkent. Az Európai Bizottság egy nyilvános konzultációt indított, melyben az emberek véleményét kéri az erdőirtások megállításához. (A konzultációhoz a Greenpeace-en keresztül lehet csatlakozni.) Világos, hogy hosszú távon nem fogunk tudni ilyen mennyiségű húst termelni, mint most. De akkor mennyi az, amit le tudunk faragni a húsfogyasztásunkból? Hogyan befolyásolná ez az étrendünket?
Az, hogy mit eszünk, személyes ügy. Mindenkinek megvan a maga indoka arra, hogy milyen ételeket fogyaszt: függ az egészségünktől, a kultúránktól, a személyes értékeinktől. Azonban, ha el akarjuk kerülni a környezeti katasztrófát, akkor mégiscsak van egy határa a hús- és tejtermék-fogyasztásnak, amit társadalmi szinten nem szabadna átlépnünk. A The Lancet című orvosi folyóirat szerint 2050-re el kellene érni, hogy minden ember hetente legfeljebb 300 g húst fogyasszon. Ez három csirkemellnek, vagy egy jókora darab steaknek felel meg. Mindemellett globális szinten 50 százalékkal több gyümölcsöt, zöldséget, diót és hüvelyest kellene beépítenünk az étrendünkbe. Jelen pillanatban azonban nagyon messze vagyunk ettől a céltól. Az állatifehérje-fogyasztás gyorsan nő, és ha ezzel az ütemmel számolunk, akkor 2050-re 76 százalékkal lesz nagyobb a hús iránti igény a Földön, mint most. Annyi terület azonban nincs a bolygónkon, hogy ekkora igényt erdőirtások és a klímaválság súlyosbítása nélkül fedezni tudnánk.
Európában kétszer annyi húst eszünk, mint az átlag, és 75 százalékkal többet, mint ami egészségünk szempontjából ideális lenne. Ahhoz, hogy 2050-ig a húsfogyasztást globálisan felére csökkentsük, Európának a következő 10 évben 70 százalékot kellene lefaragnia.
