Előfizetés

Parragh László két évre elengedné az iparűzési adót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.17. 07:48

Fotó: Népszava
A kamarai elnök továbbra is kitart az önkormányzatokat kivéreztető javaslatai mellett.
A kormánysajtónak adott interjút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László a Magyar Nemzetnek  kifejtette, a mikro-, kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban az iparűzési adó teljes elengedésére tesz javaslatot a köztestület. Nem az adónem felfüggesztését, hanem a kötelezettség teljes elengedését javasolják a kormánynak. A 2020-ban már befizetett feltöltési kötelezettségekre is vonatkozik a javaslat, így ezek „lelakhatóvá” válnának a jövőben, mivel nem társul majd hozzájuk adófizetési kötelezettség. Számítása szerint a vállalkozások mintegy 97 százaléka kapna komoly segítséget a járvány okozta károk mérséklésére, ha a kormány elfogadná a javaslatot. 
Parragh László emellett további önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek befagyasztását tartaná célszerűnek.

Ilyen például az ingatlanadó, az idegenforgalmi adó, az építményadó, valamint a kommunális adó. Parragh László szerint javaslatuk célja, hogy az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevételkiesését ne az egyéb adónemek emelésével pótolják, ezzel is garantálva, hogy valóban mérséklődjenek a kkv-k terhei. Egyúttal megismételte korábbi véleményét is, miszerint elfogadhatatlannak tartja a fővárosi újraindítási adó bevezetését, mivel az a gazdaság motorját jelentő kvv-kat sarcolná meg a segítésük helyett.  Parragh László nem először hozakodik elő az önkormányzati költségvetéseket alighanem teljesen taccsra vágó tervével. Mint ahogy lapunk is beszámolt róla, már fideszes településvezetők is tiltakoztak a javaslat ellen. Úgy tűnik, ezt nem hallotta meg a kamarai elnök.  

Írásban tanácsos megállapodni a távmunkáról

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.11.16. 19:54

Fotó: Shutterstock
Ez a gyakorlatban új munkaszerződést, munkaszerződés-módosítást, vagy egyedi megállapodást jelent.
A veszélyhelyzet idejére múlt héten megalkotott kormányrendelet ugyan külön nem nevesíti, de a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint a távmunka feltételeiről írásban kell megállapodniuk a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Ez a gyakorlatban új munkaszerződést, munkaszerződés-módosítást, vagy egyedi megállapodást jelent.  A kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt a munkavédelmi törvény távmunkavégzésre vonatkozó speciális munkavédelmi szabályait nem kell alkalmazni. Vagyis nem kötelező a munkaeszközök előzetes kockázatértékelése, elég, ha a munkáltató tájékoztatja a dolgozókat a biztonságos otthoni munkavégzés legfontosabb szabályairól. Ezzel kapcsolatban hétfőn az innovációs tárca is kiadott egy útmutatót, amelyben leírják, hány fokos és milyen páratartalmú legyen az irodának kinevezett szoba, milyen legyen a munkaasztal vagy -szék, továbbá ezek megvilágítása. A nyár óta ígért új home office törvény azonban még mindig nem készült el, a veszélyhelyzet idejére megalkotott kormányrendelet pedig nem foglalkozik azzal, mi történik, ha a dolgozót otthonában éri munka közben baleset. Az innovációs tárca útmutatója erről azt írja: a távmunka során bekövetkezett balesetet a dolgozónak jeleznie kell a munkáltatónak, amelynek meg kell azt vizsgálnia, és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdéséről. A kormányrendeletben új elem viszont a távmunkához adható adómentes rezsitámogatás, amely a minimálbér 10 százaléka, azaz 16 100 forint lehet. A költségtérítés előfeltétele, hogy távmunkavégzési megállapodás szülessen, részleges távmunka esetén pedig a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási adatokat ki kell egészítenie a távmunkás napokkal – hívták fel a figyelmet az ügyvédi iroda szakértői. Kiemelték: a kormányrendelet arról nem szól, hogy a költségtérítést a munkáltatónak kötelezően adnia kell-e vagy sem. A munka törvénykönyve viszont előírja, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak meg kell fizetnie. Ezért az ügyvédek szerint, ha igazolható, hogy a távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezik többletköltsége a munkavállalónak, akkor a munkáltatónak meg kell fizetnie azt. Két lehetőség mutatkozik: tételes költségelszámolás keretében a munkáltató megfizeti a költségeket, vagy igazolás nélkül fizet költségtérítést, amely azonban csak a minimálbér 10 százalékáig adható adómentesen, és csak a távmunkavégzés igazolt napjaira.

Mégis kikapcsolási moratóriumot hirdettek

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:17
Képünk illusztráció
Fotó: Ujvári Sánor
Hétfői cikkünk után a hazai energiacsoportok november végi kezdettel mégis felfüggesztették a 60 napnál régebben tartozó háztartások kikapcsolását.
A hazai energiaszolgáltatók az ünnepi időszakban november 29. és jövő év január 8. között önkéntes kikapcsolási moratóriumot hirdetnek lakossági ügyfeleik körében – közölte mai anyagunk megjelenését követően először az áram- és gázszolgáltatást végző állami NKM, majd az áramszolgáltatást végző E.ON (amelybe már beleértendő az Elmű-ÉMÁSZ is). Az NKM intézkedése áram- és gázszolgáltatásukat is érinti. A döntés úgynevezett védett fogyasztóikon túl mindazon lakossági ügyfeleikre kiterjed, akik több mint 60 napja nem rendezték tartozásaikat, de nem vonatkozik azokra, akiket már kikapcsoltak - hangsúlyozzák. Az E.ON csoport saját döntése alapján a veszélyhelyzetre tekintettel idén a moratórium a korábbiaknál kétszer hosszabb időszakot ölel fel - írta a német hátterű áramszolgáltató. Az intézkedés az úgynevezett egyetemes szolgáltatóikkal, vagyis az E.ON Áramszolgáltató Kft.-vel és az Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-vel szerződésben álló lakossági ügyfeleiket érinti. A vállalás az e körön kívüli, illetve más energiakereskedővel szerződésben álló ügyfeleikre nem vonatkozik – szögezik le. Bár az állami közmű közleményében az okok között nem említi a veszélyhelyzetet, tény, hogy a szokásosnak mondható év végi türelmi időszakuk a korábbi évek során esetükben is rendre december közepén indult. Vagyis idén az NKM is két héttel előbbre hozta a megszokott moratórium kezdetét. Ugyanakkor, amiként arra hétfői cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a szolgáltatókat tavasztól eltérően a veszélyhelyzet november eleji kihirdetése ezúttal nem sarkallta a kikapcsolások azonnali felfüggesztésére, aminek kapcsán a múlt héten kitérő válaszokat adtak lapunknak. Az energiaszolgáltatók mostani intézkedése tehát, ha úgy nézzük, két héttel kedvezőbb az eddigieknél, más szemszögből viszont egy hónapos késés. Igaz, azért nem illeszkednek a járványellenes intézkedés sorába, mert hatályuk nem a veszélyhelyzet végéig, hanem – a korábbi évek szokásainak megfelelően – január első feléig tart. Bár a döntést az állami és a német hátterű csoport is sajátjaként hirdeti, a korábbi évekhez képest szembetűnő változás, hogy míg eddig a szolgáltatók más-más idősávban tanúsítottak év végi ünnepi türelmet, a kibővített időszak most országosan, mindenütt egybeesik. Ez a korábbi éveknél szorosabb egyeztetést feltételez az állami és a német hátterű közművek között.

Nem magánreklám közpénzen, hanem értékajánlat

Magánegészségügyi szolgáltatásokat reklámoz az NKM – hívta fel írásbeli parlamenti kérdésében a figyelmet a jobbikos Lukács László György. Tájékoztatása szerint az NKM Plusz Zrt. telefonon bizonyos, a számlaösszegen túli befizetés fejében magánegészségügyi kedvezményeket ajánl az adatbázisukban szereplő közműdíjfizetőknek. Az ellenzéki képviselő azon túl, hogy az állam saját erőforrásaival reklámoz magánszolgáltatásokat, azt is kifogásolja, hogy ezt az állam is végzi. Múlt heti válaszában Fónagy János, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár leszögezi: az NKM nem magáncégeket reklámoz, hanem az NKM Bónuszprogramon keresztül „valódi ügyféligényekre kialakított értékajánlatokat közvetít”. Ennek célja a nehéz helyzetű fogyasztók kiadáscsökkentése vagy „adott élethelyzetekre megoldást kínáló szolgáltatások bemutatása”. Válaszában – mely tehát érdemi cáfolatot nem tartalmaz – a miniszterhelyettes közli: a részvétel minden esetben önkéntes. Látszólag módszertani megjegyzésként azt is hozzáfűzi, hogy az NKM kiadásait nem a központi költségvetésből, hanem saját bevételeiből fedezi. Ezzel Fónagy János arra utalhatott, hogy a kérdező a marketigtevékenységgel kapcsolatos adófizetői többletkiadásokat firtatta. Ennek kapcsán megjegyzendő: az Orbán-kormány épp most, a koronavírus-járvány tetőpontján látta elérkezettnek az időt arra, hogy az Alaptörvényben rögzítse a közpénz fogalmának eddigieknél jóval szűkebb értelmezését.

A DK veszélyhelyzeti moratóriumot követel

Tavasszal, a koronavírus-járvány első hullámának idején a közműszolgáltatók még moratóriumot vezettek be, azaz nem kapcsolták le a közműveket a háztartásokban tartozás miatt. Most azonban az ünnepi időszakot leszámítva nincs ilyen moratórium: az egyes cégek jóindulatán múlik, valaki áram vagy fűtés nélkül marad-e – közölte reggeli cikkünk megjelenése után a Demokratikus Koalíció (DK). Az ellenzéki párt határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek azért, hogy ne csak az ünnepi időszakra legyen érvényes a moratórium, és a szolgáltatók a veszélyhelyzet alatt ne kapcsolhassák le a közműveket a háztartásokban. A magyar családok a járvány és a gazdasági válság miatt ezer problémával küzdenek, egyre nehezebben élnek. Efogadhatatlannak nevezik azt a veszélyt, hogy bárki télen fűtés és áram nélkül maradjon. Mi, európai magyarok mindent megteszünk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt is segítsünk a családoknak, akiket a kormány rendszeresen magukra hagy, és akik Orbánék tehetetlensége miatt szenvednek most – írja a DK.

Kapcsolódó
Kikapcsolták a moratóriumot a közműszolgáltatók