Az Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanácsot ebben a félévben elnöklő Németország kész írásos nyilatkozatot adni Magyarországnak és Lengyelországnak arról, hogy a jogállami feltételeket tartalmazó rendelet nem sérti egyetlen ország szuverenitását és a nemzeti, valamint az európai hatáskörök egyensúlyát. Sajtóhírek szerint az uniós intézmények egyelőre így próbálják “megszelídíteni” azt a két tagállamot, amely nem adja beleegyezését a közösség 1800 milliárd eurós pénzügyi tervének megvalósításához a közösségi pénzek elköltésének kilátásba helyezett jövőbeni ellenőrzése, a jogállami fék miatt.
Az Európa-ügyi miniszterek keddi nyilvános vitájában a tárcavezetők többsége hangsúlyozta, katasztrofális következményekkel járna, ha a pandémia második hullámában nem érkezne meg vagy sokat késne a pénzügyi segítség. Ezzel egyidőben, de ettől függetlenül az Európai Parlament úgy döntött, napirendre veszi a magyar kormánypárti média befolyásszerzésének ügyét a Balkánon.
Johannes Hahn költségvetési biztos az Európa-ügyi miniszterek keddi videokonferenciáján közölte: az Európai Bizottság garantálja, hogy a jogállam érvényesítését, az uniós költésekhez kapcsoló rendelet előírásait mindenkor pártatlanul és a tényekre támaszkodva fogja alkalmazni, mentesen bármilyen ideológiától. A testület jövőre iránymutatásokban fogja tisztázni a jogszabály gyakorlatba való átültetésének részleteit.
A magyar és a lengyel vétó miatt kialakult válság megoldásáról minden szinten intenzíven egyeztetnek a tagállamok. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kérésére a téma felkerült az uniós vezetők csütörtöki videokonferenciájának a napirendjére. De brüsszeli várakozások szerint az igazság pillanatára az állam- és kormányfők decemberi 10-11-ikén esedékes csúcstalálkozójáig kell várni.
Az Európa-ügyi miniszterek keddi nyilvános vitájában a tárcavezetők szinte mindegyike kiállt a jogállami mechanizmus mellett, sürgette a jogszabályok jóváhagyását és sajnálkozott amiatt, hogy nem sikerült egyhangú támogatást szerezni az elfogadásukhoz. Enzo Amendola olasz miniszter azt mondta, aki tiszteletben tartja a jogállamot, annak nincs félnivalója a készülő rendelettől.
Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy “az uniós szerződést megkerülő” jogállami szabályrendszer egyértelmű célpontja Magyarország, amelyet jó ideje "ideológiai alapon próbálnak megbüntetni". A politikus szerint a kilátásba helyezett intézkedések önkényesek és az eljárásból hiányoznak a megfelelő jogi garanciák. Varga végül azt mondta, “örülhetünk, hogy nem egy olyan rendszerben élünk, amely az ideológiai elhajlást szankcionálja még akkor is, ha nem történt törvénysértés”. Michael Roth német külügyi államtitkár a soros EU elnök képviseletében zárszavában visszautasította, hogy bárki párhuzamot vonjon az Európai Unió és az önkényuralmi rendszerek közé. Konrad Szymański lengyel Európa-ügyi államtitkár kevésbé harciasan képviselte országa elutasító álláspontját, mint magyar kollégája. Szerinte minden problémát megoldana egy jobb kompromisszum a jogállami feltételrendszerről.
A lengyel felvetésnek azonban nincs realitása, mert a hosszú tárgyalásokon összerakott pénzügyi csomagot senki nem akarja kinyitni. Az Európai Parlament és a tagállamok túlnyomó többsége ragaszkodik a jogállami szabályokról megszületett előzetes megállapodáshoz is. A 750 milliárd eurós járványügyi helyreállítási alapot rendkívül bonyolult lenne a két tagállam részvétele nélkül létrehozni, az 1100 milliárd eurós hétéves büdzsé tervezése pedig el sem kezdődhet addig, amíg hiányzik az EU27-ek egyhangú egyetértése.
