A vezércikk megalapozatlannak és felelőtlennek minősíti az újabb magyar és lengyel akadékoskodást, ami csak gátolja az előrelépést. Hiszen itt egy olyan, korszakos terv jutott holtpontra, amelynek létrejöttét eufória kísérte. Viszont ha nem sikerül gyorsan kiutat találni, akkor a kifizetés jócskán kitolódhat jövőre. Miközben az országok a 2. hullámmal és kétszámjegyű gazdasági visszaeséssel küszködnek. Így a késedelem katasztrofális volna, és megingatná a helyzetet. Nem véletlen, hogy EU-diplomaták súlyos válságtól tartanak.
A túlerős magyar vezető, valamint az agresszívan konzervatív lengyel kormány számára azért nem jöhet szóba a jogállami mechanizmus, mert az végre eszközt adna Brüsszel kezébe, hogy felelősségre vonja őket. Mind a kettő éveken át aláásta az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, botrányos kliensrendszert épített ki, és közben pofátlan megvetést tanúsított az unió iránt. Mindkettő kulturális háborút indított, például a melegjogok és a migráció ellen. Ily módon azonban maradi rendszerük a margóra szorult a földrészen. Minderre a kontinens jobboldala csak ímmel-ámmal reagált.
Az EU vélhetően túl lassú és gyenge, hogy érdemben tudjon foglalkozni a lopakodó tekintélyelvűséggel. A kiutat most Merkelnek kell megtalálnia. Ha ez sokáig tart, annak az ára állásokban, megélhetésben és a nemzeti adósság veszedelmesen magas szintjében mutatkozik majd meg. Ezért létfontosságú, hogy Budapest és Varsó ne zsarolhassa a többieket. Ők ketten biztonságos helyet keresnek az integráció belül a maguk intoleráns, illiberális politikája számára. De ez nem mehet így a végtelenségig.
A kommentár rámutat, hogy Orbán Viktor hatalmi pókerbe kezdett, amikor ellenszegült a tervezet jogállami rendszernek, mert a magyarok szemében harcos hősnek akar látszani. Még akkor is, ha Brüsszelben a rövidebbet húzza. Van benne hajlam a nagyzolásra. Szőcs Géza temetésén kifejtette, hogy a hatalom gazdái számára nem elég jót cselekedni, a csillagokat kell célba venniük. Egy felnőtt magyar férfi nem is érheti be kevesebbel.
Őt persze elsősorban a hatalom és a pénz érdekli, az ország, de a barátok, no meg saját maga számára is. Fajlagosan nézve, Magyarország azok közé a tagok közé tartozik, akik a legnagyobb támogatásokban részesülnek Brüsszel jóvoltából. Ugyanakkor vezeti az OLAF listáját, mert ennyi visszaélés sehol másutt nincs az uniós alapok felhasználása körül. Családtagok és támogatók szélsebesen oligarchák lettek, az orbáni rendszer sokakat tart el.
A vétó nem annyira abból ered, hogy a politikus fél, mármint hogy ennek vége szakadhat. Ahhoz túl harmatosak az EU eszközei és túlságosan is erős a Fidesz. Sokkal inkább az vezérli, nehogy az unió megbüntesse, és rácáfoljon arra, hogy legyőzhetetlennek állítja be magát. A kormánypárti sajtó arról cikkezik, hogy a meleg lobbi az ország függetlenségére tör. Ám ez csak azt illusztrálja, milyen őrült a hivatalos önértékelés. Orbán igazi célja az, hogy ha rajtaveszt is, úgy tüntesse fel magát odahaza, mint a hős, aki nem akart meghajolni Brüsszel előtt.
A jobboldali lap arra szólítja fel a német kancellárt, hogy álljon a sarkára és ne engedjen a magyar és a lengyel követelésnek, azaz hogy ne kérjék számon a tagokon a demokratikus játékszabályok érvényesülését. Merthogy immár az EU alapjai vannak veszélyben. Már évek óta nem egyértelmű, hogy betartják-e az alapszerződés 2. paragrafusában szereplő közös értékeket. Sőt, egyre több ország értelmezi azokat rugalmasan. Ez azonban nem maradhat annyiban.
A jogállami mechanizmus fájdalmas volna az érintett kormányok számára, minőségi ugrást jelentene. Ezért nem akar hallani sem róla a magyar és a lengyel vezetés. Nem csoda, hiszen alighanem hamar ők lennének az első „áldozatok”. Úgyhogy most a kancelláron a világ szeme. Neki van a legtöbb szava az unióban. Ám most visszaüt, hogy a júliusi csúcson nem tisztázták egyértelműen a jogállami feltételeket.
Budapest és Varsó próbálja zsarolni az uniót. Részükről az árukapcsolás lényege, hogy a két pénzügy terv csak akkor megy át, ha Brüsszel lemond a hüvelykszorítóról. De Merkel nem engedhet. Nem szabad rossz kompromisszumokba belemennie, még az európai béke kedvéért sem. Orbán és a többiek rövidesen kifulladnak, mert nekik is szükségük van a koronamilliárdokra.
A lap úgy látja, hogy az EU-nak keményen vissza kell vernie a magyar-lengyel zsarolást. Mert ha engedi, hogy a két ország még jobban aláássa a jogállamot, akkor azzal mindent kockára tesz. Mindenesetre annyi már kiderült, hogy a két ország nem viccelt, beváltotta a fenyegetést. Pedig az európai jogközösségben elvileg teljesen természetes volna, hogy legyen ilyen jogállami szabályozás. Ám sokat elárul a tényleges helyzetről bizonyos országokban, hogy más tagok, illetve az EP-képviselők viszont nagyon is szükségesnek tartják.
Ugyanígy sokatmondó, hogy milyen messzire hajlandó elmenni Orbán és Kaczynski. Visszaélnek a költségvetés, illetve az gazdasági alap tervével, hogy a többieket rákényszerítsék a mechanizmus feladására. Olyan politikai vandalizmus ez, amely a két ország lakosságának is árt. Egyben nyílt bevallása annak, hogy a két politikus immár végleg kivált az értékközösségből.
A megszállott ellenállás arról tanúskodik, hogy nekik kettőjüknek, saját hatalmuk bebiztosítására, mindennél fontosabb a sajtó megzabolása, az igazságszolgáltatás tisztességének lerombolása, a kormánykritikus civil társadalom kiiktatása. De annyira, hogy ezért hajlandóak páriák lenni az unióban és milliárdokat bukni.
Az Európa-ügyi miniszterek tegnapi online konferenciáján a nagy többség próbálta jobb belátásra bírni Magyarországot és Lengyelországot, mondván, hogy a vétó hatalmas károkat okoz a vírus elleni harcban. A házigazda német államminiszter arra figyelmeztette a két kormányt, hogy az ő polgáraik is nagy árat fognak fizetni a késlekedésért, noha nekik is joguk van a szolidaritásra. Ugyanakkor Roth megjegyezte, hogy csak olyan kompromisszum képzelhető el, amibe az EP is belemegy.
Varga Judit azonban úgy válaszolt, hogy Budapest ideológiai játszmák áldozata, és kényszeríteni akarják, hogy másokkal együtt álljon be a sorba. Kormánya, akárcsak a lengyel vezetés, nem fogadja a mechanizmushoz kapcsolandó biztosítékokat.
Így most Brüsszel legelőször is valószínűleg az indulatokat igyekszik majd lecsillapítani. Ehhez jó eszköz volna, ha leállítaná a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást. Ugyanakkor a jogállami feltételek felvizezésének legnagyobb ellenzője, a holland miniszterelnök a hágai törvényhozásban közölte: semmiféle elvtelen engedményt nem fogad el, mert az EU mégiscsak értékközösség. És egyetlen ország sem kérdőjelezheti meg a szabad sajtót, a szólásszabadságot, valamint a melegek jogait.
A konzervatív lap a spanyol szakminisztert idézi, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy aki a pénzügyi tervek útjába áll, az súlyos felelősséget vesz magára. Az Európa-ügyi miniszterek tegnapi egyeztetésén éles bírálatok érték a két kormányt, ám Brüsszelben látnak arra módot, hogy leszereljék mindkettőt. A tanácskozás egy része a nyilvánosság előtt zajlott, ezért képet lehetett nyerni a hangulatról. Nos, a többség nem takarékoskodott a kritikával.
A takarékos négyek nevében a dán kormánytag azt emelte ki, hogy a jogállami rendszerről a nyáron az állam- és kormányfők egyeztek meg, ahhoz nem lehet hozzányúlni. Ezzel szemben Varga Judit amellett kardoskodott, hogy a mostani kompromisszum megkerüli a július megállapodást. Önkényes eszközről van szó, amelyet egyébként is Magyarország ellen akarnak bevetni.
De ha az EU beszüntetné a 7-es paragrafus alapján kezdett eljárást, azzal alighanem meg lehetne békíteni Orbánt, aki ezt már régen követeli. A Tanácsban egyébként sincs meg a többség, hogy elítéljék Budapestet a demokratikus szabályok megsértése miatt, vagy akárcsak azt megállapítsák, hogy fennáll a normák megszegésének veszélye. A keleti tagok, más-más okból ugyan, de nem hajlandóak megszavazni. Ezért időnként vannak meghallgatások, de ezek csak arról jók, hogy a két kormány a vádlottak padján maradjon. Kérdés azonban, hogy a többiek hozzájárulnak-e Budapest és Varsó jelképes győzelméhez? Továbbá, hogy Orbán ezek után engedne-e?
Ha az uniós vezetők el akarnak mozdulni a holtpontról, akkor először Orbán Viktornak kell elárulnia, hogy mit is akar. Az egyik lehetséges, nem annyira drámai megoldás, hogy újrafogalmazzák a jogállami kikötéseket, bár beavatott források szerint ez a lényeget nem érintheti, csak a formát. Sokan úgy vélik, hogy a miniszterelnök nem fogja beáldozni a milliárdos támogatást.
Merkelnek kulcsszerep jut a vita csillapításában. A kancellár az eltelt 10 évet azzal töltötte az EPP-ben, hogy próbálja kezelni Orbánt – időnként nem sok sikerrel. De többnyire azon volt, hogy megmutassa Budapestnek és Varsónak: érti az aggályaikat. De nem mindenki van békülékeny hangulatban. A hollandoknak és az északi országoknak fogytán a türelmük.
Megfigyelők azt hiszik, hogy az EU-nak be kellene mondania: Orbán blöfföl. Egyben Brüsszelnek be kellene lengetnie, hogy immár a magyarok és a lengyelek nélkül hozza létre a mentőalapot. Ám ez egyelőre nincs napirendben a brüsszeli döntéshozók háza táján, és politikailag elfogadhatatlan Merkel számára. A CDU/CSU szóvivője azonban attól fél, hogy akár az európai összefogás is veszélybe kerülhet. De mint mondta, ha valaki áthidalhatja a helyzetet, az éppen a német kormányfő.
Egyesek azt gondolták, hogy Magyarország és Lengyelország csak blöfföl, ám kiderült, hogy nagyon is komoly a vétó. Nem minthogyha a két illiberális rendszer elutasítaná a brüsszeli anyagi segítséget a vírusválság kellős közepén. A jogállamiság számonkérése az, amiből nem kérnek. A blokádot főleg az Orbán-kormány szorgalmazza, a lengyelek csak betársultak, még ha több is a vesztenivalójuk.
Viszont a következő napokban bizonyosan nő a nyomás a magyar miniszterelnökön. Macron és Merkel rendszeres kapcsolatban van vele. De tudják, hogy nem lesz egyszerű a dolguk. Mert ahogy egy diplomata elmagyarázta, a magyar vezetőnek ez esetben nem pénz kell. Elvi kifogása van a leendő mechanizmus ellen. Tudja, hogy a szabályozás precedenst teremtett, és bár messze nem tökéletes, de idővel napirendre kerülne, hogy javítani kellene rajta. Nem lehet újratárgyalni, ezért valami mást kell kitalálni. Például hogy enyhítenek a megfogalmazáson, és így Orbán megőrizheti az arcát odahaza.
A vétó miatt ismét válságban van az EU és nem látszik a kiút, vagy ahogy egy brüsszeli tisztségviselő megfogalmazta: nincsen B-terv. De úgy néz ki, hogy az ügyet a legfelső szinten kell intézni. Merkel, Michel és mások próbálták is győzködni Orbánt az elmúlt napokban, de mindannyian ugyanazt a választ kapták tőle. Orbán és hűséges tanítványai előre bejelentették, hogy mire készülnek, viszont csak a lengyelek csatlakoztak. A szlovák és a cseh képviselő hallgatott, amikor kiderült a turpisság hétfőn, az állandó képviselők ülésén.
Michael Roth német külügyi államminiszter azt nyilatkozta a portálnak, hogy nem érti, a két ország miért fél a jogállami feltételektől. Hiszen mindig azt hangoztatják, hogy ők aztán ragaszkodnak a demokratikus normákhoz. De hasonlóképpen látja a helyzetet a CSU-s Weber, valamint a néppárti osztrák kancellár is. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor reméli, hogy Budapest és Varsó hamarosan rájön: saját magát lőtte lábon. Hiszen a járvány drámai a lengyeleknél, de a magyaroknál is sokkal rosszabba kép, mint pár hónapja.
Mindenesetre látszik, hogy immár alapkérdésről van szó. Ugyanakkor a másutt tapasztalható csalódottság alapján Magyarországnak nem tanácsos egyhamar, mondjuk, Rómához fordulnia segítségért, ha maga is rászorul.
A német külügyminiszter a soros elnökséget betöltő Berlin nevében bízik abban, hogy hamar megoldást találnak a magyar és a lengyel ellenállás leszerelésére. Heiko Maas szerint annyi pénz forog kockán, és annyi tagállam igényel a segítséget, hogy nem lehet habozni. De derűlátó a francia Európa-ügyi miniszter is. Ugyanakkor ha életbe lép a mechanizmus, akkor könnyen lehet, hogy Budapest és Varsó több tízmilliárd eurónak inthet búcsút. Viszont ha kitartanak a blokád mellett, akkor leáll az egész jóváhagyási folyamat, és akkor a következő években nehézkes lesz a kifizetés minden tag számára.
A legújabb magyar közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Fidesz 10 év óta először az ellenzék mögé szorult, a járvány és annak gazdasági kihatása miatt.
Németország sürgette az összes tagállamot, hogy tegyék félre az ellentéteket és próbáljanak egymással dűlőre jutni, mert a következő költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési program nem tűr halasztást. A német külügyi államminiszter arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való idő, mert orvosolni kell a ragály társadalmi és gazdasági következményeit. A pénzt mielőbb el kell juttatni a rászorulóknak, mert az érintettek számítanak a támogatásra. És nem lehet semmiféle mentség a csúszásra.
Magyarország és Lengyelország kőkeményen elutasítja a jogállami mechanizmust, mert az azzal fenyegeti őket, hogy egy csomó pénztől elesnek, ha még tovább bontják le a demokratikus normákat. Ehhez képest egy lengyel politikus kijelentette, hogy a két kormányt a politikai nézetkülönbségek miatt támadják.
A Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja azt mondta a római parlamentben, hogy reméli, kedvező eredményre jutnak a magyar és a lengyel blokád ügyében. Gentiloni szerint komoly tényezők támasztják alá az optimizmusát, a német elnökség dolgozik a rendezésen. Megjegyezte, hogy az Orbán-, illetve Morawiecki-kormány is az uniós szubvenciók legnagyobb haszonélvezői közé tartozik, ugyanakkor erősen sújtja őket a járvány. Ezért gazdasági ok nem szól amellett, hogy gátolják a két pénzügyi csomag elfogadását.
A vétófenyegetés hatalmas károkat okozhat a magyaroknak, ugyanakkor hatalmi változáshoz vezethet Lengyelországban, amely most vabankot játszik. Brüsszel zsarolási kísérletnek tekinti a két kormány próbálkozását, amire a nem éppen udvarias Orbán úgy válaszol, hogy az EU-ból lassan 2. Szovjetunió lesz.
Merkel és Morawiecki egyaránt pragmatikus, így ők könnyen meg tudnának állapodni, de Varsóban a döntő szót Kaczynski mondja ki. Neki pedig a hatalom megtartása a fő. Márpedig őskonzervatív szövetségesének, Ziobro igazságügyi miniszternek a kormányfői tisztségre fáj a foga. Nélküle viszont a PiS-nek nincs többsége a Szejmben. Az ellenzék tegnap már új választásokat követelt, mert az általános abortusz tilalom miatt a közhangulat neki kedvezne.
De egyébként is közeledni látszik a vég a mostani koalíció számára. Ha a hatalom szakít az EU-val, ott hagyják a hívei. Ebből a kutyaszorítóból Orbán segítheti ki Kaczynskit. Mert ha Orbán visszalép a vétótól, akkor az vereséget jelentene Ziobro számára. A magyar vezető bármikor megteheti, hogy visszakozik, neki ebből odahaza nem lenne semmilyen nehézsége. Brüsszelben utalnak arra, hogy a magyar politikus idáig mindig belement a kompromisszumba, amikor a tét a pénz volt.
Szakítópróba fenyeget az unióban, azaz Európának nem csupán az egyre súlyosbodó fertőzéssel kell szembenéznie. A gyors rendezésre nemigen van kilátás. A szembenálló felek abban bíznak, hogy a másik enged előbb. Most Merkelnek, Michelnek és von der Leyennek kell tanácskoznia a hogyan továbbról.
Nem valószínű, hogy Orbán és Kaczynski csupán kérészéletű blokádra készül, mert így akar odahaza jó pontokat szerezni. A budapesti retorika egészen másra utal. De arra még kisebb az esély, hogy majd a többi tagállam vagy az Európai Parlament meghátrál.
Az osztrák Európa-ügyi miniszter egyáltalán nem érti, miért kellett a magyaroknak és a lengyeleknek vétózniuk. Edtstadler szerint ez nem az az idő, amikor hangot kell adni a nemzeti érzékenységnek. A szakminiszterek videó tanácskozásán úgy foglalt állást, hogy az egész földrész a mentőcsomagra, illetve a következő büdzsére vár. Viszont nem gondolja, hogy a két ország sokáig ki tud tartani álláspontja mellett, amikor mindenütt korlátozásokat rendelnek el és egyre több a fertőzés. De mivel a két tervezet csak egyhangú döntéssel jut előbbre, fokozni kell a nyomást, ugyanakkor közeledni kell egymáshoz – tette hozzá.
„Zsarolás.” A lap ezzel a felcímmel adja hírül a magyar és lengyel vétót, amelyet azonban cseppet sem tart meglepetésnek. A kilátásokat illetően pedig az tartja a legvalószínűbbnek, hogy a két ország a végén több támogatást kap. Csak éppen ennek az a feltétele, hogy a többiek lemondjanak a nekik járó milliárdok egy részéről. A másik lehetőség, hogy kormányközi egyezség formájában ütik nyélbe a mentőcsomagot és abból Budapest és Varsó kimarad.
De ha minden kötél szakad, még az is elképzelhető, hogy a kizárással fenyegetik meg őket a többiek. Ez persze a mostani szerződések alapján nem lehetséges. De nagyon is van mód, hogy új EU alakuljon, Budapest és Varsó pedig maradjon az immár csupán üres héjként szolgáló unióban. Ez egyszer már szóba került, amikor a dánok 1992-ben nemet mondta Maastrichtra. Vagyis a vétó vereségbe torkollhat a két ország számára, miközben úgy kell nekik a pénz, mint egy falat kenyér.
A CSU illetékese máris elutasította az Európai Néppárt elnökének felvetését, hogy zárják ki a Fideszt az EPP-ből. Dobrint, aki a keresztény szociálisok tartományi frakciójának vezetője, úgy véli: azzal nem oldódik meg a vétó miatt előállt patthelyzet, ha megválnak a magyar kormánypárttól. Sőt, csak még jobban kiéleződne a viszály. A politikus ugyanakkor kifogásolta a magyar kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott, hogy a magyar és a lengyel félnek lépnie kell, de Brüsszelnek is. Európa népszerűségét ugyanis nem növelné, ha megfeneklene az anyagi támogatás ügye.
Az Osztrák Néppárt sem tartja aktuálisnak, hogy vita kezdődjön az EPP-n belül a Fidesz eltávolításáról, bár a közlemény szerint egyértelmű, hogy fenn kell tartani a jogállami elveket. Ám az ÖVP szerint nem szabad lezárni a kommunikációs csatornákat, folytatni kell az egyeztetéseket. Ha akadnak olyanok, akik újra akarják értékelni a magyar kormánypárt helyét a pártcsaládon belül, akkor erre megvannak a megfelelő fórumok, de döntést csak többséggel lehet hozni. Jelenleg azonban az osztrák tagpárt szerint nincs olyan indítvány, amely jelentős támogatást élvezne ez ügyben és egyetlen testület sem foglalkozik a kérdéssel. Az osztrák konzervatívok egyetértenek azzal, hogy maradjon érvényben a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztése.
Az európai jobbközép Magyarország kapcsán azzal a durva valósággal kénytelen szembenézni, amit saját maga idézett elő. Hiszen a Néppárt éveket át a szőnyeg alá söpörte a problémákat, becsukta a szemét, amikor a bajkeverők ténykedtek, haladékot adott a saját ultimátumai után és elhalasztotta a migrációs megállapodást. Ez ment 10 éven át, miközben Orbán bebetonozta a maga illiberális uralmát.
Így az EPP-nek most meg kell magyaráznia az uniós polgároknak, hogy miért késik a kulcsfontosságú mentőalap. Merkelre nagy felelősség hárul a jelenlegi helyzetért. Nem csak hogy elnézte az előrelépés útjában tornyosuló akadályokat, de saját pártcsaládján belül elárulta azokat, akik igazán EU-barátok voltak.
Akadtak, akik igyekeztek megszabadulni Orbántól a kereszténydemokrata táboron belül, de soha nem volt meg hozzá a kellő többség. Ám most van rá eshetőség, igaz, erre rámehet a Néppárt vezető pozíciója Strasbourgban. Viszont megmentheti Európát. A magyar rezsim mögül kiesett a hallgatólagos ideológiai támogatás Amerikából. A kis orbánok magukra maradtak, hogy meggyőzzék a földrészt: a keresztény felfogást képviselik, csak a menekülteket nem fogadják be.
Ordító, hogy a magyar sajtó, tudomány és civil társadalom sanyarú helyzete süket fülekbe ütközött az elmúlt évtizedben. De talán most másként lesz, az EU egyik legnagyobb válsága során, hála a pénznek.
Magyar orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nincs elég szakember az intenzív ellátásra szoruló betegek számára, emiatt rövidesen megugorhat összeomolhat az amúgy is törékeny egészségügy. Hiába vett a kormány egy rakás berendezést külföldről, 842 millió euróért. Álmos Péter, az Orvos Kamara alelnöke azt mondja, ágy van elég az érintett osztályokon, viszont nincs elég orvos és nővér, aki kezelné a fertőzötteket.
Hozzátette, hogy a hatalom túl későn ébredt, így most már egy orvosra 20 beteg jut egyes helyeken, ami a szakember szerint nyilvánvalóan egyre több emberáldozatot követel. A kormányt bírálatok érik, amiért a szükségesnél jóval több lélegeztető gépet szerzett be, ráadásul igen drágán.
A helyzetet csak nehezíti, hogy 2004 óta rengeteg orvos hagyta el az országot. Emellett a GDP-hez viszonyítva az ország csak igen keveset költ az egészségügyre, a többi EU-taghoz viszonyítva. És grasszál a hálapénz.
A közeli napokban Magyarországon át érkezik meg Európába az új orosz vakcina. A magyaroknál ugyan viszonylag alacsony a betegek aránya, de csak azért, mert nem tesztelnek eleget. A szomszédos államokban jóval korábban hozzákezdtek a szűréshez, ám az Orbán-kormány sokáig nem csinált semmit, pedig a kórokozó már szeptemberben felbukkant. Ezt Szabad Zoltán, az Orvosszakszervezet elnöke mondta az újságnak. A jelenlegi helyzet igencsak okot ad a nyugtalanságra. Csak a csehek és a belgák állnak rosszabbul.
Még októberben is közönség előtt játszották a focimérkőzéseket és az volt a hivatalos mondás, hogy a gazdaság nem állhat le. Ám a járványadatok egyre rosszabbak lettek, csak mint az érdekképviseleti vezető megerősíti: az orvosok nem nyilatkozhatnak a sajtónak. Filmezni sem szabad a kórházakban, miután több felvétel is szörnyű viszonyokat örökített meg. A fő gondot azonban az orvoshiány okozza.
A hatalom ilyen körülmények között tartotta fontosnak az alkotmánymódosítást. A változások első számú célpontja, a kormányfő új mumusa, az LMBT-közösség. Novák Katalin, az illetékes miniszter azt adta elő, hogy ezek az intézkedések a Covid-19 miatt szükségesek.
A magyar-amerikai kapcsolatok újraindítására kell felkészülnie Orbán Viktornak. Biden várhatóan keményebben fog bánni vele, miután a kormányfő minden lapját Trumpra tette fel. Mráz Ágoston Sámuel szerint a politikus abban bízott, hogy ez a húzás bőven kamatozik majd, ha marad a jelenlegi elnök. Ám ez elemző úgy véli, hogy a további nehézségeken átsegít majd a közös NATO-tagság. Krekó Péter ugyanakkor azt mondja, hogy a hazardírozás lerombolta azt a hiedelmet, hogy Orbán a jövőbe lát. Emellett pedig az új amerikai vezetés aligha fog félrenézni, amikor szorul vissza a magyar demokrácia, viszont nő az orosz és a kínai befolyás. Azaz ország egyre távolabb került politikailag az Egyesült Államoktól.
Hegedűs Dániel a Német Marshall-Alapítványtól azt gondolja, Orbán részéről az volna a legjobb, ha meghúzná magát, mert Bidennek lesz úgyis éppen elég gondja másutt. Csak hát a magyar vezetőnek nem éppen erőssége a visszafogottság. Ráadásul úgy hírlik, hogy a félig magyar Anthony Blinken lesz a külügyminiszter, így Magyarország fókuszban marad Washingtonban.
A hivatalos budapesti nyilatkozatok, illetve a „közeli” média Trump-párti cikkei alapján Krekó Péter számára kézenfekvőnek tűnik, hogy a magyar kormány kész felvenni a kesztyűt az új amerikai adminisztrációval. De ez a taktika azért is célszerű, mert a tengerentúli bírálatokat úgy lehet majd beállítani, hogy azok mögött Biden bosszúja húzódik meg.
