háztartások;Policy Agenda;foglalkozatás;gazdasági előrejelzés;COVID-19;

2020-11-18 11:09:02

Nagyot üthet a magyar gazdaságon a második hullám

Újabb komoly gazdasági visszaesés és elhúzódó kilábalás várható a covid-19 járvány második hulláma miatt – olvasható a Policy Agenda elemzésében.

A Policy Agenda által számított 2020. III. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (0,94 százalék) is jelzi, hogy a korábbi bővülés csak lassan érhető majd el, szinte valamennyi ágazat teljesítménye változatlanul csökken. A fogyasztói áremelkedés üteme is jelentős marad és a forint árfolyama tovább gyengülhet. A foglalkoztatottság nyári hónapokban bekövetkezett javulása pedig újra megakadt, sőt számíthatunk a foglalkoztatottság tavaszi hónapokban már tapasztalt mértékű visszaesésére. Érezhető nehézségeket jelent majd a családi jövedelmek további szűkülése, amely a családok jelentős körének óriási gondokat okozhat – olvasható a Policy Agenda elemzésben.

A magyar gazdaság teljesítménye a III. negyedévben az előzőhöz képest 11,3 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban 4,6 százalékkal csökkent. Megindult ugyan a járvány okozta válságból a kilábalás, így az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, de megérkezett a járvány második hulláma. Ennek következményeként még a talpon maradt cégeknél is újra gazdálkodási nehézségek lesznek és tömegesen igen rossz helyzetbe kerülhetnek a gyermeket nevelő családok és a nyugdíjasok. A veszélyhelyzettel együtt járó korlátozások, a munkahely és a munkajövedelem elvesztése, a kényszerűen megváltozott oktatás alapvető megélhetési, életviteli gondokat fog okozni. 

A bruttó hazai termék csökkenése a válság második hulláma következtében a negyedik negyedévben ismét jelentős lesz. Így éves szinten 7-8 százalékos GDP-csökkenés várható, amely meghatároz valamennyi makrogazdasági folyamatot. Az ipari termelés csökkenése 10-12 százalék, az építőipari termelésé 5-6 százalék lehet, de számolnunk kell a foglalkoztatottság újabb szűkülésével és a munkajövedelmek korábbi jelentős emelkedésének lassulásával – írják az elemzők.

A cég által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) indexben a vállalati gazdálkodás mutatói továbbra is rosszak. A vállalkozások várják a jövő évi adórendszerben a gazdálkodásukat könnyítő adóváltozásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jelentős mértékű és hatékony bérezést segítő kormányzati megoldásokat.

A GFI pénzügyi mutatói a gazdasági nehézségek okozta alapvető teljesítmény visszaesés, a válság megoldását segítő pénzügyi intézkedések következtében is erőteljesen romlottak az előző negyedévekben. A fogyasztói árak emelkedése az első tíz hónapban 2019 azonos időszakához képest az összes háztartás körében átlagosan 3,5 százalékos volt. Az infláció 2020 októberében 3,4 százalék, a maginfláció – a júliusi 4,5 százalék után – 3,8 százalék lett. Az éves fogyasztói árindex az előrejelzésük szerint 4,2 százalék körüli lehet.

A GFI index háztartási indikátorai jelzik a családok számára kialakult megélhetési nehézségeket. A járvány második hullámának gazdasági hatásai tovább növelik annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában az eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése után a munkajövedelem több mint kétszázezer foglalkoztatott számára jelentősen csökkent, vagy el is veszítették azt. Azóta ezek a családok a csekély megtakarításaikat feltehetően fel is élték. Most az újabb válság-hullám már egyértelműen az anyagi biztonságuk megszűnését okozza. A lakossági fogyasztás elmúlt években megszokott bővülése az újabb szigorítások és jövedelemszerzési nehézségek következtében az idén nem várható.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében – azaz az intézményi statisztika által megfigyelt 3.056 ezer fős alkalmazotti körben – a bruttó átlagkereset az első nyolc hónapban 395.400 forint volt. Ez ugyan 9,9 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, de az intézményi statisztikából kimaradt több, mint 1 millió fő keresete viszont ettől feltehetően jelentősen eltér. A csökkenő foglalkoztatás, a jelzett létszámkorrekció miatt 2020-ban éves átlagban az átlagkereset reálisan mérve 4 százalék körüli mértékben nőhet, és a 4 százalékhoz közeli infláció következtében a reálkeresetek 1-2 százalékkal emelkedhetnek. A nyugdíjak is egyértelműen veszítenek reálértékükből az év végi nyugdíjkiegészítés ellenére. 

Mindenképpen szükséges a vállalati szektor további és újabb állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító pénzügyi segítség. Nélkülözhetetlen megoldás lesz a családok pénzügyi segítése, a munkahelyeket megőrző állami támogatási formák alkalmazása a későbbi növekedés érdekében – olvasható a Policy Agenada elemzésében.