A fővárosi közlekedési cégétől 1,5 milliárd forintot követeltek egy 2005-ös csereszerződés alapján számolt be róla korábban a Népszava. A BKV utolsó esélyként a Kúriához fordult még tavaly decemberben, a testület pedig érvénytelennek nyilvánította a kontraktust.
A BKV 2001-ben az akkor is szorongató forráshiányt több ingatlana eladásával kívánta orvosolni. Ekkor merült fel a Könyves Kálmán körútról nyíló remíz és a szomszédos terület értékesítése, amelyből 1,3 milliárdos bevételre számítottak.
A három darab, összesen öt hektárt meghaladó területű Könyves Kálmán körúti ingatlanokra 2003-ban írták ki az első pályázatot, amelyre 11 ajánlat érkezett, de a főváros egyiket sem tartotta elég jónak, ezért új tendert hirdettek. Erre már csak egy pályázat érkezett, mégpedig a Central Ingatlan Kft.-től. A BKV 2005 decemberében három szerződést is kötött a céggel.
Az adásvételi szerződés keretében nettó 600 millióért eladtak 3,2 hektárt a kocsiszín melletti telekből. A ráépítési szerződésben a közlekedési cég további 320 millió forintért hozzájárult a megmaradt 2200 négyzetméteres terület és a kocsiszín feletti légtér beépítéséhez.
A harmadik kontraktusban a BKV elcserélte a kocsiszínt és a tulajdonában maradt 2200 négyzetméteres telekrészt a Centrál által megvásárolt terület 1,4 hektáros darabjára. Az ingatlanok csereértékét egyaránt 300 millióban állapították meg. Pénzmozgás nem történt, de ez az összeg jelentette később a kötbérszámítás alapját.
A BKV ugyanis vállalta, hogy 2008-ig kiüríti a kocsiszínt és átadja a szomszédos 2200 négyzetméteres területet, de ez végül nem történt meg. A kötbér tavaly év végén az eredeti csereérték ötszörösére rúgott. Az Országút Tömb Kft. és a Centrál pert indított a kifizetés, illetve a birtokba adás kikényszerítése okán.
A BKV évek óta próbált kibújni a szerződésből. Először csereingatlanokat ajánlott fel a kocsiszínért, de a Centrál ezt nem fogadta el, majd 2014-ben zálogszerződést kötött a Sométa Kft.-vel, amely később tovább engedményezte azt az Országút Tömb Kft.-re. A Centrál még abban az évben csődbe ment. A felszámolás azóta húzódik.
A BKV egyezkedni próbált a követelés új tulajdonosával és a felszámolóval is, de nem járt sikerrel. Végül 2015-ben pert indított a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, de első és másodfokon is elvesztette azt. Tavaly decemberben utolsó lehetőségként felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Erről döntött most a testület, kimondva a csereszerződés érvénytelenségét. Így a kötbért sem kell kifizetnie a BKV-nak és ki sem kell költöztetni a kocsiszínt. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
