„Nem tartom reálisnak, hogy a jogállamiság elvét teljesen kiiktassák az európai uniós pénzek felhasználásánál. Nem ez a megoldás” – szögezte le tegnap Ivan Korciok szlovák külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság kérdésében Szlovákia álláspontja eltér Magyarországétól és Lengyelországétól. A pozsonyi diplomácia vezetője a TASR szlovák nemzeti hírügynökséghez eljuttatott állásfoglalásában közölte: magyar és lengyel kollégájához fordul annak érdekében, hogy a két ország ne blokkolja a 2021–2027-es EU-költségvetés és az újjáépítési alap elfogadását.
Nemrég Maria Kolikova szlovák igazságügyi miniszter tiltakozott az ellen, hogy magyar kollégája, Varga Judit a visegrádi országok közös kezdeményezéseként mutatta be a Magyarország által szorgalmazott V4 + professzori hálózatot és junior programot, és ezzel visszaélt a„V4-ek márkával”. Kolíková kiemelte, hogy Pozsony szerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy a V4-ek különálló jogállamisági értelmezést készítsenek, szerinte a demokratikus alapelveket egységesen alkalmazni kell mindenhol, függetlenül attól, hogy Európa melyik régiójáról van szó.
A cseh diplomácia vezetője is hasonló álláspontra helyezkedett a magyar-lengyel vétó kérdésében. Tomas Petricek szerdán a Prágai Európai Csúcstalálkozó elnevezésű videokonferencián reményét fejezte ki, hogy az EU költségvetést és a helyreállítási alapot érintő vita „nem hátráltatja majd az európai pénzek kifizetését az egyes tagállamoknak”. Időközben az Európai Parlament kiadott egy közleményt, miszerint nem puhítanak a jogállamiság feltételein.
A cseh külügyminiszter úgy fogalmazott, az Európai Unió nemcsak az egyes tagállamok közötti tranzakciókról szól, hanem az értékekről és az elvekről is, amelyek egyike a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Arról is szól szerinte, hogyan ellenőrizzük a közpénzek felhasználását. Az összes tagállam adófizetőinek a pénzéről van szó, a jogállamiság tisztelete a pénzük védelmét is jelenti. Csehország a jogállamiság elvét az Európai Unió egyik alapértékének tartja. A cseh diplomácia vezetője hozzátette: „A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható”. Petricek optimista a megoldást illetően, mert mint emlékeztetett, Magyarországnak és Lengyelországnak is szüksége van a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kezelését szolgáló alapra.
Ugyanakkor Janez Jansa szlovén miniszterelnök szerdán kiállt az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot a jogállami kritériumok miatt megvétózó Orbán Viktor mellett. Jansa hangsúlyosan nem a magyar-lengyel, hanem a „magyar” vétó védelmében írt levelet az Európai Unió vezetőinek. A magyar miniszterelnököt nyíltan csodáló és követő szlovén politikus levelében azt állította, hogy ha nem oldódnak meg a költségvetés körüli viták, több tagország is követheti Nagy-Britanniát az unióból kivezető úton.
Jansa levele azonban távolról sem a hivatalos szlovén álláspontot tükrözi, koalíciós partnerei is elhatárolódtak annak tartalmától. A koalíciós társ kereszténydemokrata Új Szlovénia Néppárt (NSi) elnöke közölte: Jansa magánvéleményt nyilvánított a kérdésben, a szlovén kormány nem csatlakozott hivatalosan vétózó magyar-lengyel pároshoz. Jansa egyébként választási győzelmét nagymértékben annak a médiabirodalomnak köszönheti, amelyet jórészt Fidesz-közeli cégek támogatásával építettek ki. Az ügyletet az Európai Parlament is gyanúsnak ítélte és vizsgálni fogja.
