Előfizetés

Néha az államnak is kevesebbet ér a keleti munkaerő

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.11.20. 08:30

Fotó: Michal Fludra / AFP/NurPhoto
Amíg a tavalyi év elején egy borsodi munkás átlagosan 112 ezer forinttal keresett kevesebbet egy budapestinél, addig az idei esztendő első félévében ez a különbség már a 126 ezer forintot is meghaladta.
Mivel ebben a helyzetben kulcsfontosságúnak tartja az állami példamutatást, Badányi Lajos a miskolci Velünk a Város frakció jobbikos tagja kezdeményezte, hogy az állam többségi tulajdonában levő vállalatoknál kötelezően hajtsanak végre bérrendezést, ami kiegyenlíti ezeket a különbségeket. Javasolta a Munka Törvénykönyvének kiegészítését az alábbiakkal: „Az állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek esetében a munkaerő-piaci viszonyok figyelembevétele nem eredményezheti azt, hogy ugyanazért a munkáért az azonos munkakört ellátó munkavállalók tekintetében eltérő munkabér kerüljön megállapításra az ország különböző régióiban.” Szavai szerint az állam többségi tulajdonában lévő vállalatok is hátrányosan különböztetik meg az ország keleti felében élőket, amikor ugyanazért a munkáért alacsonyabb munkabért fizetnek, mint az ország nyugati részében, ráadásul ez a jövedelmi különbség évről évre nő. Szerinte a különbség több tízezer forint is lehet. A Velünk a Város frakciója támogatta az előterjesztést, amit megküldtek az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is – jelentette be egy tegnap miskolci sajtótájékoztatón Badány Lajos. Ugyanitt Jakab Péter, a Jobbik elnöke közölte: írásbeli kérdést tett fel a kormánynak arról, hajlandó-e támogatni a miskolci önkormányzat kérését, s akarják-e érdemben segíteni a bérek felzárkóztatását ott, ahol a bérszínvonal jelentősen elmarad nemcsak a fővárositól, hanem az országos átlagtól is. Hozzátette: Orbán Viktor épp most készül megvétózni azt az uniós mentőcsomagot, amely 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adna Magyarországnak, annak a garanciának a feltételével, hogy ez a pénz valóban eljut az érintettekhez. - Ha ezt az összeget nem a kormány, hanem az önkormányzatok kapnák, akkor Miskolcnak nagyjából 40 milliárd forint pluszbevétele lenne, amiből már lehetne válságot kezelni, gazdaságot élénkíteni, béreket emelni, de a vétóval ennek a lehetőségét is elveszik a várostól - tette hozzá a jobbikos országgyűlési képviselő.

Parkolási cselek a fővárosban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kiskapukat keresnek a kerületi önkormányzatok az ingyenessé tett parkolás okozta közlekedési káosz és a lakossági elégedetlenség csökkentésére.
A járványügyi korlátozó intézkedések margóján – közlekedési szakemberek és önkormányzati politikusok számára egyaránt indokolatlanul – november 4-től az Orbán-kormány ismét ingyenessé tette a parkolást a nagyvárosokban. Budapest ellenzéki kerületei egyértelműen sarcolásként élik meg a döntést, ami százmilliós, esetenként akár milliárdos bevételkiesést jelent. Ráadásul akad egy másik járulékos kár: a fertőzés miatti félelem miatt amúgy is többen ülnek autóba, amit az engedmény még vonzóbbá tett. Csakhogy ettől nem lett több hely a közterületeken – a parkolóházakban és a mélygarázsokban pedig továbbra is fizetni kell –, így az autósoknak egyre többet kell keringeniük üres helyet keresve. A rendelkezés különösen hátrányos a belső kerületekben élőknek. Egyre többen panaszkodnak az önkormányzatoknál, valamiféle megoldást követelve. A kerületi képviselő-testületek lázas fejtörésbe kezdtek.  Egy Nyugat-Európában jól ismert gyakorlatot honosít meg Terézváros önkormányzata. A kerületben lévő parkolóhelyek 30 százalékát hamarosan kizárólag a VI. kerület lakói használhatják 18 órától reggel 7 óráig. Már elkészült a forgalomtechnikai terv, most következik a szükséges engedélyeztetés, a táblák gyártása, kihelyezése – válaszolta a Népszava bevezetés idejét firtató kérdésére a kerületi önkormányzat.  A lakossági parkolás reformján az új, Soproni Tamás (Momentum) vezette terézvárosi önkormányzat már tavaly ősszel, hivatalba lépésekor elkezdett dolgozni, hiszen itt - belvárosi kerületként - óriási a forgalom, rengetegen érkeznek ide autóval külső kerületekből, agglomerációból, viszont kevés a parkolóhely, így a parkolás örök probléma a kerületben élőknek. Az önkormányzat által üzemeltetett 6707 parkolóhelyre az idén 8054 lakossági várakozási engedélyt adtak ki. A parkolási káoszt felszámolásának első lépéseként az önkormányzat tavaly novemberben 33 parkolóhelyet adott vissza az autósoknak, amelyek korábban az orosz kereskedelmi képviselet, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kizárólagos használatában voltak, illetve az önkormányzat elkezdett dolgozni egy átfogó lakossági parkolást könnyítő terven is. A járvány miatt kihirdetett ingyenes parkolás tapasztalatai igazolják a reform szükségességét és sürgősségét, de a parkolási reform a pandémia után is megmarad.  A lakossági parkolóhelyek használatára a terézvárosiak által igényelhető éves várakozási engedéllyel (éves matrica) rendelkezők lesznek jogosultak. Az autók rendszáma alapján egyszerűen megállapítható, hogy az adott jármű tulajdonos rendelkezik-e ezzel, vagy nem. A kerület a fokozatosság elve alapján a széles körű tájékoztatást követően (online felületek, plakát, szórólap valamennyi Terézvárosban parkoló gépjárműre stb.) először csak figyelmeztet, majd később a szabálysértési törvény és a KRESZ iránymutatása alapján bünteti a „külsős” gépjármű üzembentartóját. Súlyos a helyzet a XIII. kerületben is. A kerületben az általános fővárosi gyakorlat szerint eleve több parkolási engedélyt osztanak ki évente, mint amennyit parkolóhely van. A 29328 közterületi beállóra az idén 32154 engedélyt adtak ki. Erre a helyzetre nehezedett rá az ingyenesség keltette káosz. A megnövekedett autómennyiségből adódó konfliktusok a kerület teljes területén gondot jelentenek. Az önkormányzat szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fizetős parkolás hatékony forgalomszabályozó eszköz. Tóth József (MSZP), XIII. kerületi polgármester levélben fordult Karácsony Gergelyhez, azt kérve a főpolgármestertől, hogy fontolja meg - győri minta alapján - a korlátozott várakozási övezetek kijelölését. Ezekben az övezetekben csak az önkormányzat által kiadott "parkolási matricákkal" lehetne parkolni. Az ehhez szükséges intézkedések megtétele Budapesten a fővárosi önkormányzat hatásköre.  A helyzet megoldásán a ferencvárosi önkormányzatnál is dolgoznak. (A IX. kerületben lévő 7928 fizetős parkolóhelyre az idén 9416 lakossági engedélyt adtak ki.) A cél itt is az, hogy a helyi lakosokat előnyben részesítsék.  Józsefváros önkormányzata az V. és a XIII. kerülethez hasonlatosan korlátozott várakozási zónák kijelölését kérte Karácsony Gergelytől. A VIII. kerületben a 11 ezer közterületi helyre 13 ezer engedélyt adta ki idén. A belvárosi részeken a helyzet immáron kaotikus, az ott lakóknak 20-30 percbe is telik, mire parkolóhelyet találnak. Ráadásul az ingyenességet sokan úgy értelmezik, hogy ez a szabálytalan várakozásra is lehetőséget ad. A Teleki téri mérőállomás adatai pedig azt mutatják, hogy a légszennyezettséget tekintve Józsefvárosban a legrosszabb a helyzet. 

Jelentést írt az Uniónak a nőkről a családügyi miniszter

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:20

Fotó: Komka Péter / MTI
A nők helyzetéről szóló akciótervben olyan program kiterjesztésében gondolkodik a kormány, amely évek óta nem fizeti ki az oktatók egy részének a bérét.
A nők szerepét erősítő akciótervet készített Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az Európai Unió következő költségvetési ciklusára. A terv alapján egyértelművé válik, hogy az eddig is főként uniós pénzekből megvalósult programokon túl nincs elképzelése a kormánynak a nőket hátrányosan érintő gyakorlatok csökkentésére, helyzetük javítására. Az egyetlen számon kérhető érték, hogy 2022-re 70 ezerre növelik a bölcsődei férőhelyek számát. Az utóbbi években 49 ezerre nőtt a bölcsődei létszám, ám a helyzetkép megrajzolásakor elismerik a dokumentum szövegezői, hogy mindössze a valós kiadások háromnegyedét fedezi az az állami pénz, amelyet a bölcsődék működtetésére utalnak át az önkormányzatoknak. 

Kérdésünkre ugyanakkor lapzártáig nem érkezett válasz, hogy az önkormányzati bevételek megcsonkítása után miből egészítsék ki a települések a további sok ezer új bölcsőde fenntartásához szükséges pénzeket. Még három célt tűz ki az akcióterv a nők helyzetének javítására, de ezek finoman szólva is komolytalanok. Egyrészt 2030-ra az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók arányát 8 százalékkal akarják növelni, csak épp nem tudni, mihez képest. Atipikus forma ugyanis például a távmunka vagy home office, amely a koronavírus-járvány hatására egyébként is rohamtempóban terjedt el Európa-szerte, így Magyarországon is. Mellette ugyanakkor a tavaly még forradalminak számító nyugdíjas foglalkoztatási formák a korosztály veszélyeztetettsége miatt szinte eltűntek. A foglalkoztatás átalakulásának tehát feltehetően semmi köze nem lesz a tudatos, célzottan nőket érintő változásokhoz, de majdnem biztosan teljesíthető lesz a célérték. Tíz százalékkal akarja növelni a kormány a családbarát felsőoktatási intézmények számát. A vállalás feltehetően csak az állami egyetemeket, főiskolákat érintheti, bár ezt nem tisztázzák a dokumentumban. Ezekből idén szeptemberben összesen húsz volt, de nem ismertek a tervek, hogy még hány kerülhet alapítványi formába, tehát minek a tíz százalékában gondolkodhatunk, ahol például rugalmas munkavégzési lehetőség várja a dolgozókat. Még ennél is gyengébb az utolsó vállalás, hogy 2030-ig tíz százalékkal növelik a családbarát kórházi osztályok számát. Ezt a négy célt rögzíti elérendő számokkal is az uniónak küldendő magyar akcióterv és ráadásként sok-sok kutatást ígér, amelyek nagy részét saját intézetük, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) végezheti el. Erre enged következtetni, hogy nevesítve csak ez az intézet szerepel az anyagban, a KSH csak lábjegyzetben bukkan fel, a Demográfiai Kutatóintézet és az akadémiai társadalomtudományi kutatóhelyek, független műhelyek nincsenek megemlítve. Vizsgálni akarják, hogy miért alacsony még mindig a nők munkaerőpiaci részvétele, milyen a férfiak és nők munkamegosztása, szerepe a házimunkában, és a gondozási feladatok ellátásában. Kutatná a kormány a férfiak családi szerepét, azt, hogy mi okozza a nők és a férfiak jövedelme és később nyugdíja közti különbségeket. Az akcióterv szerzői úgy tesznek, mintha ilyen kutatások és eredmények nem lennének, pedig rengeteg tanulmány foglalkozott az utóbbi években is ezekkel a kérdésekkel. Közismert, hogy a háztartási munkára továbbra is jellemző a nemi szegregáció és a jelenlegi kormánypártok épp az e mögött álló konzervatív családmodellt népszerűsítik. Az akcióterv kikerüli azokat a véleményeket is, amelyek szükségesnek tartják a családpolitikai intézkedések felülvizsgálatát, hogy az alacsony jövedelmű, netán munkanélküli szülők és gyermekek is megfelelő ellátást kapjanak. Szó nincs az alanyi jogon járó juttatások, például a családi pótlék emeléséről, holott kutatások sora igazolja, hogy egy ilyen lépés növelné a gyermeket vállaló anyák biztonságérzetét. Szó sincs arról, hogy mi legyen az iskolába járás kötelező korhatárának 16 évre csökkentése miatt gyermekvállalásba menekülő lányokkal. Vagy mégis. A roma nők szociális munkássá képzését és elhelyezését segítő Nő az esély program kiterjesztésében gondolkodnak, ami két okból is veszélyes jövőkép. Egyrészt a projekt évek óta nem fizeti ki az oktatók egy részének bérét, ami rossz üzenet, másrészt ha a legalacsonyabb társadalmi rétegekből meríti a résztvevőket, az segít alacsony szinten konzerválni a szociális ágazat béreit.