Előfizetés

Trump a külpolitikájával kötné gúzsba Bident

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.19. 20:47
US Secretary of State Mike Pompeo in Jerusalem
Fotó: Israeli Prime Ministry/Handout / 2020 Anadolu Agency
A jelenlegi kormányzat arra törekszik, hogy a nemrég megválasztott elnök bizonyos ügyekben csak népszerűtlen intézkedések árán térhessen el az előző négy év külpolitikai irányvonalától.
Habár Donald Trump azt hangoztatja, hogy jogorvoslati kérelmei miatt továbbra is kétesélyes a Joe Biden által fölényesen megnyert elnökválasztás, kormányzata úgy tűnik, tudomásul vette, hogy az elnök veszített. A távozó - a szakzsargonban “béna kacsának” nevezett - adminisztráció azonban a politikai folytonosságot biztosító átmenet helyett a politikája folytonosságát biztosító átmentésbe kezdett. Különböző módszerekkel arra törekszenek, hogy Biden bizonyos ügyekben csak népszerűtlen intézkedések árán térhessen el az előző négy év külpolitikai irányvonalától. Izraellel kapcsolatban a leendő elnök egyébként is kifejezetten szűk mozgástérre számíthatott, hiszen Trump vezetésével az Egyesült Államok számos, az izraeli érdekeknek kedvező intézkedést hozott meg: elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosaként, átköltöztette oda az amerikai nagykövetséget, valamint a zsidó állam részének nyilvánította a Szíriától annektált Golan-fennsíkot. Biden várhatóan nem is fogja felülvizsgálni a felsorolt döntéseket, ám a megszállt palesztin területeken - a nemzetközi jog szerint - illegálisan létesített izraeli telepekkel kapcsolatban kritikusabb álláspontra helyezkedhet elődjénél. 
A Trump-adminisztráció tavaly óta nem tekintette illegálisnak az ilyen településeket, sőt, az elnök közel-keleti béketerve megengedte Izraelnek, hogy magához csatolja a telepeket. A távozó kormányzat azon iparkodik, hogy megőrizze ezt a status quo-t.

Az erőfeszítésekben kulcsszerepe van Mike Pompeot távozó külügyminiszternek, aki precedens nélküli látogatását tett egy ciszjordániai zsidó telepre, jelenlétével legitimálva az ilyen települések létezését. A tíznapos, Európát és a Közel-Keletet érintő körúton résztvevő tárcavezető Jeruzsálemben bejelentette, hogy az Egyesült Államok holnaptól a ciszjordániai telepeken készült termékeket is Izraelből származóként ismeri el. Azt is elmondta, hogy Washington az antiszemitizmus megnyilvánulásaként tekint a palesztinok jogaiért küzdő Izrael-ellenes nemzetközi bojkottmozgalmakra. Megígérte, hogy azonosítani fogják az azt támogató “gyűlöletkeltő” csoportokat és feketelistára teszik őket. Pompeo a sajtóhírek szerint arra készül, hogy az antiszemitizmus elleni harc jegyében fellép az olyan tekintélyes jogvédő szervezetek ellen is, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch, amelyek egyetlen “bűne” az izraeli kormány bírálata. Az érintettek már előre tiltakoztak a megbélyegzés ellen, ahogyan az antiszemitizmus elleni harcot zászlajára tűző Anti-Defamation League (ADL) is. Biden ugyan könnyedén visszavonhatja ezeket az intézkedéseket, ám - poltikailag érzékeny kérdésről lévén szó - ügyelnie kell arra, hogy ne vetüljön rá az Izrael-ellenesség árnyéka. Pompeo a Steven Mnuchin vezette pénzügyminisztériummal együttműködve az Irán-ellenes külpolitika bebetonozásán is munkálkodik. Biden várhatóan fel akarja majd támasztani a perzsa állammal 2015-ben megkötött, de Trump által egyoldalúan felmondott többhatalmi atomalkut. Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter jelezte, hogy hajlandóak újra betartani vállalásaikat, ha Washington feloldja a Teheránt sújtó szigorú szankciókat - a távozó kormányzat azonban meg akarja gátolni ezt, méghozzá a nukleáris kérdéshez nem kötődő büntetőintézkedések bevezetésével. Szerdán például a rezsim ellenfeleinek elnyomásáért, emberi jogsértésekért és a tavaly kitört kormányellenes tüntetések vérbefojtásáért tettek feketelistára iráni szervezeteket és tisztségviselőket. Biden azonban majdani kihívójának adna muníciót azzal, ha anélkül szüntetné meg ezeket a szankciókat, hogy a teheráni rezsim javítana a politikai szabadságjogok helyzetén.  
A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga a külföldi katonai missziókat illetően sem.

A távozó amerikai kormányzat kedden bejelentette, hogy Afganisztánban a 4500, illetve Irakban a 3000 fős kontingenst egyaránt 2500 fősre csökkentik. A csapatkivonásokat a Trump iránti lojalitásáról ismert Christopher Miller rendelte el, aki a múlt héten vette át a kevésbé simulékony Mark Esper helyét a védelmi minisztérium élén. A lépés mindkét országban gyengíti az Amerika-barát kormányt: a kabuli vezetést rossz helyzetbe hozza mind az iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalásokon, mind az Iszlám Állam elleni harcban, az iraki kabinet számára pedig megnehezíti az Irán által támogatott milíciákkal szembeni fellépést. A Trump-adminisztráció ezzel is csapdát állít Bidennek, amennyiben ugyanis a leendő elnök nem tesz semmit, akkor azt kockáztatja, hogy az iraki és afganisztáni biztonsági helyzet romlásával az Egyesült Államok fenyegetettsége is megnövekszik, ha viszont visszaküldi a hazahozott egységeket, akkor ez alapján háborúpárti héjának állíthatja be a 2024-es kampányban republikánus kihívója - aki akár az újraindulását fontolgató Trump, vagy az állítólag szintén a jelöltségre pályázó Pompeo is lehet.

A járvány sem állítja meg a romániai kampányt

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.19. 20:21

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / or licensors
Vesztegzár alá vont nagyvárosok, megtelt kórházak és hullaházak ellenére a politikai elit kitart a december 6-i parlamenti választások mellett. Utána jöhet akár a szükségállapot is.
Hűtőkonténerekben tárolják a koronavírus szövődményekben elhunytak holttesteit a temesvári Victor Babes egyetemi és CFR vasutas kórházak. A város két legnagyobb kórházának hullaháza ugyanis megtelt,  jobb híján a new yorki mintát alkalmazták. Az egyetemi kórház menedzsere egy helyi lap videoriportjában (amit több országos média is átvett) számolt be arról, hogy az intézményben a koronavírus járvány kitöréséig hetente 1-2 páciens vesztette életét, az utóbbi időben viszont naponta 8-10 halálesettel kell megbirkózniuk. A 306 ezer lakosságú Temesvár Románia egyik legfertőzöttebb városa, szerdán a fertőzöttségi ráta 8,30 ezrelék volt. Az egész megyében rossz a helyzet, tíz település már két hete vesztegzár alatt van, de a megyeszékhelyen egyelőre nem rendelték el a teljes lezárást. Romániában veszélyhelyzet van hatályban, kijárási korlátozásokkal, az egész országban on-line oktatásra tértek át, bezárt minden nem létfontosságú intézmény és kereskedelmi egység. Azt viszont, hogy egy adott települést mikor vonnak vesztegzár alá, a helyi válságstáb dönti el. Ennek köszönhető, hogy sem Temesvár, sem Kolozsvár, ahol a fertőzöttség ugyancsak meghaladta a 9 ezreléket is, nem került teljes karanténba. Kolozs megye prefektusa azzal érvelt a lezárás ellen, hogy bár a megyében is magasabb, mint 7 ezrelék a fertőzöttségi mutató, ez pusztán annak tulajdonítható, hogy itt több tesztet végeznek, mint más másutt, de a Covid-19 okozta halálesetek aránya országos szinten Kolozsváron a legalacsonyabb, az erdélyi fővárosban az egészségügyi ellátórendszer egyelőre nincs veszélyben. Ugyanez volt a helyzet Székelyudvarhelyen, ahol november elején túllépte a 9 ezreléket a fertőzöttség, de Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője úgy értékelte, vesztegzár nélkül is, további szigorítással javítható a helyzet. Igaza lett, a székely városban mára 4 ezrelék alá csökkent a fertőzöttség.  Annak ellenére, hogy a helyi válságstábok saját kockázatfelméréseik alapján dönthetnek, Románia-szerte napról-napra növekszik a vesztegzár alá vont kisebb –nagyobb települések száma. A koronavírus járvány második hulláma eddig Erdélyt sújtotta erősebben. Több megyeszékhely is vesztegzár alá került már– Zilah, Beszterce, Nagyszeben (itt 13 ezrelék fölött van a fertőzöttségi ráta), Nagybánya, tegnap Szatmárnémeti kapcsán is ugyanez a döntés született. A Kárpátokon kívül csupán a déli Slobozia-t vonták karantén alá, és a tengerparti nagyváros, Konstanca is lezárásra vár.
A napi új megbetegedések száma rendre tíz ezer, a halálozásé pedig 100 fölött van, de ez a politika számára kevés a december 6-ra kiírt parlamenti választások elhalasztásához. Holott szeptember végén, amikor megtartották a júniusról elhalasztott helyhatósági választásokat, napi ezret haladta meg a fertőzésszám, majd két héten belül exponenciálisan emelkedni kezdett. Ludovic Orban miniszterelnök újságírói kérdésre szerdán megerősítette, nem tartja kizártnak, hogy a választás után ismét országos vesztegzárat vezessenek be, mint tették azt az első hullám idején két hónapig. Vagyis Románia jó eséllyel totális karanténban töltheti a karácsonyt. A választások elhalasztására azonban nincs reális esély. A voksolás első számú támogatója az államfő. Klaus Johannis már régen a pártok fölött álló, független elnök látszatát sem próbálja fenntartani, a lakossághoz intézett, egyre szaporodó televíziós beszédeiben rendre annak szükségességét bizonygatja, hogy erre a parlamenti választásra „nagyobb szükség van, mint valaha”, mert csak így alakulhat egy olyan országos vezetés, melynek eléggé erős felhatalmazása van. Az elnök pártja, a Ludovic Orban vezette jobbközép PNL ugyan tavaly novemberben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a PSD-kormányt, de a szociáldemokratáknak parlamenti többségük van. Hiába kormányoz már egy éve a PNL, Johannis máig minden gondot a korábbi –katasztrofális, belső politikai válságoktól hangos –baloldali kormányzat számlájára ír. Mint a hét végi szörnyű tragédiát, a 11 halálos áldozatot követelő Piatra Neamt-i kórháztüzet is, annak dacára, hogy a városvezetés sem most, sem az elmúlt négy évben nem a PSD-é volt. Orban és Johannis következetesen elhárítanak minden felelősséget a járványkezelés kapcsán. Nelu Tataru egészségügyi miniszter például a kórháztűz kapcsán közös felelősségről beszélt, úgy fogalmazott, „mindannyian hibásak vagyunk a tragédia miatt”. Johannis azonnal reagált, jelezve, hogy a miniszter „nem rágta meg eléggé a mondanivalóját”. És nyilván nem látja szükségesnek a kormány lemondását sem a kórháztűz miatt. Úgy érvel, az Orban-kormány egy éve van hivatalban, ezért nem indokolt a teljes felelősséget rá hárítani. A 2015-ös 64 halálos áldozatot követelő bukaresti diszkótűz miatt megbukott Victor Ponta kormánya, Johannis és a PNL akkor még természetesnek találta, hogy a tragédiáért a miniszterelnök és kormánya felelős.

Kétmilliárd embernek nyújthat két éves védettséget az orosz vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.19. 18:13

Fotó: Alexey Suhorukov / AFP/Sputnik
A „Szputnyik V” nevű oltóanyag a Covid-19 elleni első fejlesztés, amelyre Oroszország feltételes tanúsítványt kért a WHO-tól.
Benyújtotta Oroszország az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) a Covid-19 ellen kifejlesztett első vakcinája, a „Szputnyik V” tanúsítási kérelmét – jelentette ki Melita Vujovic, a WHO moszkvai képviselője csütörtökön az orosz médiának nyilatkozva. A szakember úgy vélte:
„2021 végére megfelelő mennyiségű vakcina megléte esetén 2 milliárd ember kaphatja meg a védőoltást”.

A WHO még egyetlen vakcinát sem jelentett be, mert ezt megelőzően minden vakcinának át kell mennie az „Emergency Use Listing”-rendszer értékelésén. 
„Ez egy feltételes tanúsítvány, amelyet világjárvány idején szoktak kiadni”

– magyarázta Vujovic az Eho Moszkvi rádiónak.

Ilyen tanúsításon az ország összes vakcinájának át kell esnie, Oroszországból a Szputnyik V gyártói már beadták tanúsítási kérvényüket a WHO központjának. Vujovic a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt is kijelentette, hogy a „Szputnyik V” kidolgozói átadták a WHO-nak a vakcina dokumentációját. Jelenleg, a fejlesztők és az egészségügyi szervezet eljárásértékelő részlege között párbeszéd folyik, és az oltóanyag-fejlesztési eljárás befejezése után a WHO közleményt jelentet majd meg a honlapján.  A moszkvai Gamaleja Intézet által kifejlesztett „Szputyik V” humán adenovíruson alapuló vektorvakcinát augusztus 11-én jegyezték be Oroszországban. Az oltóanyag ismert eljáráson alapul, amelynek segítségével egy sor más vakcinát is kidolgoztak. Az orosz egészségügyi tárca szerint a hasonló elven előállított készítmények a tapasztalata szerint két évig terjedő védettséget nyújtanak. Ugyanakkor a WHO közölte:
„a világon jelenleg mintegy 170 projekt irányul az új koronavírusos fertőzés elleni vakcina kifejlesztésére”.