Habár Donald Trump azt hangoztatja, hogy jogorvoslati kérelmei miatt továbbra is kétesélyes a Joe Biden által fölényesen megnyert elnökválasztás, kormányzata úgy tűnik, tudomásul vette, hogy az elnök veszített. A távozó - a szakzsargonban “béna kacsának” nevezett - adminisztráció azonban a politikai folytonosságot biztosító átmenet helyett a politikája folytonosságát biztosító átmentésbe kezdett. Különböző módszerekkel arra törekszenek, hogy Biden bizonyos ügyekben csak népszerűtlen intézkedések árán térhessen el az előző négy év külpolitikai irányvonalától.
Izraellel kapcsolatban a leendő elnök egyébként is kifejezetten szűk mozgástérre számíthatott, hiszen Trump vezetésével az Egyesült Államok számos, az izraeli érdekeknek kedvező intézkedést hozott meg: elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosaként, átköltöztette oda az amerikai nagykövetséget, valamint a zsidó állam részének nyilvánította a Szíriától annektált Golan-fennsíkot. Biden várhatóan nem is fogja felülvizsgálni a felsorolt döntéseket, ám a megszállt palesztin területeken - a nemzetközi jog szerint - illegálisan létesített izraeli telepekkel kapcsolatban kritikusabb álláspontra helyezkedhet elődjénél.
Az erőfeszítésekben kulcsszerepe van Mike Pompeot távozó külügyminiszternek, aki precedens nélküli látogatását tett egy ciszjordániai zsidó telepre, jelenlétével legitimálva az ilyen települések létezését. A tíznapos, Európát és a Közel-Keletet érintő körúton résztvevő tárcavezető Jeruzsálemben bejelentette, hogy az Egyesült Államok holnaptól a ciszjordániai telepeken készült termékeket is Izraelből származóként ismeri el. Azt is elmondta, hogy Washington az antiszemitizmus megnyilvánulásaként tekint a palesztinok jogaiért küzdő Izrael-ellenes nemzetközi bojkottmozgalmakra. Megígérte, hogy azonosítani fogják az azt támogató “gyűlöletkeltő” csoportokat és feketelistára teszik őket. Pompeo a sajtóhírek szerint arra készül, hogy az antiszemitizmus elleni harc jegyében fellép az olyan tekintélyes jogvédő szervezetek ellen is, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch, amelyek egyetlen “bűne” az izraeli kormány bírálata. Az érintettek már előre tiltakoztak a megbélyegzés ellen, ahogyan az antiszemitizmus elleni harcot zászlajára tűző Anti-Defamation League (ADL) is. Biden ugyan könnyedén visszavonhatja ezeket az intézkedéseket, ám - poltikailag érzékeny kérdésről lévén szó - ügyelnie kell arra, hogy ne vetüljön rá az Izrael-ellenesség árnyéka.
Pompeo a Steven Mnuchin vezette pénzügyminisztériummal együttműködve az Irán-ellenes külpolitika bebetonozásán is munkálkodik. Biden várhatóan fel akarja majd támasztani a perzsa állammal 2015-ben megkötött, de Trump által egyoldalúan felmondott többhatalmi atomalkut. Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter jelezte, hogy hajlandóak újra betartani vállalásaikat, ha Washington feloldja a Teheránt sújtó szigorú szankciókat - a távozó kormányzat azonban meg akarja gátolni ezt, méghozzá a nukleáris kérdéshez nem kötődő büntetőintézkedések bevezetésével. Szerdán például a rezsim ellenfeleinek elnyomásáért, emberi jogsértésekért és a tavaly kitört kormányellenes tüntetések vérbefojtásáért tettek feketelistára iráni szervezeteket és tisztségviselőket. Biden azonban majdani kihívójának adna muníciót azzal, ha anélkül szüntetné meg ezeket a szankciókat, hogy a teheráni rezsim javítana a politikai szabadságjogok helyzetén.
A távozó amerikai kormányzat kedden bejelentette, hogy Afganisztánban a 4500, illetve Irakban a 3000 fős kontingenst egyaránt 2500 fősre csökkentik. A csapatkivonásokat a Trump iránti lojalitásáról ismert Christopher Miller rendelte el, aki a múlt héten vette át a kevésbé simulékony Mark Esper helyét a védelmi minisztérium élén. A lépés mindkét országban gyengíti az Amerika-barát kormányt: a kabuli vezetést rossz helyzetbe hozza mind az iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalásokon, mind az Iszlám Állam elleni harcban, az iraki kabinet számára pedig megnehezíti az Irán által támogatott milíciákkal szembeni fellépést. A Trump-adminisztráció ezzel is csapdát állít Bidennek, amennyiben ugyanis a leendő elnök nem tesz semmit, akkor azt kockáztatja, hogy az iraki és afganisztáni biztonsági helyzet romlásával az Egyesült Államok fenyegetettsége is megnövekszik, ha viszont visszaküldi a hazahozott egységeket, akkor ez alapján háborúpárti héjának állíthatja be a 2024-es kampányban republikánus kihívója - aki akár az újraindulását fontolgató Trump, vagy az állítólag szintén a jelöltségre pályázó Pompeo is lehet.
