Előfizetés

Bizonytalan a Szojuz űrhajó jövője

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:30

Fotó: Sputnik / AFP
Amit az Egyesült Államokban tudományos diadalként könyvelnek el, az Oroszországban igazi aggodalom forrása.
Elon Musk magánvállalata, a SpaceX a Crew Dragon űrhajóval feljuttatott a Nemzetközi Űrállomásra négy asztronautát és ezzel kezdetét vette az a teljes értékű űrmisszió, amely az amerikaiak számára szükségtelenné teszi a Szojuz orosz űrhajók jövőbeni igénybevételét. Az elmúlt kilenc évben az amerikaiak kizárólag a Szojuz segítségével érhették el az űrállomást. Mint az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője hajdanán cinikusan megjegyezte, Oroszország nélkül az amerikaiak legfeljebb egy trambulinnal próbálhatnák feljuttatni embereiket a Nemzetközi Űrállomásra. Nos, ez a korszak ért most véget. Bár soha nem volt kétséges, hogy az Egyesült Államok nem az az ország, amely hagyja magát hosszantartóan kiszolgáltatott helyzetben tartani, Moszkva időt nyert a sorozatos amerikai kudarcok következtében. A Novaja Gazeta beszámolója szerint a csúszás miatt többmilliárd dollárt keresett a Roszkoszmosz.
Oroszország monopolhelyzetét kihasználva kezdetben egyetlen űrhajósért 22 milliót kért, az utóbbi időben már 90 millióba került egyetlen hely a Szojuzon. A lap a vállalatot a rámenős éjszakai taxishoz hasonlította.

Az „amerikai álom” vége Moszkva számára évente legalább 180 millió dollár kiesést jelent. Ráadásul a pandémia miatt a Roszkoszmosz költségvetését tovább kell csökkenteni. Nagy a bizonytalanság, merre tovább? Vannak elképzelések arról, hogy létrehoznak egy „Jenyiszej” elnevezésű nehézrakétát, amely képes lenne akár egy 130 tonnás űrhajót is eljuttatni a Holdra. Jövő évtől szeretnék kifejleszteni a „Szféra” nevű, 600 kozmikus eszközből álló kommunikációs szputnyikrendszert, amely lehetővé tenné a szélessávú internetet és a kommunikációt többek között az Északi tengeri útvonalon is. De mi lesz a Szojuzokkal? Korábban felvetődött néhány elképzelés a modernizálásáról. Arról, hogy össze lehetne fogni esetleg Kínával, vagy felajánlani az együttműködést az amerikaiaknak a Holdbázisukra való teherszállításban. Még azt sem találnák megalázónak, ha legalább tartalék megoldásként számítanának rájuk. Bármi legyen is a feladat, szívesen részt vállalnának benne. Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak már tervezik a visszatérést a Holdra. Pontosabban Trump tervezte, de valószínűleg az új elnök sem mond le erről. A Mars utazás elképzelhetetlen a Hold-misszió sikeres lebonyolítása nélkül. Ugródeszka ez, és Oroszország sem akar kimaradni. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az új amerikai adminisztráció mennyire lesz hajlandó az együttműködésre. Ezért is teljes a tanácstalanság mi legyen az emberes űrutazással. Moszkvának egyelőre nincsen megvitatható elképzelése. A szakértők nem mondanának le a sokéves tapasztalatról, amelyet ezen a téren szereztek. Ha sikerülne 45 millió dollár alá szorítani egy űrutas helyét, talán be lehetne indítani a kereskedelmi és turista utazásokat. Olyan államokat, mint Törökország, Egyiptom vagy az Emirátusok politikailag is érdekelhetnék ezek az utak. Ez is több lenne a semminél.
Persze a SpaceX sem mond le erről a lehetőségről, Tom Cruise színész személyében már megvan az első jelentkező is.

Különösen fájdalmas tapasztalniuk Moszkvában, hogy a Crew Dragon kényelmesebb, komfortosabb a Szojuznál. Nagy előnye, hogy a négy űrhajóson kívül hasznos rakományt is magával vihet. Korábban a teherszállításhoz külön űrhajóra volt szükség. Az sem lebecsülhető, hogy – bár ezt az oroszok vitatják - egy utazás ára jóval az orosz ár alatt van. 15 hónapon belül még öt űrmissziót terveznek. Ez pedig nagyfokú magabiztosságra vall. S akkor még ott van a Boeing CST-100 Starliner űrhajója, amelynek a tavalyi sikertelen felbocsátás miatt elhúzódik a küldetése. Előbb vagy utóbb azonban készen áll majd legalább négy, szükség esetén hét asztronauta és hasznos teher szállítására a Nemzetközi Űrállomáshoz. Tízszer lesz felhasználható. Oroszország hatalmas tapasztalatot szerzett az űrkutatásban, nagyszerű tudományos eredményeknek van a birtokában, kiválóak a szakembereik. Nincs kétség, hogy az új helyzetből is megtalálják a kivezető utat. Csak most éppen ennek az útnak még az elejét sem lehet látni.

Trump két vágya: pénz és figyelem

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:00

Fotó: Zach D Roberts / AFP / NurPhoto
A Monmouth Egyetem felmérése szerint a bukott elnök híveinek 77 százaléka elhiszi, hogy ő nyert, csak éppen sötét erők megfosztják a sikertől.
A választást nem fogja vele megnyerni, de Donald Trump csalásról szóló kampánya máskülönben teljes siker. A Monmouth Egyetem felmérése szerint a bukott elnök híveinek 77 százaléka elhiszi, hogy ő nyert, csak éppen sötét erők megfosztják a sikertől. Az AP hírügynökségnek az elnök néhány név nélkül nyilatkozó szövetségese azt mondta, hogy Trump célja nem is a választási eredmény jogi úton történő megfordítása, hanem táborának egyben tartása – akár egy 2024-es újbóli indulás, akár egy új, jobboldali tévé piaci bevezetésének esetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy a cél eleve a bizonytalanság és káosz, amivel Trump lehetetlenné akarja tenni Joe Biden számára az ország megnyugtatását és a nézetkülönbségek mérséklését. Megint mások szerint Trump igazából két dologra vágyik, amiről az elnökség után sem akar lemondani: pénzre és figyelemre. Bármi is a motivációja, az biztos, hogy Trump ügyvédjei az egész állam helyett csak két wisconsini megye voksainak újraszámlálását kérték. A különbség 4.9 millió dollár – a helyi szabályok szerint ugyanis a kérelmezőnek kell fizetnie a költséget, ami az egész állam esetén 7.9 millió, a két megyében viszont csak 3 millió dollár, ami nem mindegy a pénzszűkében lévő kampánynak. A két régió Milwaukee és Madison erősen liberális környéke. Trumpnak Wisconsinban sincs esélye a sikerre, mint ahogyan Nevadában, Arizonában, Pennsylvaniában vagy Georgiában sem. Michigan szenátusának republikánus elnöke azt is kizárta, hogy a szavazók akaratával ellentétes elektorokat jelöljenek, akik aztán majd Trumpra adják az állam 16 voksát. Mike Shirkey szerint „ez nem fog megtörténni”, tartják magukat a törvényekhez és a tisztességes procedúrához. Az államban Biden 146 ezer szavazattal kapott többet Trumpnál. Közben már egyre nagyobb figyelem irányul Georgiára, ahol a két párhuzamos szenátusi választáson eldől, mekkora mozgástere lesz Bidennek programja megvalósítására. A két demokrata jelölt már mintegy 80 millió, a két republikánus 55 millió dollárt gyűjtött, csak tévéreklámot 135 millióért rendeltek, a végső költség könnyen elérheti a félmilliárdot. Helyi szakértők szerint valószínűtlen, hogy a republikánusok elveszítsék mindkét versenyt – és ezzel a szenátusi többséget is.  

A következő két hónap

November 20. Georgia végleges eredménye November 23. Pennsylvania megyéi benyújtják eredményeiket November 30. Arizona hitelesíti eredményét December 1. Nevada és Wisconsin határideje December 8. A végső határidő államoknak végleges eredményeinek, hogy elektoraik szavazhassanak December 14. Az elektorok államonként összeülnek és szavaznak Január 5. Georgiában választást tartanak az állam két szenátori helyéről Január 6. A Kongresszus hivatalosan összesíti az elektori testület voksait Január 20. Délben beiktatják az Egyesült Államok következő elnökét  

Közel az 57 millióhoz az igazolt fertőzések száma a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:51

Fotó: Sebastian Gollnow / AFP
Egy nap alatt majdnem 700 ezer új koronavírusos beteget regisztráltak.
A világon 56 898 415 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 360 381 a gyógyultaké pedig 36 519 821 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.  Egy nappal korábban 56 202 247 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 349 339, a gyógyultaké pedig 36 146 875 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 11 715 167 fertőzött volt eddig, 252 514-en haltak meg, és 4 410 709-en meggyógyultak. Indiában 9 004 365 fertőzöttet, 132 162 halálos áldozatot és 8 428 409 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 981 767 fertőzöttről, 168 061 halálos áldozatról és 5 406 066 gyógyultról tudni. Franciaországban 2 137 096 fertőzöttet, 47 201 halálos áldozatot és 153 145 gyógyultat regisztráltak. Oroszországban 1 998 966-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 34 525-re, a gyógyultaké pedig 1 514 945-re emelkedett. Spanyolországban 1 541 574 fertőzöttet és 42 291 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 1 456 940 a fertőzöttek száma, és 53 870-en haltak meg a betegségben. Argentínában 1 349 434 a fertőzöttek és 36 532 a halottak száma. Olaszországban a fertőzöttek száma 1 308 528, a halálos áldozatoké 47 870, és 498 987-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Kolumbiában 1 225 490 fertőzöttet és 34 761 halálos áldozatot tartanak nyilván. Mexikóban 1 019 543 az igazolt vírusbetegek és 100 104 a halottak száma. Németországban 891 525 a fertőzöttek száma, 13 662 a halottaké, 570 961-en meggyógyultak. Iránban 815 117 fertőzöttet, 43 417 halálesetet és 583 704 gyógyultat tartanak számon. Lengyelországban 796 658 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 12 088-an meghaltak, 361 886-an felépültek a kórból. A Dél-afrikai Köztársaságban 759 658 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 20 671-en meghaltak, 702 544-en pedig felgyógyultak. Törökországban 430 170 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 11 943, a gyógyultaké 364 573. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 91 935 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 727 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.