Elon Musk magánvállalata, a SpaceX a Crew Dragon űrhajóval feljuttatott a Nemzetközi Űrállomásra négy asztronautát és ezzel kezdetét vette az a teljes értékű űrmisszió, amely az amerikaiak számára szükségtelenné teszi a Szojuz orosz űrhajók jövőbeni igénybevételét. Az elmúlt kilenc évben az amerikaiak kizárólag a Szojuz segítségével érhették el az űrállomást. Mint az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője hajdanán cinikusan megjegyezte, Oroszország nélkül az amerikaiak legfeljebb egy trambulinnal próbálhatnák feljuttatni embereiket a Nemzetközi Űrállomásra. Nos, ez a korszak ért most véget.
Bár soha nem volt kétséges, hogy az Egyesült Államok nem az az ország, amely hagyja magát hosszantartóan kiszolgáltatott helyzetben tartani, Moszkva időt nyert a sorozatos amerikai kudarcok következtében. A Novaja Gazeta beszámolója szerint a csúszás miatt többmilliárd dollárt keresett a Roszkoszmosz.
Az „amerikai álom” vége Moszkva számára évente legalább 180 millió dollár kiesést jelent. Ráadásul a pandémia miatt a Roszkoszmosz költségvetését tovább kell csökkenteni. Nagy a bizonytalanság, merre tovább? Vannak elképzelések arról, hogy létrehoznak egy „Jenyiszej” elnevezésű nehézrakétát, amely képes lenne akár egy 130 tonnás űrhajót is eljuttatni a Holdra. Jövő évtől szeretnék kifejleszteni a „Szféra” nevű, 600 kozmikus eszközből álló kommunikációs szputnyikrendszert, amely lehetővé tenné a szélessávú internetet és a kommunikációt többek között az Északi tengeri útvonalon is.
De mi lesz a Szojuzokkal? Korábban felvetődött néhány elképzelés a modernizálásáról. Arról, hogy össze lehetne fogni esetleg Kínával, vagy felajánlani az együttműködést az amerikaiaknak a Holdbázisukra való teherszállításban. Még azt sem találnák megalázónak, ha legalább tartalék megoldásként számítanának rájuk. Bármi legyen is a feladat, szívesen részt vállalnának benne. Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak már tervezik a visszatérést a Holdra. Pontosabban Trump tervezte, de valószínűleg az új elnök sem mond le erről. A Mars utazás elképzelhetetlen a Hold-misszió sikeres lebonyolítása nélkül. Ugródeszka ez, és Oroszország sem akar kimaradni.
Egyelőre azonban kérdéses, hogy az új amerikai adminisztráció mennyire lesz hajlandó az együttműködésre. Ezért is teljes a tanácstalanság mi legyen az emberes űrutazással. Moszkvának egyelőre nincsen megvitatható elképzelése. A szakértők nem mondanának le a sokéves tapasztalatról, amelyet ezen a téren szereztek. Ha sikerülne 45 millió dollár alá szorítani egy űrutas helyét, talán be lehetne indítani a kereskedelmi és turista utazásokat. Olyan államokat, mint Törökország, Egyiptom vagy az Emirátusok politikailag is érdekelhetnék ezek az utak. Ez is több lenne a semminél.
Különösen fájdalmas tapasztalniuk Moszkvában, hogy a Crew Dragon kényelmesebb, komfortosabb a Szojuznál. Nagy előnye, hogy a négy űrhajóson kívül hasznos rakományt is magával vihet. Korábban a teherszállításhoz külön űrhajóra volt szükség. Az sem lebecsülhető, hogy – bár ezt az oroszok vitatják - egy utazás ára jóval az orosz ár alatt van. 15 hónapon belül még öt űrmissziót terveznek. Ez pedig nagyfokú magabiztosságra vall.
S akkor még ott van a Boeing CST-100 Starliner űrhajója, amelynek a tavalyi sikertelen felbocsátás miatt elhúzódik a küldetése. Előbb vagy utóbb azonban készen áll majd legalább négy, szükség esetén hét asztronauta és hasznos teher szállítására a Nemzetközi Űrállomáshoz. Tízszer lesz felhasználható.
Oroszország hatalmas tapasztalatot szerzett az űrkutatásban, nagyszerű tudományos eredményeknek van a birtokában, kiválóak a szakembereik. Nincs kétség, hogy az új helyzetből is megtalálják a kivezető utat. Csak most éppen ennek az útnak még az elejét sem lehet látni.
