Előfizetés

Varga: szükség van az állami költekezésre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újra csökken a magyar gazdaság teljesítménye a fordulat csak 2021 májusára várható. A német cégek az uniós vétó körüli vita rendezést várják.
A Magyarországon megtelepedett német cégek számára kiemelkedően fontos, hogy a magyar gazdasági környezet kiszámítható és tervezhető legyen – mondta Sávos András Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK ) elnöke a szervezet online konferenciáján. Reméljük, hogy a nagy vita, amely kirobbant az Európai Unió és Magyarország között, mindkét fél részére megnyugtatóan záródik, hisz az uniós támogatásokra minden gazdasági szereplőnek nagy szüksége van – üzente burkoltan a konferencián felszólaló pénzügyminiszternek az uniós költségvetés elfogadására adott magyar vétófenyegetésre utalva.  Varga Mihály konkréten nem reagált a vétóval kapcsolatos utalásra, általánosságban elmondta, hogy a német gazdaság a legfontosabb külkereskedelmi és befektetői partnere Magyarországnak, és ez a jövőben is így marad. A magyar gazdaság teljesítménye 2020 első kilenc hónapjában 4,6 százalékkal csökkent, a második hullám azonban agyonvágja a harmadik negyedévben megindult növekedést. Így a kormány várakozásai szerint az idén éves szinten 6,4 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye. A pénzügyminiszter azzal számol, hogy 2021 második negyedében – májusban, júniusban – jöhet a fordulat, amikor gyorsabbá válhat a gazdasági visszarendeződés. Varga a konkrét kérdés ellenére nem válaszolt arra, hogy a második hullámban a kormány milyen a vállalkozásokat segítő gazdasági intézkedésekre készül. Annyit azonban elmondott, hogy a jelenlegi helyzetben minden pénzügyminiszternek egy másik szemüvegen keresztül kell néznie a költségvetés helyzetét, ugyanis szükség van fiskális ösztönzésre, vagyis az állami költekezésre. Ennek finanszírozása stabil lábakon áll, az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent az államadósság, ezzel nőtt a mozgásterünk - tette hozzá. Idén az államháztáratás hiánya a GDP kilenc százalékára az államadósság pedig a GDP 78 százalékára ugorhat, a tavaly decemberi 65,4 százalékkal szemben, vagyis egyetlen év leforgása alatt több mint 12 százalékponttal emelkedik a mutató. A fiskális ösztönzés irányát jól mutatja a Magyar Közlönyben megjelent legújabb kormányhatározat, amelyben összesen 327 milliárd forintot költött el a kormány, úgy, hogy ennek nagyobb részére, mintegy 297 milliárd forintra nincs fedezet a büdzsében, azaz ez a tétel a hiányt növeli. (Az idei költségvetést egész évre 367 milliárdos hiánnyal fogadták el, igaz még akkor, amikor a koronavírusról nem is hallhattunk.) A 297 milliárd forintot a kormány a többszörösen kiürített „gazdaságvédelmi alap” terhére költötte el, ám mivel az alap egyenlege már most mínuszban van, minden egyes fillér automatikusan növeli az államadósságot, és többek közt ezért nő az az év végére a GDP 78 százalékára. A mostani költéseket is „gazdaságvédelmi” intézkedésként adja el a kormány, ám nem minden tízmilliárd szolgálja ezen célokat. A bajba jutott munkavállalók támogatására továbbra sem jut egy fillér sem, de jutott 17,9 milliárd egyházi épített örökség védelmére, felújítására, 9,3 milliárd a kormányzati informatika működtetésére, három milliárd nagycsaládosok autóvásárlásainak támogatására, vagy épp 9,7 milliárd a közmédia működtetésére. Ugyanakkor most vaskos tízmilliárdok jutottak a cégek támogatásaira is: 80 milliárd forintot kapott a Pénzügyminisztérium a nagyvállalati beruházások támogatására, 47 milliárdot a külügy a külgazdasági fejlesztésekre, 36 milliárdot a határon túli cégek támogatására és 70 milliárd forintot a koronavírus-válság miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásokra. A turizmus sem maradt ki a pénzesőből 16 milliárdot kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai beruházásokra – igaz az ágazatban munkáját vesztő több tízezer munkavállaló támogatására egy fillér sem jut ebből a pénzből. Az osztogatással a kormány előre menekül, és további hasonló kiadások várhatóak az év végéig, erre utal Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata, aki úgy fogalmazott, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges az eddiginél költekezőbb fiskális politikát folytatni, azonban a kormány a gazdaságpolitikai céljait nem adja fel. Fenn kell tartani a gazdaság szereplőinek a bizalmát és a vállalkozások beruházási hajlandóságát – hangsúlyozta. Ugyanakkor a miniszter arra is utalt a kamarai rendezvényen, hogy mihamarabb bemutatják azt a hároméves költségvetési pályát, amely biztosítja a visszatérést a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz, s ennek részeként a 2021 költségvetést a kormány módosítani fogja.   

Óvatosak a magyarországi német cégek

 A magyarországi német cégek 2021-től várják a gazdasági helyzet javulását – ismertette a kamara felmérését Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető. A német cégek közül 2021-ben kevés (23 százalék) készül a beruházásai növelésére – a többség változatlan szinten tartja vagy épp csökkenti ezen kiadásait. 2021-re a német cégek 23 százaléka számol létszámfelvétellel, 48 százalékuk változatlan létszámmal, 22 százalékuk létszámcsökkentést lá valószínűnek 2019-hez képest. A kamarai cégek csaknem a fele nem tudja, hogy mikor éri el létszámában a járvány előtti helyzetet, ami igazolja azt a bizonytalanságot, ami a cégeknél uralkodik – mondta Dirk Wölfer.    

Hitelből indulhat az otthonfelújítás

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.19. 20:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Csak utólag, a benyújtott számlák alapján folyósít az Államkincstár.
Növekedést hozhat a hitelpiacon a jövő januártól induló otthonfelújítási program. A támogatást ugyanis csak utólag folyósítja majd a benyújtott számlák alapján a gyermeket nevelő családoknak a Magyar Államkincstár, ezért  sokan várhatóan hitelből vágnak majd bele a felújításba. A programban a munka- és anyagköltségek felét lehet visszaigényelni, és legfeljebb 3 millió forintot. Ha tehát valaki a teljes keretet ki szeretné használni, akkor előbb elő kell teremtenie 6 millió forintot. Nem lehet ráadásul elaprózni a dolgot, mint ugyanis Novák Katalin családügyi miniszter facebook-videójából kiderült: a támogatást csak egyszer lehet igénybe venni. A Duna House Pénzügyek szakemberei kiszámolták, a teljes támogatási összeg hitelből történő előfinanszírozása esetén milyen költségekkel kell számolnia a családoknak. Megvizsgáltak egy 5, illetve egy 10 éves fix kamatozású, 6 millió forintos hitelkonstrukciót is. Az 5 éves futamidő esetén végig 3 százalék alatt maradhat a kamat, a havi törlesztőrészlet így közel 108 ezer forint. Ha a hitelfelvevő család fél éven belül  végez a felújítással, és a teljes támogatási összeget megkapja, akkor a 3 millió forintot betörlesztve a hitelbe 50 ezer forint alá csökken a havi törlesztőrészlet. A futamidő lejártával összesen 3,25 millió forintot kell visszafizetni, azaz összességében 250 ezer forint többletköltsége lesz a hitelből történő korszerűsítésnek. Kissé drágábban, 3,5 százalékos kamattal érhető el jelenleg 10 éves futamidővel egy végig fix  felújítási hitel. A 6 millió forint felvétele esetén ez esetben közel 60 ezer forintra rúg a havi törlesztőrészlet, ami a 3 millió forintos állami támogatás befizetése után 29 ezer forintra csökken. A hitelkonstrukciónak 10 év alatt összesen 600 ezer forintos költsége lesz.    Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője a program elindulása kapcsán a felújítási hitelek népszerűségének növekedését várja. Ezek a kölcsönök a jelzáloghitelek egy speciális formáját jelentik, amelyeknél a bankok előre kérnek költségvetést. Több pénzintézetnél szakaszos fizetési ütemezés van, de egy 6 millió forintos összegnél viszonylag alacsony a hitelképességi küszöb – magyarázta.  A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint  az idén szeptemberig 20 milliárd forint hitelt vett fel a magyar lakosság lakásfelújításra és korszerűsítésre, a tavalyi év egészében 30 milliárd forint feletti volt a jelzáloghitelpiac ezen szegmense.     

Váratlan helyről kapott bírálatot Parragh iparűzési javaslata

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.19. 15:46
Sinkó Ottó
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Sinkó Ottó nem támogatja az iparűzési adó átmeneti felfüggesztését, mert nem rászorultsági alapon történne. A Videoton társ-vezérigazgatója szerint azokat kell segíteni különböző eszközökkel, akik megsínylik a járványt, akik viszont nem szenvednek, azoknak nincs szükségük erre
Ne csak a járványügyi intézkedéseket, hanem a gazdaságiakat is másoljuk le Ausztriáról – nyilatkozta a cégvezető a Portfolio.hu-nak. Sinkó Ottó, aki szerint a bajba került magyar cégek az előző évi adóbefizetéseik alapján kaphatnának támogatást, hogy túléljék a válságot. Már nem veszik a bizonytalan jövőbe, hogy mikor lesz vége a válságnak, hiszen belátható távolságon belül van a vakcina, így most kellene célzott támogatás a cégeknek. Tudom, hogy magunk ellen beszélek, de nem az exportra termelő vállalatok vannak leginkább bajban, akik sokat profitálnának az adófizetés felfüggesztéséből, hanem például a szolgálató szektor, az idegenforgalom, a vendéglátás – mondja Sinkó Ottó, aki szerint a kamara feladata az lenne, hogy beazonosítsa azokat a vállalatokat, szektorokat, amelyek gondban vannak, és olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amely ezeket támogatja, ugyanis helyzeténél fogva sokkal több ismerete van erről a Kamarának, mint másoknak. Furcsállom, hogy miért a kamara tesz egy ilyen javaslatot, mert nem gondolom, hogy ez lenne az elsődleges feladata - folytatta. Az adózási rendszer alakítása, átalakítása a kormányzat feladata, azaz, hogy átgondolja, miként rendezné át a központi és az önkormányzati bevételeket, illetve ehhez kapcsolódóan a feladatokat, kiadásokat. Sinkó szerint ez nem járványügyi kérdés, és szokatlan, hogy a Kamara javasol ilyen lépést. A menedzser elmondta, hogy az iparűzési adó rendszerét már régóta bírálja – mint ahogy szinte minden cégvezető - ebbe a rendszerbe nem a járvány ürügyén kell belenyúlni, hanem átgondoltan, a teljes adórendszer, ezen belül az önkormányzati működés felülvizsgálatával kell változtatni rajta.  Mint arról többször írtunk, Parragh László válság kapcsán az iparűzési adó egy éves felfüggesztést javasolta a kormányfőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy a javaslat "meredek", de "fel lehet kapaszkodni rajta". A javaslat teljesen ellehetetlenítené az önkormányzatok működését – ezzel évi több száz milliárdos hiányt okozva. A javaslatot bírálta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is, mondván "a Kamara és Parragh úr porcelánbolti elefántként szeretné letarolni az önkormányzati szektort..." Bejegyzésének végén a fideszes polgármester arra kérte a kamarai tagokat és a gazdasági szereplőket, gondolják meg alaposan, milyen javaslatot tesznek. Ezzel a kihívással is megbirkózunk még, de csengjen ismerősen a mondás: “ne tetézd, ne tetézd!”- írta Cser-Palkovics András.