Varga: szükség van az állami költekezésre

Újra csökken a magyar gazdaság teljesítménye a fordulat csak 2021 májusára várható. A német cégek az uniós vétó körüli vita rendezést várják.

A Magyarországon megtelepedett német cégek számára kiemelkedően fontos, hogy a magyar gazdasági környezet kiszámítható és tervezhető legyen – mondta Sávos András Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK ) elnöke a szervezet online konferenciáján. Reméljük, hogy a nagy vita, amely kirobbant az Európai Unió és Magyarország között, mindkét fél részére megnyugtatóan záródik, hisz az uniós támogatásokra minden gazdasági szereplőnek nagy szüksége van – üzente burkoltan a konferencián felszólaló pénzügyminiszternek az uniós költségvetés elfogadására adott magyar vétófenyegetésre utalva.

Varga Mihály konkréten nem reagált a vétóval kapcsolatos utalásra, általánosságban elmondta, hogy a német gazdaság a legfontosabb külkereskedelmi és befektetői partnere Magyarországnak, és ez a jövőben is így marad. A magyar gazdaság teljesítménye 2020 első kilenc hónapjában 4,6 százalékkal csökkent, a második hullám azonban agyonvágja a harmadik negyedévben megindult növekedést. Így a kormány várakozásai szerint az idén éves szinten 6,4 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye. A pénzügyminiszter azzal számol, hogy 2021 második negyedében – májusban, júniusban – jöhet a fordulat, amikor gyorsabbá válhat a gazdasági visszarendeződés.

Varga a konkrét kérdés ellenére nem válaszolt arra, hogy a második hullámban a kormány milyen a vállalkozásokat segítő gazdasági intézkedésekre készül. Annyit azonban elmondott, hogy a jelenlegi helyzetben minden pénzügyminiszternek egy másik szemüvegen keresztül kell néznie a költségvetés helyzetét, ugyanis szükség van fiskális ösztönzésre, vagyis az állami költekezésre. Ennek finanszírozása stabil lábakon áll, az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent az államadósság, ezzel nőtt a mozgásterünk - tette hozzá. Idén az államháztáratás hiánya a GDP kilenc százalékára az államadósság pedig a GDP 78 százalékára ugorhat, a tavaly decemberi 65,4 százalékkal szemben, vagyis egyetlen év leforgása alatt több mint 12 százalékponttal emelkedik a mutató.

A fiskális ösztönzés irányát jól mutatja a Magyar Közlönyben megjelent legújabb kormányhatározat, amelyben összesen 327 milliárd forintot költött el a kormány, úgy, hogy ennek nagyobb részére, mintegy 297 milliárd forintra nincs fedezet a büdzsében, azaz ez a tétel a hiányt növeli. (Az idei költségvetést egész évre 367 milliárdos hiánnyal fogadták el, igaz még akkor, amikor a koronavírusról nem is hallhattunk.) A 297 milliárd forintot a kormány a többszörösen kiürített „gazdaságvédelmi alap” terhére költötte el, ám mivel az alap egyenlege már most mínuszban van, minden egyes fillér automatikusan növeli az államadósságot, és többek közt ezért nő az az év végére a GDP 78 százalékára.

A mostani költéseket is „gazdaságvédelmi” intézkedésként adja el a kormány, ám nem minden tízmilliárd szolgálja ezen célokat. A bajba jutott munkavállalók támogatására továbbra sem jut egy fillér sem, de jutott 17,9 milliárd egyházi épített örökség védelmére, felújítására, 9,3 milliárd a kormányzati informatika működtetésére, három milliárd nagycsaládosok autóvásárlásainak támogatására, vagy épp 9,7 milliárd a közmédia működtetésére. Ugyanakkor most vaskos tízmilliárdok jutottak a cégek támogatásaira is: 80 milliárd forintot kapott a Pénzügyminisztérium a nagyvállalati beruházások támogatására, 47 milliárdot a külügy a külgazdasági fejlesztésekre, 36 milliárdot a határon túli cégek támogatására és 70 milliárd forintot a koronavírus-válság miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásokra. A turizmus sem maradt ki a pénzesőből 16 milliárdot kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai beruházásokra – igaz az ágazatban munkáját vesztő több tízezer munkavállaló támogatására egy fillér sem jut ebből a pénzből.

Az osztogatással a kormány előre menekül, és további hasonló kiadások várhatóak az év végéig, erre utal Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata, aki úgy fogalmazott, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges az eddiginél költekezőbb fiskális politikát folytatni, azonban a kormány a gazdaságpolitikai céljait nem adja fel. Fenn kell tartani a gazdaság szereplőinek a bizalmát és a vállalkozások beruházási hajlandóságát – hangsúlyozta. Ugyanakkor a miniszter arra is utalt a kamarai rendezvényen, hogy mihamarabb bemutatják azt a hároméves költségvetési pályát, amely biztosítja a visszatérést a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz, s ennek részeként a 2021 költségvetést a kormány módosítani fogja.