Előfizetés

Orbán Viktor: Semmilyen bizonyíték nincs a járvány lassulására

B. V.
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:04

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Sorosozással sűrűn teleszőtt interjút adott a kormányfő, amelyben a péntek reggeli hivatalos járványadatokat is közölte.
A magyar és lengyel vétó volt a miniszterelnöki interjú első témája péntek reggel a Kossuth Rádióban. Nagy Katalin műsorvezető közölte, hogy az uniós csúcsot követően csütörtökön Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy a magyar és lengyel vétó komoly gondot jelent.  – Ki fenyeget itt kit? – tette fel a kérdést. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy Soros György fenyegeti Magyarországot és Lengyelországot. Szerinte a viták rendezésének módja a tárgyalás, de csütörtökön Soros György írása tele volt fenyegetéssel és utalással, hogy a brüsszeli bürokratáknak mit kell tenniük. A miniszterelnök hozzátette, hogy nem példátlan az Európai Unió történetében, hogy késhegyig menő viták vannak a költségvetésben, azokat össze kell hangolni.
– A vitákat Soros György emberei generálják, ő a legkorruptabb ember, és nagyon sok embert fizet. Akik most megszólalnak és zsarolni akarják Magyarországot, illetve Lengyelországot, azok mind Soros György által korrumpált politikusok

– összegezte Orbán Viktor.

Júliusban szerinte az Európai Unió 27 miniszterelnöke egyszerre akart válságot kezelni, támogatást nyújtani az országoknak, és az újabb hétéves költségvetést megalkotni. 
– Magyarország a jogalkotási és tárgyalási folyamatokat megállította, ezt vétónak nevezik. A feltételeket újra át kell tekinteni, és folytatódnak a tárgyalások

– magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy látszik-e már a kompromisszum lehetősége, azt felelte, hogy a végén meg fognak egyezni, de az kell, hogy valóban a jog döntsön, és ne a politikai többség.
– Amiket eddig követeltek tőlünk, és eddig sikerült megakadályozni, azokat most ránk kényszeríthetnék. Magyarország még tartja a zászlót, de ha be kellene engednünk a migránsokat, ne legyenek kétségeink, hogy ránk erőltetnék. Ez áll most a sok brüsszeli blabla központjában

– állapította meg.

Úgy fogalmazott, hogy sokan azt gondolják, hogy ez összefügg a pénzkérdésekkel, de ez nem igaz. Azok az uniós alapok, amelyeket most létrehoznak a válságkezeléshez, az mind hitel. Nem arról van szó, hogy az unió pénzt akar adni a bajban lévő tagállamoknak, hanem azt döntöttük el, hogy közösen veszünk fel hitelt 30 évre.  – Ha egy ország bebukik, akkor nekünk kell kifizetnünk a tartozását. Ez nem egy fáklyás menet, de nem akarjuk cserben hagyni őket – mondta. Megnyugtatásként hozzátette, hogy Magyarország gond nélkül fel tud venni hitelt, függetlenül az uniótól, mert Magyarország stabil. Nagy Katalin felvetette, hogy az ellenzék szerint a magyar és lengyel miniszterelnök most támogatás von el a saját országától a vétóval. Ez egy tévedés Orbán Viktor szerint. Kifejtette, hogy Brüsszeltől függetlenül is elindítjuk a programjainkat, fejlesztés nem fog elmaradni. Elmondta, hogy eddig több mint 2,5 milliárd eurónyi hitelt vettünk fel. Nagy Katalin közbeszúrta a kérdést, hogy muszáj volt-e, de Orbán csak beszélt tovább, hogy ezeket a tervezett fejlesztésekre, illetve tartozásokra költjük. Tíz és harminc évre vettük fel.  
– Magyarország ma olyan lábakon áll, ez nem 2008 meg 2009, hogy Magyarország bármilyen időszakot saját erejének köszönhetően átvészel

– jegyezte meg.

A miniszterelnök ismertette a friss járványadatokat is:
4440 új fertőzöttünk van, 96 embert veszítettünk.

Kórházban 7512 ember van, közülük 604-en vannak lélegeztetőgépen. Orbán Viktor szerint ezek magas számok, de ez messze nem a kapacitásaink végét jelenti. Még van több mint 13 ezer ágy a Covid-betegek részére. Beszélt az egészségügyi dolgozókról és a fiatalokról, szerinte itthon hősökből sosem volt hiány. Azt mondta, teljes fegyverzetben várjuk a második hullámot. Kérte azt is, hogy ugyan nehéz idők vannak, de a diákok ne vakációnak tekintsék ezt az időszakot, hanem tanuljanak.  Pénteken indul a tömeges tesztelés a szociális intézményekben. Orbán Viktor azzal indokolta ennek szükségességét, hogy „kérték”. Kifejtette, hogy benne is van kétség a gyorstesztek miatt, pedig a magyar helyzet még istenes ahhoz képest, amilyen állapotok vannak tőlünk nyugatra. A kétségeket úgy magyarázta, hogy ha valaki pozitív, akkor a gyorsteszt eredménye nagyobb valószínűséggel pontos, mint amikor negatív eredményt ad. Szerinte magabiztosabbnak érzik magukat az emberek, ha a teszten átesnek. Ez egy nagy logikai feladat, hogy az ország minden településén leteszteljék az intézményeket, de bevetési csoportokat hoztak létre, és több ezer egyetemista vesz részt a logisztikában. A nagyarányú tesztelés gyakorlat is, mert hamarosan lesz tömeges átoltás is, ha már meglesz a vakcina. Látszik a szigorítások eredménye? Az osztrákok most újra szigorítottak, jegyezte meg Nagy Katalin. Orbán Viktor azt felelte, hogy egyeztettek Müller Cecíliával, kérdezte, hogy szabad-e reménykedni, de az országos tisztifőorvos azt felelte, hogy nem. 
– Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy lassulna a járvány, vagy túl lennénk a veszélyen

– jelentette ki a kormányfő.

Orbán kérte, hogy mindenki vigyázzon az idősekre, most már minden családban lehet érintett. Az elmúlt napok adatai nem bizonyítják, hogy a helyzet javulna. Az orosz oltóanyagot még nem vizsgálták, de Orbán közölte, hogy Soros György vizsgálatot követelt, és felszólította az európai hatóságokat arra, hogy vizsgálják azt be. – Ki ez az ember? Ezt a magyarok majd eldöntik – mondta Orbán Viktor. Közölte, hogy lekötöttünk 12 millió vakcinát nyugat-európai gyártóknál, emiatt elővásárlási jogunk van, sok tízmilliárd forintért. Nem tudja, mennyien akarják majd magukat átoltatni Magyarországon, de ez a 12 millió rendelkezésre áll. Folynak a vakcinakutatások Kínában, Oroszországban és Izraelben, így ha lesz oltóanyag, az emberek választhatnak közülük. A magyar laborok mindegyiket bevizsgálják majd. A miniszterelnök szerint az emberek a magyar vakcinát választanák. – Úgy éltünk korábban, hogy ami nyugatról jön, az mindig jobb, de ez már nem így van. Akárhol is fejlesztették ki az oltóanyagot, azok mindenképpen átesnek magyar hatósági vizsgálaton. Ha gyorsan is fejlesztették ki ezeket, a biztonság mellőzhetetlen – mondta.

Néha az államnak is kevesebbet ér a keleti munkaerő

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.11.20. 08:30

Fotó: Michal Fludra / AFP/NurPhoto
Amíg a tavalyi év elején egy borsodi munkás átlagosan 112 ezer forinttal keresett kevesebbet egy budapestinél, addig az idei esztendő első félévében ez a különbség már a 126 ezer forintot is meghaladta.
Mivel ebben a helyzetben kulcsfontosságúnak tartja az állami példamutatást, Badányi Lajos a miskolci Velünk a Város frakció jobbikos tagja kezdeményezte, hogy az állam többségi tulajdonában levő vállalatoknál kötelezően hajtsanak végre bérrendezést, ami kiegyenlíti ezeket a különbségeket. Javasolta a Munka Törvénykönyvének kiegészítését az alábbiakkal: „Az állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek esetében a munkaerő-piaci viszonyok figyelembevétele nem eredményezheti azt, hogy ugyanazért a munkáért az azonos munkakört ellátó munkavállalók tekintetében eltérő munkabér kerüljön megállapításra az ország különböző régióiban.” Szavai szerint az állam többségi tulajdonában lévő vállalatok is hátrányosan különböztetik meg az ország keleti felében élőket, amikor ugyanazért a munkáért alacsonyabb munkabért fizetnek, mint az ország nyugati részében, ráadásul ez a jövedelmi különbség évről évre nő. Szerinte a különbség több tízezer forint is lehet. A Velünk a Város frakciója támogatta az előterjesztést, amit megküldtek az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is – jelentette be egy tegnap miskolci sajtótájékoztatón Badány Lajos. Ugyanitt Jakab Péter, a Jobbik elnöke közölte: írásbeli kérdést tett fel a kormánynak arról, hajlandó-e támogatni a miskolci önkormányzat kérését, s akarják-e érdemben segíteni a bérek felzárkóztatását ott, ahol a bérszínvonal jelentősen elmarad nemcsak a fővárositól, hanem az országos átlagtól is. Hozzátette: Orbán Viktor épp most készül megvétózni azt az uniós mentőcsomagot, amely 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adna Magyarországnak, annak a garanciának a feltételével, hogy ez a pénz valóban eljut az érintettekhez. - Ha ezt az összeget nem a kormány, hanem az önkormányzatok kapnák, akkor Miskolcnak nagyjából 40 milliárd forint pluszbevétele lenne, amiből már lehetne válságot kezelni, gazdaságot élénkíteni, béreket emelni, de a vétóval ennek a lehetőségét is elveszik a várostól - tette hozzá a jobbikos országgyűlési képviselő.

Parkolási cselek a fővárosban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kiskapukat keresnek a kerületi önkormányzatok az ingyenessé tett parkolás okozta közlekedési káosz és a lakossági elégedetlenség csökkentésére.
A járványügyi korlátozó intézkedések margóján – közlekedési szakemberek és önkormányzati politikusok számára egyaránt indokolatlanul – november 4-től az Orbán-kormány ismét ingyenessé tette a parkolást a nagyvárosokban. Budapest ellenzéki kerületei egyértelműen sarcolásként élik meg a döntést, ami százmilliós, esetenként akár milliárdos bevételkiesést jelent. Ráadásul akad egy másik járulékos kár: a fertőzés miatti félelem miatt amúgy is többen ülnek autóba, amit az engedmény még vonzóbbá tett. Csakhogy ettől nem lett több hely a közterületeken – a parkolóházakban és a mélygarázsokban pedig továbbra is fizetni kell –, így az autósoknak egyre többet kell keringeniük üres helyet keresve. A rendelkezés különösen hátrányos a belső kerületekben élőknek. Egyre többen panaszkodnak az önkormányzatoknál, valamiféle megoldást követelve. A kerületi képviselő-testületek lázas fejtörésbe kezdtek.  Egy Nyugat-Európában jól ismert gyakorlatot honosít meg Terézváros önkormányzata. A kerületben lévő parkolóhelyek 30 százalékát hamarosan kizárólag a VI. kerület lakói használhatják 18 órától reggel 7 óráig. Már elkészült a forgalomtechnikai terv, most következik a szükséges engedélyeztetés, a táblák gyártása, kihelyezése – válaszolta a Népszava bevezetés idejét firtató kérdésére a kerületi önkormányzat.  A lakossági parkolás reformján az új, Soproni Tamás (Momentum) vezette terézvárosi önkormányzat már tavaly ősszel, hivatalba lépésekor elkezdett dolgozni, hiszen itt - belvárosi kerületként - óriási a forgalom, rengetegen érkeznek ide autóval külső kerületekből, agglomerációból, viszont kevés a parkolóhely, így a parkolás örök probléma a kerületben élőknek. Az önkormányzat által üzemeltetett 6707 parkolóhelyre az idén 8054 lakossági várakozási engedélyt adtak ki. A parkolási káoszt felszámolásának első lépéseként az önkormányzat tavaly novemberben 33 parkolóhelyet adott vissza az autósoknak, amelyek korábban az orosz kereskedelmi képviselet, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kizárólagos használatában voltak, illetve az önkormányzat elkezdett dolgozni egy átfogó lakossági parkolást könnyítő terven is. A járvány miatt kihirdetett ingyenes parkolás tapasztalatai igazolják a reform szükségességét és sürgősségét, de a parkolási reform a pandémia után is megmarad.  A lakossági parkolóhelyek használatára a terézvárosiak által igényelhető éves várakozási engedéllyel (éves matrica) rendelkezők lesznek jogosultak. Az autók rendszáma alapján egyszerűen megállapítható, hogy az adott jármű tulajdonos rendelkezik-e ezzel, vagy nem. A kerület a fokozatosság elve alapján a széles körű tájékoztatást követően (online felületek, plakát, szórólap valamennyi Terézvárosban parkoló gépjárműre stb.) először csak figyelmeztet, majd később a szabálysértési törvény és a KRESZ iránymutatása alapján bünteti a „külsős” gépjármű üzembentartóját. Súlyos a helyzet a XIII. kerületben is. A kerületben az általános fővárosi gyakorlat szerint eleve több parkolási engedélyt osztanak ki évente, mint amennyit parkolóhely van. A 29328 közterületi beállóra az idén 32154 engedélyt adtak ki. Erre a helyzetre nehezedett rá az ingyenesség keltette káosz. A megnövekedett autómennyiségből adódó konfliktusok a kerület teljes területén gondot jelentenek. Az önkormányzat szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fizetős parkolás hatékony forgalomszabályozó eszköz. Tóth József (MSZP), XIII. kerületi polgármester levélben fordult Karácsony Gergelyhez, azt kérve a főpolgármestertől, hogy fontolja meg - győri minta alapján - a korlátozott várakozási övezetek kijelölését. Ezekben az övezetekben csak az önkormányzat által kiadott "parkolási matricákkal" lehetne parkolni. Az ehhez szükséges intézkedések megtétele Budapesten a fővárosi önkormányzat hatásköre.  A helyzet megoldásán a ferencvárosi önkormányzatnál is dolgoznak. (A IX. kerületben lévő 7928 fizetős parkolóhelyre az idén 9416 lakossági engedélyt adtak ki.) A cél itt is az, hogy a helyi lakosokat előnyben részesítsék.  Józsefváros önkormányzata az V. és a XIII. kerülethez hasonlatosan korlátozott várakozási zónák kijelölését kérte Karácsony Gergelytől. A VIII. kerületben a 11 ezer közterületi helyre 13 ezer engedélyt adta ki idén. A belvárosi részeken a helyzet immáron kaotikus, az ott lakóknak 20-30 percbe is telik, mire parkolóhelyet találnak. Ráadásul az ingyenességet sokan úgy értelmezik, hogy ez a szabálytalan várakozásra is lehetőséget ad. A Teleki téri mérőállomás adatai pedig azt mutatják, hogy a légszennyezettséget tekintve Józsefvárosban a legrosszabb a helyzet.