Előfizetés

Meghalt Konok Tamás festőművész

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:47

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A művész álmában, 91. életévében vesztette életét.
Péntek hajnalban meghalt Konok Tamás Kossuth- és Prima Primissima díjas festőművész, a Nemzet Művésze – jelentette be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közleményében. A művész álmában, 91. életévében vesztette életét. Konok Tamás festőművész 1930. január 9-én született Budapesten. Gyerekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi indíttatásra (nagyapja, Sándy Gyula, a Műegyetem professzora) hamar a rajz és a festészet felé fordult. Beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, festő szakon szerzett diplomát 1953-ban Bernáth Aurél tanítványaként. A zene azonban egész pályáját végigkíséri. Első képei figurális műtermi enteriőrök, modell után készült portrék. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as féléves párizsi ösztöndíja. Akkor még hazatért, de 1959-ben letelepedett Párizsban, és a rendszerváltozásig ott élt. 1953-tól állít ki itthon és Európa-szerte, szinte évente. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte meg a párizsi Galerie Lambert. 1963-tól a Hartford Alapítvány ösztöndíjával egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta. 1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, nagy feltűnést keltve, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára. Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliothèque nationale-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchâteli Musée d’art et d’histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam–rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Szépművészeti Múzeumban és Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeumban stb., számos hazai és külföldi magángyűjteményben. 2001-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti, 2006-tól rendes tagja. Konok Tamás és művész felmenői alkotásaiból nemrég a Műcsarnok rendezett kiállítást. A festőművész önéletírása tavaly jelent meg Emlékkövek címmel.

Olyan mint a Netflix, csak magyar

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:30

Fotó: LAOKOON FILMGROUP / AFP
Az év legnagyobb filmes bejelentésének, kultúrtörténeti pillanatnak tarja Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, hogy az általa dirigált Nemzeti filmintézet elindította a saját streaming szolgáltatását. A szándék nemes, a projekt azonban még erősen gyerekcipőben jár.
A Filmio névre keresztelt szolgáltatás jelenleg mintegy kétszázhúsz magyar filmet kínál a mozgókép szerelmeseinek. Ez nem túl sok, ám Káel Csaba azzal a mentéssel adott további hangsúlyt bejelentésének, hogy a csaknem százhúsz éves mozgóképes kincs most végre közkinccsé válik – előfizetési díj ellenében. Persze, nem rögtön az egész, a november 19-i nyitónapon, még csak – nevezzük úgy – az alapcsomagot kapjuk, a kínálat folyamatosan bővül majd. Remélhetőleg a technikai lehetőségek is, mert csak magyarországi ip címről működik és a streaming szolgáltatáshoz jelenleg csak böngészőn keresztül lehet kapcsolódni, nincsenek applikációk, ami 2020-ban igazán alap lenne. A létrehozók üzenete szerint minden jóra lehet számítani: az elmúlt években felújított klasszikusok mellett új egészestés produkciók is lesznek, a kormánybiztos szavai szerint „közvetlenül” a mozis premier után, így aki a nagyvásznon nem látja az adott művet, online pótolhatja. Persze, ha majd lesznek újra mozik és bemutatók, de hogy a kormánybiztos szavait idézzem, a covid most segít abban, hogy megkóstoljuk a Filmio-élményt. Illetve lesznek majd sorozatok, dokumentumfilmek és animációk is. Káel szerint nagyképűség lenne a Netflix-hez hasonlítani magukat, de ez tényleg olyan, mint az amerikai streamingszolgáltató. „A magyar Netflix” – miért is volna baj, hogy beugrik a Bacsó Péter rendezte A tanú, elvégre témába vág. A Filmio indulása valóban filmtörténeti esemény – tette hozzá Lajos Tamás producer, aki szerint különösen üdvözlendő, hogy tévés produkciók és jelentős dokumentumfilmes alkotásaink is helyet kapnak majd a platformon. Ahogy fogalmazott, vége annak a világnak, hogy valami elkészül, lemegy néhányszor egy-egy csatornán és aztán mindenki elfelejti. Káel Csaba szerint épp forgalmazási forradalom zajlik, világszerte jó pár film már elkerüli a mozit, és streaming csatornán debütál. A Filmióra azért is szükség van, mert Magyarországon nagyon kevés a mozi és ezért nem tudnak minden magyar filmet moziban bemutatni. Szavai szerint szolgáltatásuk nem archívum, hanem a jövő.    A Gyárfás Dorka, a sajtóesemény moderátora által feltett kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a játékfilmes alkotók, a kormánybiztos megerősítette, hogy „velük van a legtöbb baj”, a többi műfaj alkotói örülnek a lehetőségnek. Nem kell ragaszkodni a mozihoz – üzente. A "csak a mozi a fontos" személetet adták át neki is annak idején a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma már Egyetem) és ezen ideje mindenkinek túllépni. Hovatovább, a nyolcvanas évek magyar filmjei a mérvadóak, mivel akkor még a saját történeteinket filmesítettük meg, nem valamiféle hollywoodi stílust honosítottunk meg, mint az elmúlt években. Gyárfás Dorka kérdésére, hogy nem szeretné-e a Filmio felületén látni mondjuk az SZFE-n készült diák és vizsgafilmeket, Káel elárulta: jelenleg tárgyal az egyetemmel a teljes archívum átvételéről. Lapunk kérdésre, jelesül, hogy Budapesten mikor lesz végre cinematheque jellegű mozi, azaz filmmúzeum (az Örökmozgót 2015 zárta be a MaNDA), hogy a filmkincsünket olykor moziban, az alkotók által elképzelt minősgében láthassuk, Káel Csaba úgy reagált: létkérdés, hogy legyen ilyen intézmény. Hozzátéve, az ügyön dolgoztak már az elődei, Andy Vajna kormánybiztos és Havas Ágnes a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója is, és ezt a folyamatot ő tovább viszi. Sőt, bejelentette, hogy tervezi egy nagyköltségvetésű budapesti filmfesztivál létrehozását is.

Versenyhelyzetben

Egyre nagyobb szerep jut a nemzetközi streaming-szolgáltatóknál a magyar  tartalmaknak. A Netflix-nél és az HBO GO-nál jelenleg 50-50, a Cinegonál 28 magyar produkció közül válogathatnak az előfizetők. A népszerűségüket igazolja, hogy ezeken a platformokon számos magyar film – legutóbb az Akik maradtak a Netflix-en, a Drakulics elvtárs az HBO GO-n, a Napszállta a fesztiválkedvencekre fókuszáló Cinego-n – bekerült a legnézettebb alkotások aktuális listájára.

Kultúra karanténban otthon

H. K.
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:10

Fotó: BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Az első magyar zenekar

Erkel Ferenc hozta létre az első magyar hivatásos szimfonikus együttest: a Budapesti Filharmóniai Társaságot. A zenekar első koncertje 1853. november 20-án volt. A Müpába tervezett születésnapi koncert a járvány miatt elmarad, az ünneplés azonban nem. Különös hangulatú művészfilmet készítettek, amely a zenekari összjáték és az együttes tagjai személyiségének összefüggését boncolgatja. A Tuza Norbert rendezte Egyéniségek összhangban 1853 óta című alkotás ma debütál a YouTube-on.   

Textúra

 Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva mutatkoznak meg az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadás betekintést ad az intézményben dolgozók mindennapjaiba, személyes történeteikbe és gondolataikba. Írók: Balla Zsófia, Berta Ádám, Harag Anita, Háy János, Lövétei Lázár László, Száraz Miklós György, Szécsi Noémi, Terék Anna, színészek: Czakó Julianna, Dankó István, Jordán Adél, Keresztes Tamás, Péterfy Bori, Szabó Zoltán, Tasnádi Bence, Vizi Dávid. A Szépművészeti Múzeum két órás Textúra streamje mától bármikor letölthető. 19.30. https://www.szepmuveszeti.hu/textura-stream/, eszinhaz.hu

Párizs 120 éve

 Klasszikus dokumentumfilmet mutatnak be a budapesti Francia Intézet A dokumentumfilmek hónapja 2020. rendezvényén. A Párizs 1900 című alkotás 1900. és 1914. közötti levéltári dokumentumok és filmrészletek segítségével nyújt bepillantást a nagyvilági életbe, a politikába, a művészet világába. Nicole Vedres és Pierre Braunberger filmje feltárja azt az ellentmondásos kort, amikor megfért egymás mellett a Belle Époque hangulata és a vészjósló készülődés az Első Világháborúra. A mű ingyenesen regisztráció nélkül nézhető, angol felirattal.