"Jobb (gyorsan) kiégni, mint (lassan) elhalványulni" - szól Neil Young egyik sora. A kanadai-amerikai énekes 12-én töltötte be 75. életévét, a dalban a rock and roll életérzésnek ad hangot, de valahol rímel a gondolatra a Pennsylvaniai Egyetem onkológusának és bioetikusának, Ezekiel Emanuelnek a nézete is. A most 63 éves tudós még 2014-ben írt egy nagy visszhangot kiváltó esszét „Miért remélem, hogy 75 évesen meghalok” címmel, és egy tavalyi interjúban is megerősítette, hogy az abban kifejtetteket még mindig így gondolja. Erre persze nem feltétlenül kellene különösebb figyelmet fordítani, de Emmanuel korábban az Obamacare-program (Barack Obama egészségügyi reformja - szerk.) fő kidolgozója volt, nemrégiben pedig az új elnök, Joe Biden 16 fős koronavírus-tanácsadói csapatába is bekerült. A MIT Technology Review című lapban tavaly augusztusban megjelent interjújában azt mondta, hogy 75 éves kora után vissza fog utasítani minden orvosi kezelést, beleértve az antibiotikumokat, vakcinákat is. Azzal érvel, hogy az idős amerikaiak túl sokáig élnek egy csökkentett szintű életet. Persze Emmanuel nem akar öngyilkos lenni, vagy eutanáziát kérni, ha eléri ezt a kort, és azt sem mondja, hogy bárki kövesse őt. Nézete szerint az emberek élete valóban meghosszabbodott az utóbbi évtizedekben, 70, 80, 90 évesek motoroznak, kirándulnak, de ahogy élnek, annak valószínűleg semmi köze az értelmes létezéshez, sok a korral járó egészségügyi és mentális problémájuk. A halál veszteség, de így az ilyen élet is az.
Ezzel az okfejtésével lehet nem egyetérteni, de amikor két szilikon-völgyi milliárdost emleget, akik – szerinte sokkal inkább a saját életük meghosszabbítása érdekében, mint általános tudományos célokból százmilliókat áldoznak élethosszabbító kutatásokra, már komoly ellenvetésekkel kell élnünk. A hosszabb életet, vagy még inkább, az értelmesen, egészségesen élhető hosszabb életet lehetővé tevő módszereket célzó kutatások világszerte folynak. Az öregedés ellenes kutatás (anti-aging research) keresőkifejezésre 88,5 millió találat érkezik a Google-n. Sok cikk szól arról, most már valóban nincs messze olyan gyógyszerek alkalmazhatósága – egerekben már működnek -, amelyek hatásosan gátolják a sejtek öregedését. Ezek nem feltétlenül fake news-ok, de érdemes a legkomolyabban vehető forrásoknál maradni.
A Harvard Gazette-ben annak kapcsán olvasható interjú David Sinclairral, az egyetem orvosi karának genetikus professzorával, hogy 16 tudós különböző egyetemekről, intézetekből összeállt és egy nonprofit akadémiát alapított, hogy ezen keresztül segítsék az öregedéskutatásokat. Közülük többen már 25 éve foglalkoznak a kérdéssel. Egy szívgyógyszer 5-10 évvel meghosszabbíthatja az életet, de nem véd meg az agyi leépüléstől: épp ezért szükséges a komplexebb megközelítés. Ahelyett, hogy egyszerre egy betegséggel foglalkoznánk - ezt a gyakorlatot követi a XX. századi orvostudomány és gyógyszerfejlesztés -, úgy gondoljuk, hogy olyan gyógyszereket kell kifejlesztenünk, amelyek az öregedést annak forrásánál kezelik, és így sokkal nagyobb az egészségre és az élettartamra gyakorolt hatása, mint az egyetlen betegséget célzó gyógyszereké. „Ha most sikerül egy állatnál elérnünk, hogy 20 százalékkal hosszabb ideig éljen, az azt is jelenti, egészségesebben tartjuk őket. Nem kapnak szívbetegségeket, rákot, Alzheimer-kórt, csak 20 százalékkal hosszabb idő után” - fejti ki Sinclair.
Bár az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) úgy foglalt állást, hogy az öregség természetes állapot. A nézetek azonban gyorsan változnak. Igaz, ott még valóban nem tartunk, hogy egy orvos felír egy gyógyszert, ami az öregedés vagy azzal kapcsolatba hozható állapotok ellen hat. Amíg az öregedést szükségszerűségként fogadjuk el, addig azt nem is lehet kezelni.
Régen a rákot is szükségszerűségként kezelték, az élet természetes része volt, mint az öregedés manapság. Azután az 1970-es években az onkogének (rákot okozó anyagok) felfedezésével változott a helyzet. Ma már több tucat vállalkozás dolgozik az egészségesen élhető élet meghosszabbításán, és David Sinclair egy csoport élén már folytatott megbeszéléseket az FDA-val arról, hogy az öregedést minősítsék betegségnek. Ausztráliában az egészségügyi hivatalok, a minisztérium már száz százalékig osztja nézeteiket, és ha egyszer hivatalosan is kijelentik, megindulhat a dominó, más államok is követhetik a példát. A WHO a nemzetközi betegség kódkönyvében már deklarálta, hogy az öregség állapot, amely kezelhető. „Nem ismerek tízévest, akinek Alzheimer-kórja, vagy szívbetegsége lenne. A rák kockázatát az idős kor ezerszeresre emeli, míg a dohányzásét csak ötszörösére. Melyikre fontosabb figyelmet fordítanunk?” - kérdezi a Harvard professzora.
Gyógyszer tehát még nincs az öregedés ellen. „A legjobb tanács: maradjunk aktívak, amíg lehet, tartsuk meg kapcsolatainkat, és együnk keveset. Meglepő, milyen mértékben találtuk úgy, hogy az öregedés mennyire alapvető mechanizmusai nyugszanak ezeken az egyszerű dolgokon” - mondja John Newman, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem docense.
