Előfizetés

A közműhatóság áldását adta Paks 2 megépítésére

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.20. 13:13

Fotó: Népszava
Gyorsított, egyszerűsített eljárás keretében, másfél hónap alatt megvizsgálta Orbánék nukleáris gigaerőmű-tervének villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatását a közműhivatal. Részükről mehet.
Máris kiadta Paks 2 úgynevezett létesítési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) - derül ki a hatóság délelőtti tájékoztatásából. A közlés szerint a kérelmet a kiemelt beruházások gyorsított és egyszerűsített engedélyezése jegyében, soron kívül bírálták el. Kétségtelen: a hatóság a döntést másfél hónap alatt hozta meg. A beruházás mögött álló magyar állami Paks II. Zrt. kérelmét október 9-én nyújtotta be, a hatóság pedig az engedély megszületéséről szóló hirdetményt november 19-én függesztette ki. Az engedély részletes szövegét a hirdetmény levétele napján, 25-én teszik közzé. A határozat ellen 30 napon belül indítható közigazgatási per. A MEKH-papír nem tévesztendő össze az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által nyár óta vizsgált Paks 2-es létesítési engedélykérelemmel. A közműhatóság közleménye szintén leszögezi: míg a MEKH az áramellátási, addig az OAH a nukleáris biztonság szempontjából vizsgálja a tervet. Utóbbira az OAH-nak 15 hónap áll rendelkezésére, amibe nem számítanak bele a javítások. Pedig a MEKH által másfél hónap alatt meghozott döntés sem vizsgált jelentéktelen kérdéseket. A Paks II korábbi tájékoztatása szerint az engedély azt igazolja, hogy az erőműterv megfelel a vonatkozó követelményeknek, illeszkedik a környezetbe, nem befolyásolja a meglévő atomblokkok folyamatos üzemét és hosszú távon hozzájárul a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságához. Ennek kapcsán a MEKH tegnap egyelőre annyit állapított meg, hogy a cég jogosult a kétszer 1262 (összesen 2524) megawattos atomerőmű létesítésére. Hozzáfűzik: a tervek szerint megépülő létesítmény a hazai villamosenergia-rendszer legnagyobb termelő egysége lesz, illetve a Paks II. Atomerőmű kiemelt szerepet játszik majd az ország karbonmentes energiatermelésében. (Ezt környezetvédők élesen vitatják.) A hirdetményt a hivatal júliusban kinevezett elnöke, Horváth Péter János jegyzi.

359,04 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel.
Az euró 359,04 forinton forgott hét órakor, 71 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 359,75 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 303,66 forintról 302,14 forintra, a svájci franké pedig 332,88 forintról 332,13 forintra csúszott le.
A jent 2,9110 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,9247 forinttal.
Az euró 1,1881 dolláron forgott péntek reggel, 0,06 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,04 százalékkal gyengült az euró, 1,0811 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9098 frankot adtak, 0,13 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,07 százalékkal erősödött a dollár, 103,80 jenen jegyezték péntek reggel.

Varga: szükség van az állami költekezésre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.20. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újra csökken a magyar gazdaság teljesítménye a fordulat csak 2021 májusára várható. A német cégek az uniós vétó körüli vita rendezést várják.
A Magyarországon megtelepedett német cégek számára kiemelkedően fontos, hogy a magyar gazdasági környezet kiszámítható és tervezhető legyen – mondta Sávos András Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK ) elnöke a szervezet online konferenciáján. Reméljük, hogy a nagy vita, amely kirobbant az Európai Unió és Magyarország között, mindkét fél részére megnyugtatóan záródik, hisz az uniós támogatásokra minden gazdasági szereplőnek nagy szüksége van – üzente burkoltan a konferencián felszólaló pénzügyminiszternek az uniós költségvetés elfogadására adott magyar vétófenyegetésre utalva.  Varga Mihály konkréten nem reagált a vétóval kapcsolatos utalásra, általánosságban elmondta, hogy a német gazdaság a legfontosabb külkereskedelmi és befektetői partnere Magyarországnak, és ez a jövőben is így marad. A magyar gazdaság teljesítménye 2020 első kilenc hónapjában 4,6 százalékkal csökkent, a második hullám azonban agyonvágja a harmadik negyedévben megindult növekedést. Így a kormány várakozásai szerint az idén éves szinten 6,4 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye. A pénzügyminiszter azzal számol, hogy 2021 második negyedében – májusban, júniusban – jöhet a fordulat, amikor gyorsabbá válhat a gazdasági visszarendeződés. Varga a konkrét kérdés ellenére nem válaszolt arra, hogy a második hullámban a kormány milyen a vállalkozásokat segítő gazdasági intézkedésekre készül. Annyit azonban elmondott, hogy a jelenlegi helyzetben minden pénzügyminiszternek egy másik szemüvegen keresztül kell néznie a költségvetés helyzetét, ugyanis szükség van fiskális ösztönzésre, vagyis az állami költekezésre. Ennek finanszírozása stabil lábakon áll, az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent az államadósság, ezzel nőtt a mozgásterünk - tette hozzá. Idén az államháztáratás hiánya a GDP kilenc százalékára az államadósság pedig a GDP 78 százalékára ugorhat, a tavaly decemberi 65,4 százalékkal szemben, vagyis egyetlen év leforgása alatt több mint 12 százalékponttal emelkedik a mutató. A fiskális ösztönzés irányát jól mutatja a Magyar Közlönyben megjelent legújabb kormányhatározat, amelyben összesen 327 milliárd forintot költött el a kormány, úgy, hogy ennek nagyobb részére, mintegy 297 milliárd forintra nincs fedezet a büdzsében, azaz ez a tétel a hiányt növeli. (Az idei költségvetést egész évre 367 milliárdos hiánnyal fogadták el, igaz még akkor, amikor a koronavírusról nem is hallhattunk.) A 297 milliárd forintot a kormány a többszörösen kiürített „gazdaságvédelmi alap” terhére költötte el, ám mivel az alap egyenlege már most mínuszban van, minden egyes fillér automatikusan növeli az államadósságot, és többek közt ezért nő az az év végére a GDP 78 százalékára. A mostani költéseket is „gazdaságvédelmi” intézkedésként adja el a kormány, ám nem minden tízmilliárd szolgálja ezen célokat. A bajba jutott munkavállalók támogatására továbbra sem jut egy fillér sem, de jutott 17,9 milliárd egyházi épített örökség védelmére, felújítására, 9,3 milliárd a kormányzati informatika működtetésére, három milliárd nagycsaládosok autóvásárlásainak támogatására, vagy épp 9,7 milliárd a közmédia működtetésére. Ugyanakkor most vaskos tízmilliárdok jutottak a cégek támogatásaira is: 80 milliárd forintot kapott a Pénzügyminisztérium a nagyvállalati beruházások támogatására, 47 milliárdot a külügy a külgazdasági fejlesztésekre, 36 milliárdot a határon túli cégek támogatására és 70 milliárd forintot a koronavírus-válság miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásokra. A turizmus sem maradt ki a pénzesőből 16 milliárdot kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai beruházásokra – igaz az ágazatban munkáját vesztő több tízezer munkavállaló támogatására egy fillér sem jut ebből a pénzből. Az osztogatással a kormány előre menekül, és további hasonló kiadások várhatóak az év végéig, erre utal Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata, aki úgy fogalmazott, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges az eddiginél költekezőbb fiskális politikát folytatni, azonban a kormány a gazdaságpolitikai céljait nem adja fel. Fenn kell tartani a gazdaság szereplőinek a bizalmát és a vállalkozások beruházási hajlandóságát – hangsúlyozta. Ugyanakkor a miniszter arra is utalt a kamarai rendezvényen, hogy mihamarabb bemutatják azt a hároméves költségvetési pályát, amely biztosítja a visszatérést a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz, s ennek részeként a 2021 költségvetést a kormány módosítani fogja.   

Óvatosak a magyarországi német cégek

 A magyarországi német cégek 2021-től várják a gazdasági helyzet javulását – ismertette a kamara felmérését Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető. A német cégek közül 2021-ben kevés (23 százalék) készül a beruházásai növelésére – a többség változatlan szinten tartja vagy épp csökkenti ezen kiadásait. 2021-re a német cégek 23 százaléka számol létszámfelvétellel, 48 százalékuk változatlan létszámmal, 22 százalékuk létszámcsökkentést lá valószínűnek 2019-hez képest. A kamarai cégek csaknem a fele nem tudja, hogy mikor éri el létszámában a járvány előtti helyzetet, ami igazolja azt a bizonytalanságot, ami a cégeknél uralkodik – mondta Dirk Wölfer.