Előfizetés

Térképre tették a világ méhfajait

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 15:38

Fotó: Michel Rauch / AFP
A fontos rovarok több mint 96 százalékáról alig tud valamit a tudomány, a szingapúri és kínai kutatók reményei szerint az atlasz segíti a megóvásukat.
A világ 20 ezer méhfajának eloszlását bemutató globális térképet készítettek szingapúri és kínai kutatók, akik szerint munkájuk segíteni fogja a rovarok megóvására irányuló erőfeszítéseket.
A méhpopulációkra egyre nagyobb nyomás nehezedik a természetes élőhelyeik elvesztése és a rovarirtószerek használata miatt. Noha bizonyos csoportokat, például a poszméheket mostanra alaposan tanulmányozták a kutatók, a méhfajok zöméről, több mint 96 százalékukról alig tud valamit a tudomány – írja a BBC hírportálja.
A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Alice Hughes szerint a méhek kulcsfontosságú szolgálatot tesznek az ökoszisztémáknak és számos alapélelmiszer legfőbb beporzói. Egészen mostanáig azonban nem állt rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a méhfajok miként oszlanak el a bolygón.
A térkép elkészítéséhez a kutatók összevetették az egyes méhfajok előfordulására vonatkozó adatokat. A Current Biology című folyóiratban publikált eredmények megerősítették, hogy ellentétben más állatokkal, például a madarakkal és emlősökkel, a méhfajok jelentős része a sarkvidékektől távol eső száraz, mérsékeltövi területeket részesíti előnyben az Egyenlítőhöz közeli, trópusi környezetekkel szemben.
Az északi féltekén több méhfaj él, mint a délin, és a rovaroknak az Egyesült Államokban, Afrikában, valamint a Közel-Keleten vannak gócpontjaik. Jóval kevesebb méhfaj él erdőkben és dzsungelekben, mint sivatagi környezetben, mivel a fák kevesebb táplálékforrást nyújtanak a méheknek, mint az egyéb növények, a virágok.
Az egyes rovarpopulációk hanyatlása az állatok alaposabb monitorozásának szükségességére figyelmeztet. A bolygón élő rovarfajok puszta számából - 900 ezer körüli - eredően ez egy óriási feladat, miközben múzeumi példányok milliói várnak azonosításra.
Noha a méhek sokszínűségének megértéséhez még sok kutatás vár a szakemberekre, reményeik szerint a munkájuk segíteni fogja a méhek, mint globális beporzók megóvására irányuló erőfeszítéseket.

Több helyen még kifogásolt a levegő minősége, de javulás várható

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 14:29
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Budapesten már pénteken csökkenhet és hétvégén is kedvező maradhat a szállópor-tartalom.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteken közzétett térképe szerint Budapesten, Százhalombattán, Pécsen, Székesfehérváron, Várpalotán, Nyíregyházán, Miskolcon, Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és Putnokon minősítették kifogásoltnak a levegő minőségét. 
Az előrejelzésben viszont az összes érintett településnél azt írták: javulás várható.
A Főpolgármesteri Hivatal pénteki közleményében jelezte, Budapesten már pénteken javulhat a levegőminőség, ami az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hétvégén is kedvező maradhat.

Évente 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt hazánkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, a szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki.
Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete közleményében.
Az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére. Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez. Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentését tűzték ki célul.
Kerekes György kiemelte: a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért. Emlékeztetett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint 
Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország,

a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják. A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).

Lehetne javítani

A közleményben kiemelték: már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

Lengyel és román szennyezés

A statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat – írta az MCC.
A közlemény szerint az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.
Mint megírtuk, az Oxfordi Egyetem kutatása szerint itthon a koronavírus okozta halálesetek negyede a légszennyezésre vezethető vissza. A Greenpeace Magyarország által idézett tanulmány szerint a részecskeszennyezés világszinten körülbelül 15 százalékkal járult hozzá a Covid-19 miatti halálokhoz. Ennek jelentős része megelőzhető lenne az Egészségügyi Világszervezet (WHO) köbméterenként legfeljebb 10 mikrogrammos légszennyezettségi ajánlásának betartásával.