Előfizetés

Az amerikai intézményrendszer ellenáll Trump kétségbeesett kísérleteinek

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.20. 18:48
Donald Trump
Fotó: JIM WATSON / AFP
A bukott elnököt Rudy Giuliani szétfolyó produkciója sem segítette.
A valaha volt egyik legfelelőtlenebb elnöknek nevezte Joe Biden Donald Trumpot. A megválasztott elnök az eddigi legkeményebb szavakkal bírálta a Fehér Ház mostani lakóját, aki a választás eredményének el nem ismerésével „hihetetlenül ártalmas üzenetet küld a világnak a demokrácia működéséről”. Ennek dacára mind nyilvánvalóbb, hogy a jogállami intézmények kiállták a diktatorikus törekvések próbáját. Biden pénteken 78. születésnapja mellett annak is örülhetett, hogy végképp megnyerte a georgiai elnökválasztást. Az államban a voksok újraszámolása sem változtatott szoros győzelmén és ezt az AP hírügynökség immár teljes, bár nem hivatalos végeredménye is tükrözi: az elektori testületben Bidennek 306, Trumpnak 232 szavazata lesz.

A számok nem hazudnak

Brad Raffensperger republikánus georgiai államminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a számok nem hazudnak” és a voksok kézi átszámolásával véglegessé vált eredmény az állam lakosainak akaratát tükrözi. Immár egyre több jelentős republikánus politikus lép fel Trump ellen. Mitt Romney utahi és Ben Sasse nebraskai szenátor közleményben bírálta Trumpot, amiért nem akar beletörődni a választás eredményébe. Utóbbi az elnök twitterezési mániájára utalva még azt is odabökte, hogy „ez itt a törvények országa, nem a tweeteké”. Joni Ernst iowai szenátor „teljesen felháborítónak” nevezte azt a Trump táborából érkező állítást, hogy mindkét pártbeli politikusok közreműködtek a választás elcsalásában. Lamar Alexander leköszönő Tennessee-i szenátor felszólította Trumpot, hogy kezdje meg a normális hatalomátadást. Trump ügyének ügyvédje, Rudy Giuliani szereplése sem használt. A 76 éves volt New York-i polgármester egy és háromnegyed órás, teljesen szétfolyó sajtóértekezleten próbálta meg azt, amivel a bíróságokon ismételten kudarcot vallott: meggyőzően előadni, hogy tömeges csalás történt a november 3-i elnökválasztáson. Konkrét bizonyítékokkal ezúttal sem szolgált, de teátrálisan hadonászott és filmekből vett hasonlatokkal operált. A helyzet akkor fordult végképp tragikomikussá, amikor arcán elkezdett folyni a hajfestéke. Trump egyik utolsó reménye volt, hogy néhány Biden által megnyert államban a republikánus törvényhozás esetleg szembefordul a népakarattal és jobboldali elektorokat jelöl az elnökválasztó testületbe. Ennek érdekében péntekre a Fehér Házba hívta Michigan képviselőházának elnökét és szenátusának többségi vezetőjét. A hét elején mindketten kizárták a trumpista elektorok delegálását. A nyíltan antidemokratikus ötlet képtelenségére jellemző, hogy adott esetben az állam demokrata párti kormányzója is jelölhetne egy csapat elektort. Ekkor a kettő közül a demokrata párti többségű kongresszus választhatna, de jogászok szerint a törvény eleve a kormányzónak kedvezne. Korábban már Nevada és Arizona illetékes republikánus politikusai is elzárkóztak az ötlettől, amit Georgia nevében Raffensperger is kizárt. Trump tábora azonban Pennsylvaniában is hasonló tervet sző.
Joe Biden csütörtökön a kormányzók szövetségének kétpárti vezetőivel tárgyalt a koronavírus-járvány megfékezéséről. Azt ígérte, hogy az új adminisztráció országos szinten fogja koordinálni az egészségügyi intézkedéseket. A járványba már több mint negyed millió amerikai halt bele és most napi 170 ezer körül van az új fertőzések száma. Mire Biden hivatalba lép, a halálos áldozatok száma elérheti a 400 ezret. Nem véletlen, hogy több hónapos szünet után a jelenlegi adminisztráció válságtörzse is összeült. Mike Pence alelnök főleg a hamarosan mindenki által elérhető védőoltásról beszélt és újra elvetette az iskolák és a városok lezárását.

Ivanka Trump panaszai

Zaklatásnak veszi Donald Trump nagyobbik lánya, hogy a New York-i ügyészség vizsgálatot folytat apja üzleti ügyei miatt. Trump 2010 és 2018 között konzultációs díjak címén 26 millió dollárt írt le adóalapjából. A pénzből azonban csaknem 750 ezer dollárt Ivankának utalt át, aki előbb cége egyik vezetője, majd fehér házi tanácsadója volt. Egyik esetben sem tűnik törvényesnek, hogy konzultációs díjat kapjon.       

Irinej pátriárka halálával Vucic szövetségest vesztett

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.20. 18:42

Fotó: Oleg Ivanov / AFP / Sputnik
A pátriárka a feltételezések szerint november 1-jén fertőződött meg koronavírussal, amikor több órás liturgiát tartott a montenegrói szerb pravoszláv egyház vezetője, Amfilohije érsek temetési szertartásán.
Covid-19 fertőzés következtében 90 éves korában meghalt a szerb pravoszláv egyház feje, Irinej pátriárka, akit az utóbbi néhány napban a belgrádi katonai kórházban kezeltek. A hírt elsőként Aleksandar Vucic elnök jelentette be Instagram oldalán. Bejegyzése szerint „nagy megtiszteltetés, hogy ismerhettem. A hozzá foghatók sosem távoznak tőlünk”. A pátriárka a feltételezések szerint november 1-jén fertőződött meg, amikor több órás liturgiát tartott a montenegrói szerb pravoszláv egyház vezetője, Amfilohije érsek temetési szertartásán. A főpap szintén koronavírusban halt meg. A temetésen a több ezer jelenlévő nem tartotta egymás között a kellő távolságot és az emberek maszkot sem viseltek. Irinej a szerb pravoszláv egyház 45. pátriárkája volt, 2010-ben nevezték ki, Pál halála után. Egyesek szerint béketeremtő személyiség volt, mások viszont úgy vélik, az ő irányítása idején különösen összefonódott az állam az egyházzal és túlságosan baráti volt a viszonya Vucic elnökkel. Beszédeiben nagy teret szentelt Koszovó témájának, rendre azt hangoztatta: a köztársaság jövőjével kapcsolatban bármilyen megoldás csak úgy képzelhető el, hogy Koszovó Szerbia része maradjon. „Ez a mi szent földünk, a mi Jeruzsálemünk” – hangoztatta még 2010-ben. Kétkedve szemlélte az Európai Unió égisze alatt zajló közeledési folyamatot Belgrád és Pristina között. „Nem szabad kiadnunk a kezünkből azt, ami évszázadok óta a miénk” – fejtegette. 2018-ban úgy fogalmazott, Vucic elnök „oroszlánként küzd” azért, hogy „a szent föld” Szerbiáé maradjon. Szerbiában a többpártrendszer bevezetése óta mindegyik állam- és kormányfő kereste a pravoszláv vezetők kegyeit, még a néhai Slobodan Milosevic is, de ez különösen igaz Vucicra. Irinej nem is leplezte politikai nézeteit, ellenszenvvel figyelte a 2019-es, több hónapig tartó kormányellenes tüntetéseket. Az ellenzéki Szövetség Szerbiáért azzal vádolta, hogy a pátriárka a kormányzat szekerét tolja, ő azonban azzal védekezett, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartozik. „Azért imádkozom, ne legyünk megosztottak és egyetlen politika érvényesüljön” – mondta el tavaly a pravoszláv egyház televíziójának, a TV Hramnak. Még ugyanebben az évben a legmagasabb egyházi elismerést, a Szent Száva kitüntetést adományozta Vucicnak a pravoszláv egyház nyolc évszázados önállóságát ünneplő rendezvényen. Az államfő azt akkor azzal köszönte meg, a kitüntetés arra ösztönzi, hogy „tovább harcoljon Koszovóért”. A szerb kormány hatalmas összegekkel támogatta a belgrádi Szent Száva-templom felújításának munkálatait. Vucic idén augusztusban 43 millió eurót említett, s az állam más templomi felújításokba is komoly pénzekkel szállt be. A szerb pravoszláv egyházban is merültek fel pedofil vádak papokkal szemben. (Az ortodox papok folytathatják a felszentelésük előtti házasságot, de papként újat már nem köthetnek, még feleségük halála esetén sem.) Dalibor Djukic egyházügyi szakértő a Danas című lapban úgy vélekedett, hogy Irinej jól kezelte ezeket az eseteket. 

A védelmi, valamint a munkaügyi és szociális minisztert is leváltotta az örmény elnök

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 17:25
Davit Tonoján
Fotó: Ramil Sitdikov / AFP
Hétfőn már menesztették Zorab Mnacakanján külügyminisztert, aki 2018 májusa óta látta el a tisztséget.
Armen Szárkiszján örmény elnök pénteken leváltotta a védelmi, valamint a munkaügyi és szociális minisztert, és új tárcavezetőket nevezett ki helyükbe – közölte az elnöki hivatal sajtóosztálya. Davit Tonoján védelmi miniszter leváltását korábban az örmény média saját forrásokra hivatkozva már közölte, de hivatalosan csak ezután jelentették be. A várakozásoknak megfelelően Tonoján utódjául az elnök Vagarsak Arutjunjánt nevezte ki. Tonoján 2018 májusa óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget az országban lezajlott belpolitikai változások nyomán. Korábban a rendkívüli helyzetek minisztériumát vezette, és védelmi miniszterhelyettes is volt. Utóda Vagarsak Arutjunján altábornagy, a miniszterelnök főtanácsadója lett, aki 1999-2000-ben egyszer már betöltötte a védelmi miniszteri tisztséget. 1991-ben végzett a moszkvai haditengerészeti akadémián és az orosz fegyveres erők vezérkarának katonai akadémiáján. 1992-94 között a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Független Államok Közössége (FÁK) vezérkari főnökének helyettese volt. Szárkiszján egyúttal aláírta Zaruhi Batoján munkaügyi és szociális miniszter felmentését, akinek helyére Meszrópa Arakelján miniszterelnöki tanácsadó került Nikol Pasinján kormányfő javaslatára. Batojánt 2019 januárjában bízták meg a munkaügyi és szociális tárca vezetésével. Arakelján Pasinján tanácsadója volt, előzőleg hosszú évekig a bankszférában dolgozott. Az örmény miniszterelnök és kormányának távozását tüntetők ezrei követelték az elmúlt napokban, miután a kormányfő aláírta a hegyi-karabahi örmény-azeri fegyveres konfliktust lezáró tűzszüneti megállapodást. Az egyezmény jelentős területi engedményeket tett Azerbajdzsánnak a vitatott hovatartozású térségben, Örményországnak vissza kell szolgáltatnia az általa évekkel ezelőtt megszállt azeri területek egy részét. Pasinján szerdán bejelentette, hogy tizenöt pontból álló ütemtervet dolgozott ki Örményország stabilitásának és biztonságának szavatolására, egyben kezdeményezi a kormány összetételének megváltoztatását. Hétfőn már menesztették Zorab Mnacakanján külügyminisztert, aki 2018 májusa óta látta el a tisztséget. Helyére szerdán Aru Ajvazjánt nevezték ki. 
Armen Szárkiszján örmény elnök
Fotó: Eugene Odinokov / AFP