Előfizetés

Meghalt 121 beteg, közel 4400 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.21. 09:17

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
7 358 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 599-en vannak lélegeztetőgépen.
4397 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 170 298 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 121 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 3689 főre emelkedett, 40 820-an pedig már meggyógyultak - közölte szombaton reggel a kormányzati tájékoztatási központ.  Az aktív fertőzöttek száma 125 789 fő. Az aktív fertőzöttek 22%-a, az elhunytak 26 %-a, a gyógyultak 27%-a budapesti. 7 358 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 599-en vannak lélegeztetőgépen.  Hatósági házi karanténban 40 359-en vannak, a mintavételek száma 1 480 674-re emelkedett.  Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (39 759) és Pest megyében (22 311) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (11 628), Borsod-Abaúj-Zemplén (9674), Hajdú-Bihar (9026) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (8942). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (2297). 
A kormány jövő hét szerdai ülésén értékeli a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések hatását és szükségességét.      Felhívják a figyelmet arra, hogy a rendőrség szigorúan ellenőrzi a szabályok betartását, pénzbírságot szabhat ki, és azokat a helyeket, ahol nem tartják be az előírásokat, bezárja. Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van érvényben, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A rendőrség a kijárási tilalom megszegése miatt eddig összesen 4817 esetben intézkedett. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.  Az üzletek - a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével - este 7 óráig maradhatnak nyitva és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. A rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett. A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata. Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező. Minden gyülekezés tilos. Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A szállodák turistákat nem fogadhatnak, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket. Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ide értve a kulturális eseményeket valamint a karácsonyi vásárokat. A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani. A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat és állatkerteket, korcsolyapályákat. A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. A középiskolák és egyetemek digitális munkarendre tértek át.    Magán és családi rendezvények (például: születésnap) 10 főig megtarthatóak. Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg. Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.    A közösségi terjedés megfékezése érdekében azt kérik, hogy továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát - teszik hozzá.  A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. 
Kapcsolódó
57,5 millió a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Több ezer gyermeket bántalmaznak Magyarországon

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.11.21. 08:30

Fotó: Shutterstock
Tízszer-huszonötször annyi áldozata lehet a gyermekbántalmazásnak itthon, mint amennyi valójában kiderül. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten.
„A világon minden évben egymilliárd gyermeket ér bántalmazás, a koronavírus járvány alatt 30 százalékkal nőtt ezeknek az eseteknek a száma, amiben szerepe volt a bezártságnak és az egzisztenciális válságnak, mely növelte az agressziót, ami gyakran a gyermeken csattan. 140 millió gyermek családjáról tudjuk, hogy mélyszegénységbe süllyedt a vírus miatt. 463 millió gyereknek pedig egyáltalán nem volt hozzáférése a digitális oktatáshoz” – erről Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt a Gyermekek Világnapja alkalmából rendezett tegnapi online sajtótájékoztatón. A magyarországi gyermekbántalmazási helyzettel kapcsolatban Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország Gyermekjogi szakértője lapunknak elmondta: óriási a látencia, változó a szorzó az egyes becslésekben, de a hivatalos álláspont szerint tízszer-huszonötször annyi gyermekbántalmazás lehet Magyarországon, mint amennyi valójában kiderül. „A gyerekek tíz százaléka valamilyen módon veszélyeztetett az országban, ez 170 ezer gyermeket jelent, akiknek veszélyben van a fizikai/lelki/mentális egészséges fejlődése. Gyermekbántalmazásban közülük nem mindenki érintett, a gyermekvédelmi szakszolgálatok 2019-ben 7-8000-re becsülték az áldozatok számát, de a szakértők sem szívesen mondanak számokat a magas látencia miatt. Az érzelmi bántalmazás fogalmát sokan ráadásul nem is értik, a megszégyenítés, megalázás, a méltóság megtiprása tartozik ide. Felnőtt-felnőtt kapcsolatban ezt felismerjük, de a gyerekek-felnőtt relációban ez nem mindig sikerül” – mondja a gyermekjogi szakértő. A magyarországi gyermekvédelmi rendszer működésével és hatékonyságával kapcsolatban megjegyezte: jogszabályi szinten kiváló a rendszer, a probléma nem is a jogszabályokkal, hanem az alkalmazással van. „Nagyon jók a hazai gyermekvédelmi szakemberek, de még mindig kevés erőforrást rendel a mindenkori kormányzat a törvény betartatása mellé” – jelzi. Szlankó Viola a sajtótájékoztatón a nemzetközi adatokat is összegezte. Kiderült, az öt év alatti gyermekek 91 százaléka olyan országokban él, ahol az otthoni testi fenyítés nem jogellenes. Eddig pedig csupán 60 ország fogadott el olyan jogszabályt, amely a testi fenyítés minden formáját megtiltja a családon belül. A 2-4 éves gyerekek 75 százalékát a szülő vagy gondviselő rendszeresen fegyelmezi erőszakkal. A diákok több mint egyharmada volt már iskolai erőszak áldozata a 13-15 éves korosztályban, 10-ből 9 szexuális zaklatást elszenvedett serdülő lány esetében pedig közeli ismerős volt az elkövető. Az UNICEF arra is felhívta a figyelmet: minden 7 percben pedig meghal egy serdülő erőszak következtében, a halálesetek többsége emberölés következménye, 2017-ben 40 ezer gyerek vált gyilkosság áldozatává. A gyermekek és kamaszok érdekeinek védelmében 31 évvel ezelőtt november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely a világ 196 országában garantálja a gyerekek alapvető jogait és máig a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. A világnap estéjén kilenc hazai városban két tucat ikonikus épület kapott kék díszkivilágítást, így emlékeztetve a gyermekjogok fontosságára. Novemberben az UNICEF Magyarország az Ismerd fel és tegyél ellene kampánnyal is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a gyerekek védelme a társadalom közös felelőssége. Országszerte láthatók a kampány plakátjai és ingyenes online mesterkurzus segítségével tájékoztatnak a gyermekbántalmazás fajtáiról a honlapjukon. Tegnap bejelentették azt is: a gyermekekre leselkedő veszélyek növekedését észlelve továbbfejlesztették a HelpAPP applikációját is. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. A HelpAPP mobiltelefonos alkalmazás segít felismerni, elkerülni és kezelni az erőszakos helyzeteket.  

Az emberi jogok miatt aggódik az Európa Tanács, Nacsa Lőrinc sorosozik

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.21. 08:00
Nacsa Lőrinc
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Dunja Mijatovic azt is kifogásolta, hogy a kormány veszélyhelyzetben, egyeztetés nélkül nyújtotta be az igazságszolgáltatást, a választási rendszert, a közpénzek ellenőrzését érintő jogszabálytervezeteket. A KDNP képviselője közölte: „az Európa Tanács is jobban tenné, ha ebben a helyzetben a járvánnyal foglalkozna, ahelyett, hogy nyilvánvaló politikai szándékból kritizál egyes tagállamokat”.
„Messzemenően káros lenne az emberi jogok magyarországi helyzetére”, ha jelen formájukban elfogadná a magyar parlament azokat a törvényjavaslatokat, amiket két hete terjesztett be a kormány – írta az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Dunja Mijatovic többek között az alkotmánymódosításra, vagy a szociális törvény módosítására gondolt, melyek az örökbefogadás szabályait is megváltoztatják a kritikák szerint szinte lehetetlenné téve, hogy egyedülállók vagy egynemű párok is örökbe fogadhassanak. A biztos azt is kifogásolta, hogy a kormány veszélyhelyzetben, egyeztetés nélkül nyújtotta be az igazságszolgáltatást, a választási rendszert, a közpénzek ellenőrzését érintő jogszabálytervezeteket. Ezzel kapcsolatban egy kormánytag azt mondta a Népszavának, hogy a törvények kodifikációjáról már hónapokkal ezelőtt döntöttek, amikor még senki nem tudta, hogy novemberre veszélyhelyzetet kell hirdetni, így semmilyen hátsó szándék nem volt amögött, hogy ezek most készültek el és kerültek a parlament elé. Tény ugyanakkor, hogy a kormány a saját jogalkotási szabályait sem tarja be. A jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló hatályos jogszabályokat már 2010 után, az Orbán-kormány fogadta el, ezek pedig egyértelműen előírják, hogy a törvényeket egyeztetésre kell bocsátani. Ennek során „biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére – a lehető legszélesebb köre jelenjen meg”. Ez szinte sosem történik meg. A KDNP képviselője, Nacsa Lőrinc több érintett jogszabály parlamenti vitájába is felszólalt vezérszónokként. Szerinte „az Európa Tanács is jobban tenné, ha ebben a helyzetben a járvánnyal foglalkozna, ahelyett, hogy nyilvánvaló politikai szándékból kritizál egyes tagállamokat”. – Köztudott, hogy a szervezet több százezer eurós támogatást kapott már Soros Györgytől, szóval enyhén szólva nem elfogulatlan az álláspontja. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a tagdíjat a magyar kormány mindig rendben befizeti. Érdekes forgatókönyv: Soros György egyik nap újságcikkben támadja Magyarországot, majd az általa támogatott Európa Tanács másnap ugyanígy politikai támadást indít. Megfogalmaznak egy csomó vádat konkrétumok nélkül – mondta a Népszavának Nacsa Lőrinc. A képviselő szerint az ET állásfoglalásából nem derül ki, hogy konkrétan hol és milyen emberi jogi keretek sérülnének az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatok miatt. – Ebből is látszik, hogy ez pusztán politikai támadás. Tavasszal az volt a vád, hogy nem működik a parlament, most ezek szerint az a baj velünk, hogy mégis működik az Országgyűlés és fontos törvényeket tárgyal – mondta. Arra a kérdésünkre hogy az ilyenkor előírt társadalmi egyeztetések hogyan zajlottak le, Nacsa Lőrinc azt mondta, a kormány nevében ezekről nem tud nyilatkozni, de „ezek a törvények sosem a semmiből születnek, rengeteg megbeszélés előzi meg őket többek között azokkal a társszervezetekkel vagy alkotmányos szereplőkkel, akiket érintenek, a képviselői indítványok esetében kijelenthetem, hogy minden esetben ez történik”.