Előfizetés

A G20 vezetői azt ígérik, finanszírozni fogják a vakcinák igazságos elosztását

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.22. 08:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„A világgazdaság kezd magához térni, de egyelőre egyenetlenül, bizonytalanul, és még nagyok a kockázatok” – áll a nyilatkozattervezetben, amelyet a csúcs vasárnapi zárására fognak véglegesíteni és kiadni.
A világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetői hét végi csúcsértekezletük zárónyilatkozatában a tervezet szerint ígéretet tesznek arra, hogy finanszírozni fogják a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását a világ országai között, hogy a szegényebbek ne maradjanak ki belőle. Az állam- és kormányfők felszólalásaikban mind ilyen értelmű nyilatkozatokat tettek a hírügynökségek szombat esti beszámolói szerint.
„A csoport elkötelezettségével összhangban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megfizethetők legyenek a vakcinák, és minden ember hozzájuthasson valamelyikhez. Tudatában vagyunk annak, hogy a széleskörű immunizáció a globális közjó záloga. A világgazdaság kezd magához térni, de egyelőre egyenetlenül, bizonytalanul, és még nagyok a kockázatok”

– olvasható a nyilatkozattervezetben, amelyet a csúcs vasárnapi zárására fognak véglegesíteni és kiadni.

A dokumentumban fogadkoznak, hogy minden lehetséges eszközzel menteni fogják az emberek életét, munkáját és jövedelmét, valamint arra kérik a fejlesztési bankokat, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a válsággal küzdő országok megsegítésében.
Az Európai Unió azt kérte a csoport országaitól, hogy az év végéig adjanak össze 4,5 milliárd dollárt a szegény országok járványellenes küzdelmére.

A G20 ezenkívül arra kéri a magánhitelezőket, hogy csatlakozzanak ahhoz a adósságtörlesztési moratóriumhoz, amelyet a csoport a jövő év közepéig, esetleg azon túl is vállalt, valamint ahhoz a hosszú távú adósságrendezési kerethez, amelyet közösen megalkottak.
A csoport számít arra, hogy a világot esetleg újabb járványok fogják sújtani, ezért jobban fel akar készülni ezekre, mint amennyire eddig tette.

De ugyanígy fontosnak tartja a hatékonyabb megelőzést, információcserét, együttműködést és a járványkitörés gyorsabb észlelését. A csoport a zárónyilatkozatban bátrabban beszél a nemzetközi kereskedelemről, a klímaváltozásról és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepéről, mint az elmúlt néhány évben, tekintettel a várható amerikai kormányváltásra. Ugyanis Donald Trump elnök a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat részesítette előnyben, csökkentette a multilaterális intézmények támogatását, és azzal is fenyegetett az idén, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a WHO-ból, ha nem reformálják meg a szervezetet. Trump rendszeresen megakadályozta, hogy a G20 közleményeiben említsék a klímaváltozást. A G20 fogadkozik:
megtalálja annak módját, hogy az igazságos teherelosztás jegyében jobban megadóztassák az olyan nagy technológiai óriásokat, mint a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple vagy a Microsoft, ezek ne élhessenek vissza az adóoptimalizálás lehetőségével.

A G20 csoport tagországai adják a Föld lakosságának kétharmadát, a világ GDP-jének 85 százalékát és a kereskedelem 75 százalékát. A csoport állam- és kormányfői eredetileg a szaúdi fővárosban, Rijádban találkoztak volna, de a koronavírus-járvány miatt a kétnapos csúcstalálkozót videóösszeköttetésen keresztül rendezik meg. A csoport tagjai már márciusi csúcstalálkozójukon elhatározták, hogy összehangolják küzdelmüket a világjárvány ellen. Azóta együtt 11 ezer milliárd dollárt költöttek a pandémia gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítésére. Kezdeményezték, hogy a hitelezők a legszegényebb országok esetében függesszék fel az adósságtörlesztést, ami azt jelenti, hogy 14 milliárd dollárnyi adósságot ne kelljen megfizetniük az idén.

Ferenc pápa: A járvány elmúlására a legrosszabb reakció az volna, ha még lázasabb fogyasztásba és önzésbe kezdene a világ

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.22. 08:06

Fotó: VATICAN MEDIA / AFP
A szegények hadd vehessenek részt azokban a vitákban, amelyek egy „más gazdaságtörténetről” szólnak, egy olyanról, amelyre nagy szükség van – kérte az egyházfő.
Ferenc pápa arra kérte a fiatal közgazdászokat, vállalkozókat és üzletembereket egy szombati ifjúsági fórumon az olaszországi Assisiben, hogy a koronavírus-járvány elmúlása után olyan fejlesztési programokat kezdeményezzenek, amelyekbe be lehet vonni a szegényeket is.
A járvány elmúlására a legrosszabb reakció az volna, ha még lázasabb fogyasztásba és önzésbe kezdene a világ, mint amit előtte folytatott

– jelentette ki az egyházfő a fórumra készített videoüzenetében.

Ehelyett a szegények hadd vehessenek részt azokban a vitákban, amelyek egy „más gazdaságtörténetről” szólnak, egy olyanról, amelyre nagy szükség van – mondta. Arra kérte a fiatalokat, hogy segítsenek fenntarthatóbbá tenni a termelési láncokat és a fogyasztási szokásokat, mert a gazdasági modellek közvetlen céljának nem csak a profitnak és a politika támogatásának kell lennie, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek milyen emberi, társadalmi és környezeti károkat okoznak.
Nem elég testvéreinknek csak a legalapvetőbb szükségleteit kielégíteni, hanem el kell fogadnunk, hogy a szegényeknek is joguk van ott ülni a megbeszéléseken, részt venni a vitákban, hogy utána megtermelhessék javaikat. Ez a modell meghaladja a jóléti államét

– szögezte le Ferenc pápa.

Szabad szemmel: az EU szavahihetősége forog kockán a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult vitában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.22. 07:37

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 22.
Wiener Zeitung Az Európai Újságírók Szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy az EU szavahihetősége forog kockán a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogvitában, ám az unió nem adhatja be a derekát. Az osztrák Otmar Lahodynsky szerint ugyan az állam- és kormányfők nyári találkozóján a jogállami klauzula ügyében olyan döntés született, amely után Budapest és Varsó diadalmasan bejelentette, hogy elhárította a jogállami mechanizmus veszélyét, de a többiek pár napja simán megszavazták az új rendszert. Erre válaszul a lengyel miniszterelnök közölte, hogy ezzel támadás érte az ország szuverenitását, továbbá, hogy a gazdaság egyáltalán nem szorul rá a brüsszeli támogatásokra. Arra az évi nettó 12 milliárd euróra. Sőt, szóba került még a kilépés is. Még arcátlanabbul érvelt Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy jár el, mint egykor a Szovjetunió, mert rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy az fogadjon be menekülteket. Azon kívül sehol nem határozták meg pontosan a jogállamiság fogalmát. Pedig dehogynem, benne van alapszerződésekben. Beletartozik az intézményi stabilitás, a demokratikus és jogállami rend, az emberi és kisebbségi jogok védelme. Ám a Bizottság túl sokáig félrenézett, miközben a magyar, lengyel és más jobboldali populisták űzték a maguk játékát. Így most az európai alapelvek vizsgáznak, mindenekelőtt a jogállamiság. De mindenképpen el kell érni, hogy a közösségi pénzeket tisztességesen használják fel. A lap azt írja, Orbán bizalmasai és családtagjai rengeteget kasszíroztak az évi 5 milliárd eurós támogatásból, főleg az agrárszubvenciókon keresztül. Az ellenzéki sajtóorgánumok javarészét vagy megzabolázták, vagy bezárták. A gazdaság és a kultúra jelentős része is kormányfennhatóság alá került. De a jogállamiság és az európai értékek mellett amiatt is határozottabban ki kell állni, mert ha azokat minden további nélkül meg lehet szegni, akkor miként lehet azok tiszteletben tartását megkövetelni a felvételre váró országoktól? Az EU hitele a tét a világpolitika szereplőjeként.
Deutschlandfunk A nemzeti-konzervatív lengyel vezetés retteg, hogy a leendő jogállami mechanizmus veszélybe sodorja hatalmát, ezért helyezte kilátásba, hogy megakadályozza az uniós költségvetés, valamint a járvány gazdasági következményeinek enyhítését szolgáló 750 milliárdos csomag jóváhagyását. És még az sem érdekli, ha ezzel hatalmas károkat okoz saját országának. Erre hívja fel a figyelmet a varsói liberális Gazeta Wyborcza egyik szerkesztője. Az elemzésben Bartosz Wielinski hangsúlyozza: az EU-nak nem szabad meginognia. A PiS azt bizonygatja, hogy a nemzet szuverenitása van veszélyben a brüsszeli oligarchiával szemben, ami persze messze nem igaz. A cél valójában az, hogy a kormány változatlanul átléphessen a jogállamon és folytathassa az autoriter politikát. Ezért hajlandó feláldozni a számára előirányzott milliárdokat is, ám az unió semmilyen formában nem engedhet a zsarolásnak. Annál is inkább, mert megtalálta, hogy a pénz jelenti a rezsim Achilles-sarkát. A lengyel kormánypárt már ott tart, hogy szinte az egész igazságszolgáltatást betagolta. Aki ellenkezik, azt kizárás fenyegeti a bírói karból. Az államügyészség és a karhatalom megfélemlíti az ellenfeleket. A minap a rendőrök gumibottal ütötték Varsóban a békés felvonulókat. És most már a hatalom, az államfővel az oldalán, boszorkányüldözésbe kezdett a melegek ellen. De célba vette az oktatást is. Megnézik, hogy a tankönyvek mennyire vannak összhangban a nacionalista pártirányvonallal. Az EU azonban az új szabályozással végre megtörheti ezeket a törekvéseket, pont ettől van beijedve Varsó. Miközben a legújabb közvélemény kutatás azt tanúsítja, hogy a lengyeleknek csaknem kétharmada egyetért a jogállami normák és a támogatások összekapcsolásával. De a Jog és Igazságosság csak arra ügyel, nehogy veszélybe kerüljön az ő és Kacynski befolyása. Az erős ember posztjáért amúgy már hosszabb ideje megy a harc. Az egyik önkéntes utódjelölt Ziobro, az igazságügyi miniszter, akit nagy felelősség terhel a bíróságok függetlenségének felszámolásáért. Az EU nem hagyhatja, hogy sarokba szorítsák. Nem lehet kétség afelől, hogy ki tudja kerülni a lengyel és magyar vétót, és hogy az anyagi következmények igen súlyosak lesznek a két ország számára, ha azok kitartanak szándékuk mellett. Nem szabad feladni az európai alapértékeket, itt az ideje, hogy ez végre megértsék a lengyel és a magyar populisták.
Die Zeit Szomorú magyarországi tapasztalatai alapján a Nyílt Társadalom Alapítványok berlini irodavezetője azt ajánlja a németeknek, hogy vegyék komolyan a demokráciát fenyegető veszélyt, ugyanakkor ne becsüljék alá a tüntetéseket a vírus miatt elrendelt korlátozások ellen. Goran Buldioski felidézi, hogy a végén neki és munkatársainak el kellett menekülniük Budapestről, mert olyan szintet ért el az ellenük kezdett kampány. A hatalmat ugyanis zavarta, hogy az alapító, Soros György egy igazságosabb világot akar. Ezért sorra láttak napvilágot az összeesküvés elméletek, amelyek azután megágyaztak a politikai üldözésnek. Így a végén a csapatnak nem marad más választása, minthogy biztonsági megfontolásokból a német fővárosba költözzön. Ám a szerző szerint most félő, hogy hasonló irányba halad Németország is, mert a részben jogos követelésekért meghirdetett demonstrációk jelszavai embergyűlölő összeesküvés elméletekkel keverednek. És utóbbiak nagyon is hatékonyak tudnak lenni. Megülnek az agyakban, elbizonytalanítják az embereket és így azok eszközül szolgálnak a szélsőjobb számára. Amely azzal riogat, hogy a Merkel-kormány ugyanolyan felhatalmazás kap a járvány miatt, mint egykor Hitler. Németország persze nem Magyarország, de ott is fokozódik a gyűlölet az ún. politikai elittel szemben. Viszont a magyaroknál pontosan lehet követni, hogy mi lesz akkor, ha a társadalom jelentős része beugrik a sötét mítoszoknak és azok nagy mértékben felbukkannak a sajtóban is: tisztességtelen politikusok könnyűszerrel kihasználhatják a léprecsalt embereket, úgy állítva be, mintha megváltást hoznának a felháborodott tömegek számára. Ugyanezt csinálja az AfD is. Magyarországon a Soros elleni plakáthadjárattal kezdődött. A többség ugyan felismerte, hogy nincs mögötte más, mint hazugság és uszítás, mégis hallgatott. Nem szólalt meg, mert úgy vélte, hogy ezt senki sem gondolhatja komolyan. Amíg azután már késő volt, a hecckampányt már nem lehetett elállítani. Ebből okulva, a németeknek törvénnyel kellene megtiltaniuk az emberellenes anyagok terjesztését a világhálón, annál is inkább, mivel a szélsőjobb számára a menekültpolitika miatt Merkel pont olyan ellenségkép, mint Orbán szemében Soros. Tervet kell kidolgozni az összeesküvési teóriák megfékezésére. Emellett erősíteni kell a német civil társadalmat. A mindennapi életben is fel kell lépni a hazugságok és az uszítás ellen. Az USA és Magyarország megmutatta, mi az eredménye annak, ha fejcsóválással intézzük el a demokrácia ellenségeinek sorozatos húzásait. Németországnak még van esélye arra, hogy jobban csinálja, mint a magyarok.