Előfizetés

A német köztévén a magyar és a lengyel vétót gúnyolták ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.22. 23:04

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP/AP
A színész Orbán Viktort „füles gulyásként” említette, aki „megvétózza a jogállamisági záradékot, és ezzel elismeri, hogy Magyarország nem jogállam”.
Az egyik német közszolgálati csatorna, a ZDF szatirikus politikai műsorában az uniós költségvetés magyar és lengyel vétója volt terítéken – vette észre a Telex. A Heute Show-ban a műsorvezető azt kérdezte a stúdióból a brüsszeli tudósítót játszó kollégájától, hogy képesek-e a demokráciák közösen és összefogva fennmaradni. Az álriporter azt felelte, hogy semmi esély erre, mivel az unió még a legnagyobb szükségben sem képes összetartani. Azt mondta, kidolgoztak egy EU-s költségvetést, ami tartalmazza a koronavírus által leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország sürgős pénzügyi megsegítését is. 
– Mindenki fellélegzik, mire Magyarország és Lengyelország azzal fenyegetőzik, hogy a jogállamisági feltétel miatt blokkolni fogják az 1,8 milliárd eurós pénzügyi csomagot

– hangzik el a műsorban.

A színész ez felfoghatatlannak nevezte, majd Orbán Viktort „füles gulyásként” említette, aki „megvétózza a jogállamisági záradékot, és ezzel elismeri, hogy Magyarország nem jogállam”. Ezután Orbán lengyel kollégájára, Mateusz Morawiecki miniszterelnökre utalva azt mondja: Orbán „a lengyel gengszter kollégájával” közösen zsarolja a teljes EU-t, kihasználva a koronavírus miatti válságot. A riporter szerint az, amit Varsó és Budapest csinál az EU-val, az hányingerkeltő. Kijelentette, hogy Magyarországon megfélemlítik a kritikus médiát, Lengyelországban megszüntetik a független bíróságokat és a terhességmegszakítás jogát. Mindezt az EU kellős közepén. Megoldási javaslatként elhangzott, hogy minden európai tagország vezetője találkozzon Magyarország és Lengyelország kivételével, és közösen lépjenek ki az EU-ból. Egy perccel később hivatalosan megszűnik az EU, majd ugyanezen országok – Magyarország és Lengyelország nélkül – hirdessék ki az új uniót EUODBUUP néven, ami annyit jelent, hogy
„Hülye Magyarok és Lengyelek Nélküli Európai Unió”.

A riporter szerint ezzel meg is lehet takarítani évente 17 milliárd eurót, ennyi pénzt kapnak ugyanis a lengyelek és a magyarok. A műsor előzménye, hogy Magyarország és Lengyelország az uniós támogatások kifizetését a jogállam érvényesítéséhez kapcsoló szabályok miatt blokkolja az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és helyreállítási alapjáról megszületett megállapodásokat.

Sajtószabadság járvány idején

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.22. 21:00
Nem népszerűek a francia korlátozások
Fotó: Alain Pitton / AFP
Franciaországban ezentúl börtönbüntetéssel és pénzbírsággal is sújtható a munka közben lévő rendőröket felismerhetően ábrázoló fotók publikálása mind a sajtóban, mind az online térben.
Akár egy éves börtönbüntetéssel és 45 ezer eurós bírsággal is sújtható a munka közben lévő rendőröket arccal, vagy bármilyen más azonosítóval felismerhetően ábrázoló fotók publikálása mind a sajtóban, mind az online térben - így rendelkezik az az első olvasatban elfogadott francia törvény tervezet, amely miatt pénteken este és szombaton ezrek tiltakoztak Párizs és több francia nagyváros utcáin. A jogszabály ugyan azt írja elő, hogy ezeknek a felvételeknek a rosszhiszemű publikálása büntetendő, de a tiltakozók szerint ez „nettó cenzúra”, a törvénytervezet súlyosan sérti a sajtószabadságot, a rendőri visszaéléseket takargatja, a visszaélések bizonyítékait semmisítheti meg és ellehetetleníti a felelősségrevonást a túlkapásokat elkövető rendfenntartók esetében. A francia nemzetgyűlés alsóháza által pénteken első olvasatban elfogadott tervezet, amelyről kedden szavaznak majd a képviselők, véglegesítéséhez azonban még szükség van a szenátus jóváhagyására is. Az Emmanuel Macron elnök pártja által kezdeményezett, az ellenzék egy része által is – 146-24 arányban - megszavazott jogszabály tervezet megosztja a francia társadalmat, mert sokan úgy vélik, a rendőröknek és családjaiknak szükségük van védelemre a fizikai és online meghurcoltatásokkal szemben. Pénteken elfogadták ugyan azt a kormány által utólag benyújtott módosítást, miszerint a tiltás nem sértheti az információhoz való jogot, Jean Castex miniszterelnök pedig úgy vélekedett, hogy ezzel a korrekcióval orvosolták a tervezet kétértelműségeit, egyaránt biztosított az információ szabadsága és a közbiztonságot szolgáló rendőrök védelme is, a tiltakozók azonban másképpen látják. A rendőrség hatáskörét bővítő közbiztonsági törvénytervezetbe az elnök mögött álló parlamenti többség októberben építette be a rendőri szakszervezetek kérését, akik szerint a rendfenntartók egyre gyakrabban válnak agresszió és fenyegetések célpontjává. A rendőrségi fellépések ellen 2018, az erőszakos sárgamellényes tüntetések óta illetve a Magreb-országokból származó és a fekete bőrű lakosság köreiben végzett önkényes letartóztatások miatt éri egyre több bírálat. A szombati demonstrációkon többen sárga mellényt viseltek, a két évvel ezelőtt Franciaországot hónapokig uraló mozgalom szimbólumát. Nem ez az egyetlen tiltakozó mozgalom, amellyel szembe kell nézni Emmanuel Macron kormányzatának, az utóbbi hetekben tanárok, diákok is egymásnak ellentmondó kérésekkel vonultak utcára. Vannak akik az iskolák teljes bezárását követelik, de olyanok is, akik épp azért tüntetnek, hogy a kormányzat biztosítsa a tanügyi intézmények kockázatmentes működését a koronavírus járvány idején is. Az elmúlt héten Franciaországban látványosan csökkent a fertőzés üteme, Párizs a korlátozások fokozatos enyhítésére és tömeges oltásra készül. A második hullám idején az országban először október 17-től vezettek be éjszakai kijárási korlátozásokat 9 nagyvárosban, majd október végétől az egész országra kiterjesztették a karantént. A járványügyi helyzet javulása ellenére az óvintézkedéseket részlegesen fenntartják a közelgő ünnepek idejére is, hiszen a kormány előzetesen napi 5 ezerben maximalizálta a napi új fertőzések számát a karantén teljes feloldásához. A járvány jelenlegi üteme alapján ez szakemberek szerint januárban érhető el. Macron elnök kedd este élő televíziós beszédben ismerteti a karantén fokozatos feloldásának ütemtervét. Párizs bízik a vakcina januári érkezében, a polgármesteri hivatal máris kijelölte azt az öt helyszínt, ahol a lakosság jelentkezhet oltásra. 

Kezdődik az évszázad pere

Ma, november 23-án kezdődik Párizsban Nicolas Sarkozy pere. A volt köztársasági elnök mellett ügyvédje, Thierry Herczog valamint Gilbert Azibert semmítőszéki bíró ül a vádlottak padján. A volt államfőt befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsítják, a másik két vádlottat emellett a szakmai titok megsértésével is. A francia köztársaság történetében még egyetlen államfőt sem ítéltek el hivatali ideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt. Jacques Chirac ex-elnökre 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetést róttak ki, de még párizsi főpolgármestersége idején történt fiktív alkalmazások miatt. Ha Sarkozyt bűnösnek találják, akár tíz év börtönbüntetésre is ítélhetik.

Ritka bélyeggel ellátott leveleket árvereztek el Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.22. 20:41
Az 1859-ből származó levél
Fotó: ARNE DEDERT / dpa Picture-Alliance via AFP
Az egyik ritkaság átszámítva 155 millió forintért, a másik 115 millió forintért kelt el.
Egy történelmi, ritka bélyeggel ellátott levelet 430 ezer euróért (155 millió forintért) árvereztek el a hétvégén Wiesbadenben. Az 1859-ből származó levél, amelyen az első lübecki bélyegek szerepelnek, a Heinrich Köhler árverési ház szombati aukcióján kelt el. A szervezők közleménye szerint a licitálás 80 ezer euróról (29 millió forintról) indult, és egy magát megnevezni nem kívánó vásárló 430 ezer eurós ajánlattal győzött. Egy másik, Baden-levélként emlegetett, 1856-ból származó bélyeges levelet, amelyre százezer eurónál indult a licitharc, végül 320 ezer euróért (115 millió forintért) vásárolt meg egy meg nem nevezett vevő. Egykor II. Károly román királyé volt, aki szenvedélyes bélyeggyűjtő hírében állt. Mikor 1940-ben elmenekült az országból, magával vitte a gyűjteményét. Később, hogy fenn tudja tartani magát, el kellett adnia a gyűjtemény néhány darabját, de ettől a híres bélyeges levéltől akkor sem vált meg. Halála után, 1953-ban árverezték el. A történelmi, bélyeges leveleket a Tengelmann csoport néhai vezetője, Erivan Haub gyűjteményéből bocsátották árverésre. A német milliárdos 85 éves korában, 2018-ban hunyt el. Haub gyűjteményének darabjait 2019 nyara óta bocsátják árverésre. A mintegy 8000 tételt 2023-ig különböző országokban 30 aukción kívánják eladni.