Előfizetés

Antony Blinken lehet Joe Biden külügyminisztere

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 07:37
Antony Blinken külügyminiszter-helyettesként 2016-ban
Fotó: Yunus Keles / Anadolu Agency via AFP
Magyar szál: a várható jelölt édesapja, Donald Blinken hazánkban volt amerikai nagykövet a kilencvenes években.
Joe Biden demokrata párti elnökjelölt várhatóan Antony Blinkent nevezi majd meg külügyminiszter-jelöltjéül – jelentette a Bloomberg News hírügynökség vasárnap későn este. A közlést sem Antony Blinken, sem Biden munkatársai nem kommentálták.
Az 58 éves politikus – akinek édesapja, Donald Blinken Magyarországon volt amerikai nagykövet a kilencvenes években – 2015 és 2017 között külügyminiszter-helyettes, azt megelőzően pedig Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese volt. Pályáját Bill Clinton kormányzata idején kezdte a külügyminisztériumban.

A The New York Times internetes honlapján hétfőre virradóra ugyancsak azt jelentette, hogy Biden Blinken mellett dönt. A lap a globális szövetségek híveként írta le Blinkent, megjegyezve, hogy ő Joe Biden legközelibb külpolitikai és nemzetbiztonsági tanácsadója. Korábbi sajtóértesülések szerint Joe Biden fontolgatja Susan Rice, az Obama-kormányzat ENSZ-nagykövete jelölését is a külügyminiszteri posztra. Rice a napokban újságíróknak nyilatkozva nyitottnak mondta magát e jelölésre. 
Katie Bedingfield, Biden kommunikációs tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva közölte, hogy Joe Biden kedden hozza nyilvánosságra a várható kormányzata tagjainak névsorát.

Hasonlóképpen nyilatkozott Ron Klain, Biden leendő kabinetfőnöke is az ABC televízióban. Jennifer Psaki, Biden egyik tanácsadója, a CNN televízióban, szintén vasárnap, arról beszélt, hogy a leendő Biden-kormány sokszínű lesz. Úgy fogalmazott: a Bidenre és alelnökjelöltjére, Kamala Harrisre szavazók között vannak progresszívek, mérsékeltek és republikánusok is, jóllehet, az amerikaiak túlnyomó többsége nem e meghatározások szerint gondol önmagára.
„A várható kormányzat tükrözi majd Amerikát. Vagyis ez ideológiai sokszínűséget jelent majd, és Biden azt szeretné, hogy többféle felfogású ember üljön az asztal körül”

– emelte ki Jennifer Psaki.

Bernie Sanders, az Egyesült Államokban radikális baloldalinak számító nézeteiről ismert vermonti független szenátor még pénteken az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt: számomra teljesen egyértelmű, hogy a progresszív nézeteknek helyet kell adni a Biden-kormányzatban. Nyilatkozatát elemzők úgy értékelték, mint nyomásgyakorlást Joe Bidenre.

Átlépte az 58,6 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 07:29

Fotó: Kirill Braga / AFP / Sputnik
Már 1 387 179 ember halt meg a járvány következtében.
A világszerte hivatalosan nyilvántartott koronavírus-fertőzöttek száma 58 615 834-re emelkedett, a halálos áldozatok száma 1 387 179-re, a gyógyultaké pedig 37 477 986-ra nőtt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 58 095 887 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 379 839, a gyógyultaké pedig 37 170 883 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 12 229 265 fertőzött volt eddig, 256 746-an haltak meg, és 4 526 513-an meggyógyultak. Indiában 9 139 265 fertőzöttet, 133 738 halálos áldozatot és 8 562 641 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 6 071 401 fertőzöttről, 169 183 halálos áldozatról és 5 457 973 gyógyultról tudni. Franciaországban 2 191 180 fertőzöttet, 48 807 halálos áldozatot és 157 259 gyógyultat regisztráltak. Oroszországban 2 071 858-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 35 838-ra, a gyógyultaké pedig 1 582 768-ra emelkedett. Spanyolországban 1 556 730 fertőzöttet és 42 619 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 1 515 802 a fertőzöttek száma, és 55 120-an haltak meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 1 408 868, a halálos áldozatoké 49 823, és 553 098-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Argentínában 1 370 366 a fertőzöttek és 37 002 a halottak száma. Kolumbiában 1 248 417 fertőzöttet és 35 287 halálos áldozatot tartanak nyilván. Mexikóban 1 025 969 az igazolt vírusbetegek és 100 823 a halottak száma. Németországban 932 367 a fertőzöttek száma, 14 159 a halottaké, 611 627-en meggyógyultak. Lengyelországban 861 331 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 13 618-an meghaltak, 432 971-en felépültek a kórból. Iránban 854 361 fertőzöttet, 44 802 halálesetet és 603 445 gyógyultat tartanak számon. A Dél-afrikai Köztársaságban 767 679 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 20 903-an meghaltak, 710 099-en pedig felgyógyultak. Törökországban 446 822 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 12 358, a gyógyultaké 374 637. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 92 116 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 792 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Szabad szemmel: Orbán és a PiS cinikus reakciója illusztrálja, milyen messzire kerültek már a közösség alapeszményeitől

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.23. 06:40

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 23.
New York Times Az unió a sarkára áll a jogállam ügyében, miközben a magyar és a lengyel vezetés ellenszegül – írja a világ vezető lapjának vezércikke. Merthogy az EU évekig passzívan szemlélte, amint a két nacionalista kormány aláássa a demokráciát. Ám most Brüsszel végre megvonta a vörös vonalat és meghirdette, hogy támogatás csak azoknak a tagoknak jár, amelyek tiszteletben tartják a jogállami elveket. Ezek után azonban Magyarország és Lengyelország szégyentelenül bosszút állt és azzal fenyeget, hogy megvétózza a hosszú távú költségvetést, illetve a gazdasági újjáépítési csomagot, és mindent, hacsak a szervezet nem áll el szándékától. A kihívást abba a szokásos panaszba ágyazták be, hogy az unió úgy viselkedik, mint az egykori szovjet hűbérurak. Az ilyesfajta érvelésnek azonban már régóta semmi hitele sincs, főként mivel a két vezetés azért boldogan felmarkolja a hatalmas támogatásokat. Orbán és a PiS cinikus reakciója illusztrálja, milyen messzire kerültek már a közösség alapeszményeitől. De nem zavarja őket, hogy azok érvényesítését országuk vállalta a belépéskor. Közös kutató intézetet kívánnak létrehozni, hogy harcoljanak a „liberális ideológia véleménydiktatúrája” ellen. Főként a magyar miniszterelnök módszeresen dolgozik a bíróságok függetlenségének megnyirbálásán, a sajtó engedelmességének kikényszerítésén és a civil társadalom korlátozásán. A nacionalista Fidesz teljes mértékben kézben tartja az Országgyűlést, így Orbán kihasználta a járványt, hogy különleges felhatalmazást kapjon és annak révén mindaddig rendeletekkel irányítsa az országot, ameddig csak jónak látja. Az EU jó ideje látja az illiberális sodródást, de az egyhangú döntéshozatal elve miatt nemigen tudott mit tenni ellene. Merkel vonakodik nyílt háborúskodásba kezdeni Orbánnal és Kaczynskival. Pedig rá kell kényszerítenie a visszakozásra a két országot. Hiszen ha azok meg tudják zsarolni a szervezetet, akkor mások is követnék a példát, lásd Szlovéniát, és nagy vereség érné a demokráciát. Nem véletlen, hogy a magyar vezető hangosan élteti Trumpot és olyanokkal áll össze, mint Bolsonaro, Erdogan vagy Steve Bannon. De az EU végre megtalálta az eszközt, amivel kényszeríteni tudja az eltévelyedett tagokat, hogy térjenek vissza a nyugati demokrácia elveihez. A közösségnek világossá kell tennie, hogy kész bevetni ezt a fegyvert.
FT A kommentár úgy ítéli meg, hogy magyar és lengyel részről kicsinyes önérdek vezérli az unióval kirobbant jogállami erőpróbát, de a többieknek határozottan szembe kell szállniuk Orbánnal és Kaczynskival. Szó sincs itt kelet-nyugati, konzervatív-liberális ellentétről, és nem is a régi, illetve új tagok közössége, vagy akár a nemzeti szuverenitás és a szövetségi elv került itt szembe. Még akkor sem, ha Budapest és Varsó úgy állítja be, mintha a készülő mechanizmus örve alatt a nyugati liberálisok ideológiai támadást indítottak volna a társadalmilag konzervatív és bevándorlás-ellenes értékek ellen. Amit a két ország csinál, az sérti lakosságuk túlnyomó többségének érdekeit, ugyanakkor javarészt a két kormánypárt szűk törekvéseiből fakad. A magyaroknál az uniós pénzek Orbán családtagjainak és közvetlen embereinek a zsebét vastagítják. Így az élénk tiltakozást annak kell tekinteni, ami: egy nem működő politikai rendszer zavarának, az ágálásnak pedig nincs más célja, mint hogy hangot adjon a két túlhatalommal rendelkező főember személyes démonjainak és megszállottságának. Egyébként annyira nem működik a rendszer, hogy még csak nem is próbálják meg leplezni. Orbán ismét előhozakodott az összeesküvés elmélettel, mármint hogy az EU Soros kottájából játszik, mert a bevándorlók befogadására akarja rákényszeríteni az országot. Ilyesmit nem mond egy jóhiszemű politikus. De nem szabad lebecsülni, hogy milyen súlyos következményekkel jár az ellenállás, aminek a kiindulópontja, hogy a politikus megszállja az államot. Ehhez megfelelő eszköz, hogy mind ő, mind Kaczynski úgy tünteti fel: csak a szuverenitást, a kereszténységet és a nemzeti identitást védelmezi. Hiszen ha civilizációs viszállyá emeli az európai értékek ellenében, akkor ez megadja az annyira vágyott nagyságot a tekintélyelvűségnek, csak éppen az nem érdemli meg. Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet a két rezsimnek, akkor azok csak rosszul járhatnak. Ha jobban megnézzük őket, azt látjuk, hogy gyengébbek, mint ahogy az első látásra tűnik. A jogállami kritériumokat ugyanis többségi döntéssel el lehet fogadni, hacsak a többség nem adja meg magát Orbán és Kaczynski rablótámadásának. Azt kell csinálni, amit Verhofstadt javasolt: a segélycsomagot az ún. kiterjesztett együttműködés keretében, a magyarok és a lengyelek nélkül kell létrehozni. A budapesti és varsói vétó mögött kizárólag személyes érdekek húzódnak meg, de mindkét ország erősen függ Európától. Szóval, csak nyugi és gyerünk tovább, EU!
Süddeutsche Zeitung A vezető német lap átvette a liberális lengyel Gazeta Wybocza kommentárját arról, hogy az EU-nak nem szabad gyengének mutatkoznia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A két ország ugyan szokás szerint fenyegetőzik, de ez olyan, mintha válogatott sértéseket vágna a többiek fejéhez – a szólásszabadságra hivatkozva. Mindkettő azt állítja, hogy a jogállami kötelezettség igazolhatatlan támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen, amit már csak elvből is el kell vetni. De nem szabad felvizezni a feltételeket, mert az csak megerősítené a két rezsimet abban a hitben, hogy a zsarolással sikert érhet el. Valójában számukra az a fontos, hogy a szubvenciókat továbbra is zavartalanul terelhessék a saját zsebük felé. Ágálásuk iránt mégis rokonszenvet tapasztalni a szervezetben, és a két lázadó a Brexit keserű tapasztalatai alapján abban bízik, hogy vagy beadja a derekát a német elnökség, vagy a Berlin után következő portugálok engednek, mert őket nagyon megviselte a járvány. De ha egyik sem kapható megalkuvásra, akkor a következő uniós elnök Szlovénia lesz, az meg Budapest és Varsó mellett áll. Orbán és Kaczynski szerencsejátékos és igen kitartó. Ám a hazardírozás visszaüthet, mert a jogállami mechanizmus az első komoly fenyegetés volna Orbán korrupt üzelmei számára. Kaczynskival más a helyzet, mert Lengyelországban továbbra is viszonylag erős az igazságszolgáltatás a sajtó, valamint a civil mozgalom. És ha az EU keresztülnyomja a jogállami feltételeket, akkor a varsói erős ember nem tud hová visszavonulni. Az Alkotmánybíróság által kimondott teljes abortusztilalom százezreket vitt az utcákra, és a károkat nem tudta enyhíteni a hálás, ám kompromittálódott katolikus egyház támogatása sem. Hirtelen kiderült, hogy a hatalom gyenge és sebezhető. A tempót Ziobro diktálja, akinek 18 képviselője nélkül megbukna a koalíció. Kaczynski pont azért vétózott, hogy visszaszerezze riválisától a szélsőjobbot és mutassa: a hazát támogatja a német beavatkozással szemben, aki felsorakozik a PiS mögé. Ez be is jönne egy egységes lengyel vezetés, illetve egy megosztott Európa mellett. De mi van, ha pont az ellenkezője az igaz?
Washington Post/Bloomberg Timothy Garton Ash a belengetett magyar vétó után még inkább úgy látja, hogy Magyarország immár nem számít demokráciának, hanem hibrid tekintélyelvű rendszer, esetleg versengő autokrácia. Mindenesetre a magyar és a lengyel fenyegetés megrengette az uniót, hiszen Budapest és Varsó az egész szervezetet túszul ejti. Céljuk, hogy semmi sem zavarja meg az óriási uniós pénzek felvételét, noha közben folyamatosan mosnak alá két alapelvet, hogy ti. az EU demokráciák közössége, illetve, hogy a közösségi jog az összes tagra vonatkozik. Márpedig – mutat rá az oxfordi professzor, az európai ügyek kiváló elemzője – ily módon létválságba kerül Brüsszel, bár a két renitens hatalom igyekszik úgy feltüntetni, hogy náluk minden rendben van a demokratikus szabályokkal. De ha bárki megvizsgálja a magyar viszonyokat, azonnal kiderül, hogy itt már szó nincs jogállamról. Orbán módszeresen lebontotta a demokratikus intézményeket, kihasználva az általános elégedetlenséget. Neki a hatalom és a pénz a legfontosabb. Időről időre pont annyi embert mozgósít, amennyi szavatolja neki a választási győzelmet. Amúgy itt nem beszélhetünk kelet-nyugati törésvonalról, mert még a magyarok és a lengyelek majdnem háromnegyede is egyetért a támogatások és a jogállam összekapcsolásával. Az elemző azonban erősen tart attól, hogy az EU meginog és még inkább meggyengíti a tervezett mechanizmust. Pedig ez esetben az egész európai terv alapjai kerülnek veszélybe. Ám még nem késő, megálljt lehet parancsolni a Fidesznek és a PiS-nek. A keményebb dió Magyarország, mert Orbán jóformán már mindent az uralma alá hajtott. De ebből nem következik, hogy örökre hatalmon maradhat. Éppen összeáll a magyar ellenzék és 180 fokos fordulat jöhet, ha a jogállam megkapja a kellő támogatást az uniótól. Csak keményebbnek kell lennie az európai és német vezetésnek, mert a magyar miniszterelnök kizárólag abból ért. A CEU-nak sem kellett volna elköltöznie, ha jött volna egy határozott hangú figyelmeztetés a Fehér Házból, továbbá Berlinből. Ash sürgeti, hogy az EU mondja ki: Orbán és Kaczynski csupán kamuzik. Függetlenül attól, hogy az ilyen rezsimek régi jó szokása beleharapni abba a kézbe, amelytől enni kapnak. Hiszen Magyarország a bruttó hazai termék nagyjából 10 százalékára számíthat abból a hétéves költségvetésből, illetve újjáépítési alapból, amelyet éppen meg akar vétózni. Arról nem beszélve, hogy a lakosság többsége támogatja a tagságot. De ha az unió nem tesz semmit, akkor a szervezet fokozatosan elerőtlenedik. Az viszont jó, hogy a magyarok és a lengyelek is kimennek az utcára, ha azt látják, hogy bajba kerül a demokrácia.
Die Welt A konzervatív újság szembesíti két munkatársának véleményét, mivel egyikük úgy gondolja, hogy az EU-nak be kell keményítenie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, a másik szerint viszont nem. Jennifer Wilton, aki a határozottabb fellépés híve, arra hivatkozik, hogy a magyar, a lengyel, de még a román kormány is javában építi át a jogrendszert és egyáltalán nem csupán kokettál a tekintélyelvűséggel. Magyarországon évek óta újabb és újabb törvényekkel kerítik be a független igazságszolgáltatást, a sajtó nagy részét a hatalom bedarálta, a kormánynak nem tetsző tudósokat és civil szervezeteket rendre lejáratják. De a bűnlistát még hosszan lehetne sorolni. A szerző, aki már gyerekként szerelembe esett Magyarországgal, de annyira, hogy még a nyelvvel is birkózik, sajnálatosnak tartja, hogy az EU mégsem tesz évek óta semmit sem. Így a két kormány már elutasítja az alapértékek betartását, noha arra kötelezettséget vállalat a csatlakozáskor. A Bizottság arra hivatkozva totojázik, hogy nem kíván semmi olyat csinálni, ami további megosztottságot eredményezne. De éppen a közös értékek tartják össze az uniót. Azok védelme pont azt jelenti, hogy megakadályozzák a szakadást. A másik oldalon Dirk Schümer kiemeli, hogy a magyar és a lengyel jogállam megmentésére Brüsszel keresve sem találhatott volna alkalmatlanabb időpontot. Hiszen a hatalomvágyó Kaczynski és Orbán számára az időzítés ideális, mármint hogy megtorpedózza a költségvetést és a koronaalapot. A Fidesz és a PiS felteheti azt a régi lemezt, hogy ők a brüsszeli önkény áldozatai. Úgy lépnek fel, mint tisztességes demokraták a kialakulóban lévő európai „Szovjetunió” ellen. A kampány hajtóereje az EP, ám ezáltal pártpolitikai élt kap a hadjárat. Mert például miért nem ül a vádlottak padján Málta vagy Bulgária. Ily módon a polgárok szemében olyan kép alakul ki, hogy az unió magas lovon ül, de nem képes semmit sem elintézni. Szóval mielőtt Budapesten és Varsóban akar reformokat, az uniónak először a saját háza táján kellene rendet tennie.
Spiegel Akinél a koronavakcina van, az irányítja a világot. Az első ellenszerek már a forgalmazás engedélyezésének kapujában állnak, egyes országok már régen milliárdos tételben foglaltak le belőlük. Másokra viszont az a veszély leselkedik, hogy függő helyzetbe kerülnek Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Vagyis a vírus megváltoztatja az egész geopolitikát. Mindenesetre a gyártás lehető leggyorsabb megszervezése, továbbá az elosztás és a beadás akkora logisztikai feladat, amekkorával még soha nem került szembe az emberiség. Aki először jut hozzá az ellenanyaghoz, az lépéselőnybe kerül a többiekkel szemben. Véget vethet a zárlatnak, megnyílhatnak az iskolák és vendéglők, beindulhat a gazdaság. És nagyobb lesz a befolyása annak, aki a legjobb vakcinát tudja felmutatni. Többet elérhet vele, mint a múlt században az ideológia segítségével. Más kormányok viszont küszködhetnek, hogy egyáltalán hozzájussanak a szerhez, hiszen kiderült, hogy a világ mennyire önző. Jó hír ugyanakkor, hogy a WHO szerint jelenleg 48 készítményt tesztelnek, közülük 11 már az utolsó szakasznál tart. De hogy ezek közül bármelyik eljusson akár a földkerekség legtávolabbi sarkaiba is, ahhoz 15 ezer repülőjáratot kell megszervezni. Nem beszélve, hogy azért oltóállomások és felkészült szakemberek is szükségesek a beadáshoz. Itt is az van, hogy a tehetősebb államok előnyt élveznek. Szakértők félnek, hogy a szűkös gyártási kapacitások miatt sok fejlődő állam legrosszabb esetben egészen 2024-ig nézheti a holdat. Már most látszik, hogy a világ két tömbre oszlik: a legfejlettebbek jutnak hozzá a leghatásosabb vakcinához, részben a szigorú hűtőlánc, részben a 20-25 dolláros egységár miatt. Ekkora összeget sok kormány egyszerűen nem engedhet meg magának. Kína mindent elkövet, hogy kibővítse befolyási övezetét. Latin-Amerikában és Afrikában máris hiteleket kínál az oltás megvásárlásához. De emögött az is ott van, hogy mivel az ázsiai országban visszaszorították a fertőzést, odahaza nincs kin kipróbálni a vegyületet. Ezért több mint tucatnyi országgal máris teszt-, illetve gyártási megállapodást kötött.
FAZ A vírus miatt Budapesti Fesztiválzenekar tavasz óta rendszeresen ellenőrzi a saját tagjait, és idáig hat fertőzöttet találtak. Ám azokat elszigetelték, mint ahogy azokat is, aki közvetlenül mellettük játszanak a társulatban, így sikerült megakadályozni, hogy elharapózzon a ragály. Erről Fischer Iván beszélt a lapnak. Elmondta, hogy a zenélés során nem lehet távolságot tartani, hiszen igen fontos, hogy a muzsikusok jól hallják egymást. De a próbák és fellépések előtt, illetve után természetesen mindenki maszkot visel és ügyel arra, nehogy túl közel kerüljön a többiekhez. De még koncerteken is előfordul, hogy a karmester és mások is felveszik a maszkot, ahogy a helyzet megkívánja. A költségeket saját zsebből állják, de egyszer már egy hangverseny közönségét is tesztelték. A kísérlet most megszakadt, hiszen a zárlat miatt nincsenek fellépések. De a karnagy szerint a későbbiek szempontjából jó volna, ha lennének olcsó és a helyszínen alkalmazható vizsgálati módszerek. Azok ugyanis megmentenék a zenei életet. Az eddigi tesztek darabonként 30 euróba kerültek, de idővel a publikum is átvállalhatja költséget, ha lejjebb megy az ár. Vagy jó volna, ha beszállna az állam, ahelyett, hogy olyan koncerteket finanszíroz, amelyeket nem is tartanak meg. Fischer Iván úgy számol, hogy a jövőben kevesebb koncertút lesz, ha csillapodik a járvány. Hogy a közönség visszatér-e, ahhoz az kell, hogy ne féljen a további fertőzéstől a zsúfolásig megtelt termekben. A zenekar vezetője ugyanakkor elmondta, hogy az állam jóvoltából a társulatok nincsenek veszélyben. Annál nagyobb bajba kerültek a szabadúszók, nekik az egész egzisztenciájuk megrendült. Fischer Iván úgy gondolja, hogy megmentésükre az EU-nak kellene közbeavatkoznia.