Előfizetés

Indul a madáretetési szezon – Az énekeseket lehet, a vízieket viszont tilos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.23. 09:55
Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett almából csipeget
Fotó: Orbán Zoltán / MME
Emberi segítség nélkül is életben maradnának, de az énekesmadarak etetése és a megfigyelésük egyedülálló élményt nyújt.
Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől a megszűnésükig, november második felétől márciusig tart – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. 

Énekesmadaraknak adható téli eleségek:

  • napraforgó - ez már önmagában is elég,
  • alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva)
  • bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal)
  • állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó)
Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet. Fontos viszont az ivó- és fürdővíz biztosítása, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. További információk itt találhatók.

A vízimadarakat nem is szabad etetni

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, etetésük tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Szennyezi a környezetet, kikapcsolja a téli túlélést biztosító vonulási viselkedést, ami a madarak tömeges jégbe fagyását okozza, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot – írták. A folyamatos „kenyérdiéta” is megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formáját hívják angyalszárny-betegségnek. 
Magyarországon legalább 1890-től számítják a lakosság madáretetési mozgalmának indulását, így az idei a 131. szezon. A közleményben felhívták a figyelmet arra, a madarak – a közvélekedéssel ellentétben – emberi segítség nélkül is életben maradnának. A madáretetés célja a „saját gyönyörködtetésünk”, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt nyújt a kertekben, a parkokban és sokadik emeletről is. 

Megnyugtató terápia: tehénölelés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.21. 10:10
Illusztráció
Fotó: Mint Images / AFP
A módszer, amelyet Hollandiában már több mint tíz éve alkalmaznak, nemcsak az embereknek hasznos, az állatok számára is kellemes.
A faölelés elterjedése után a kecskejógától az erdőfürdőig számos olyan módszer jelent meg, ami a testre és a lélekre is jó hatással van. Ilyen egy Hollandiából származó öngondoskodási gyakorlat, amely egyszerre nyugtat és nevettet – írta nemrég a BBC nyomán a Sokszínű Vidék.
A koe knuffelen, magyarul tehénölelgetés jótékony hatása az ember és állat összebújásának gyógyító hatásain alapul. A teheneknek az emberekénél magasabb a testhőmérsékletük, lassabb a szívverésük és hatalmas termetük miatt az átölelésük felemelő élményt nyújthat. A terápia a szakemberek szerint csökkenti a stresszt és megemeli a boldogsághormonnak is nevezett oxitocinszintet. 
A módszert már több mint tíz éve alkalmazzák Hollandia vidéki tartományaiban, és már országos mozgalommá is nőtt. Ezzel próbálják ugyanis közelebb hozni az embereket a természethez és a vidéki élethez. Már Svájcban, sőt az Egyesült Államokban is vannak tehénölelgető foglalkozások. Egy 2007-es kutatás szerint a terápia az állatok számára is kedvező hatású, a teheneket ellazítja, ha a hátukat, nyakukat masszírozzák.
Korábban mi is írtunk arról, hogy az állattartás mindenkinek: gyereknek, felnőttnek és a házikedvencnek is jót tesz, számos betegség gyógyulásához is hozzájárul. Egy állat megnyugtatja az embert, csökkenti a stresszt és feszültséget, sőt még az Alzheimer-kórban szenvedők rohamait is mérsékelheti. A kisállat „fájdalomcsillapító” hatású is lehet, különösen krónikus fájdalmat enyhíti, mert aki kevésbé feszült, kevesebb fájdalmat érez. Az állatok simogatása az érintettek számára is örömteli, egy tanulmány szerint az ő stresszszintjüket is csökkenti.  

Egyre északabbra terjednek a vadvilág betegségei

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 16:07

Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
A paraziták elterjedtségének „hirtelen” megugrásának komoly hatása lehet az emberekre is.
A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedése miatt egy új tanulmány szerint. A Science című tudományos folyóiratban megjelent publikáció a baktériumok, gombák, vírusok és férgek okozta vadvilági betegségek fokozott terjedését vetíti elő a következő öt évtizedre. Az amerikai Notre Dame Egyetem munkatársa, Jason Rohr szerint ennek komoly hatása lehet az emberekre is.
„Tudjuk, hogy az újonnan felbukkanó fertőző betegségek 75 százaléka vadvilági eredetű. Éppen ezért a saját egészségünkre is gondolnunk kell, amikor olyan tanulmányokat olvasunk, amelyek eredményei azt sugallják, hogy megszaporodhatnak a fertőző betegségek a vadállatok körében” – mondta a szakember, aki a tanulmány társszerzője volt.
A klímaváltozás hatására már most növekedés tapasztalható a vadvilágot érintő betegségekben és az emberek meg is fertőződnek a vadvilági eredetű betegségekkel, ahogy az a Covid-19 esetében is látható.
A tanulmány szerint a hideghez szokott állatfajoknál a környezetük melegedése, míg a meleghez szokottaknál az élőhelyük lehűlése növeli a betegségek kockázatát.
A szakemberek világszerte élő csaknem 1400 szárazföldi és édesvízi állatfaj több mint 7300 vadon élő populációjára vonatkozó adatokra alapozták a tanulmányukat. A kutatók régi éghajlati adatokat és a következő öt évtized lehetséges klímaforgatókönyveit felhasználva vázolták fel a paraziták által terjesztett vadvilági betegségek várható terjedését.
A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás és melegedési ütem mellett a paraziták elterjedtségének „hirtelen” megugrása várható a magas földrajzi szélességeken és magas tengerszint feletti magasságokban, néhányuk akár megkétszereződhet 2070-re számos északi és hegyi területen. 
Amennyiben a felmelegedés lassul, akkor „jóval kisebb növekedésre lehet számítani a vadvilágot érintő fertőző betegségekben”.

 A legnagyobb veszélyben a hidegvérű állatok – köztük kétéltűek, halak és rovarok – vannak, amelyek nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, hogy alkalmazkodjanak a melegedő környezethez. A hideg éghajlaton élő emlősök részben ki tudják védeni a hőstresszt a testhőmérsékletük szabályozásával. Az emlősöket megfertőző olyan paraziták, mint a kullancsok azonban gyorsabban fognak fejlődni és szaporodni a meleg környezetben.