Az egyik budapesti iskolában a pedagógusok mintegy öt százalékának pozitív lett a koronavírustesztje. Mindannyian tünetmentesek voltak – tudtuk meg Totyik Tamástól, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökétől, miután a hétfőn indult tömeges, célzott tesztelés tapasztalatairól érdeklődtünk. A PSZ-hez érkezett első visszajelzések szerint a tanárok nagy többsége vállalta a gyorstesztet, ám voltak olyanok, akik nem vetették magukat alá a vizsgálatnak.
– A PSZ alapvető álláspontja, hogy minden pedagógus vegyen részt az ingyenes tesztelésben, viselkedjenek felelősen – mondta Totyik Tamás. Tudomása szerint azok, akik nemet mondtak a vizsgálatra, döntésüket elsősorban azzal indokolták, hogy nem akarnak táppénzre menni, ha esetleg kiderül, hogy fertőzöttek. Bár Kásler Miklós miniszter korábban azt ígérte, azok a pedagógusok, akik elkapják az új koronavírust, 100 százalékos táppénzt kapnak, a szakszervezet szerint ez továbbra sem valósult meg, az érintettek többsége 60 százalékos juttatást kap.
Mások nem tartják elég megbízhatónak az antigén gyorsteszteket. – Egyetlen kivétellel minden kolléga teszteltette magát – mondta egy győri iskola pedagógusa. Náluk minden teszt negatív lett, ám mint fogalmazott, ez nem jelent semmit: közölték velük, hogy 50 százalékos a pontosság, vagyis aki pozitív mintát produkál, az biztosan fertőzött, a negatívok között viszont elképzelhető, hogy akad vírushordozó. Néhányan attól is tartottak, hogy fájdalmas lesz a tesztelés, a mintákat ugyanis orron át veszik le.
– A tesztek önkéntesek, de örülnénk, ha minél többen részt vennének rajta – erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt hétfőn az Operatív Törzs tájékoztatóján. Péntekig mintegy 191 ezer főt tesztelnének az iskolákban, bölcsődékben, óvodákban. Elmondta azt is, az eredményekről a tesztelés lezárását követően fognak tájékoztatást adni, vélhetően a jövő hét folyamán.
– Nálunk az ötven fős tantestületből 3-4 fő nem kért tesztet, őket legszívesebben jól hátba vágtam volna – nyilatkozta egy kőbányai iskola pedagógusa. Szerinte az is felháborító, hogy a technikai dolgozókat – mint a portás, karbantartó, takarító – nem tesztelik, holott ők is ugyanúgy bevihetik a vírust az iskolába. Egyébként az intézményben letesztelt pedagógusok mindegyike negatív eredményt kapott. Egy pestszentlőrinci iskola tanára arról számolt be lapunknak: a mintegy 120 fős tanári karból 14-en mondtak nemet a tesztre, egy valakinél pedig – orrvérzés miatt – nem sikerült elvégezni a mintavételt.
Egy dél-dunántúli falu iskolájában a 23 pedagógusból ketten mondtak nemet a tesztelésre, egy nyugat-dunántúli településen viszont a két tucatnyi tanárnak harmada utasította el. Mint az egyik helyi pedagógustól megtudtuk, a tanári karban az egyik hangadó vírusszkeptikus, s sikerült meggyőznie jónéhány kollégáját.
– Noha a teszt nem ad teljes bizonyosságot, nálunk mindenki jelezte, le akarja teszteltetni magát – közölte Nagy Erzsébet, a pécsi Apáczai Nevelési Központ 2-es iskolájának tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének dél-dunántúli ügyvivője. Hozzátette: iskolájukban kedden esedékes a szűrés, s az igazgatónak köszönhetően nemcsak a pedagógusok, de az iskolatitkár, a portások, a pedagógiai asszisztensek, karbantartók, technikai dolgozók is bekerültek a tesztelendők körébe – míg a legtöbb intézményben ők kimaradnak.
Nagy Erzsébet arra is felhívta a figyelmet: problémát jelent, hogy nincs protokoll arra az esetre, ha egy tünetmentes pedagógus fennakad a teszten. Ő ugyan karanténba kerül, de azt nem tudni, mi lesz az iskolával, az osztályokkal, ahol addig tanított, lesz-e kontaktkutatás, s ha igen, mekkora körben kell elvégezni azt?
Orbán küzd, de ez a szülőknek nem elég
„Derekasan állta a próbát” a múlt héten az oktatási rendszerünk – jelentette ki hétfői videóüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök, abban bízva, hogy ez a továbbiakban sem változik meg. Hozzátette: „küzdünk az iskolákban és az óvodákban, hogy ne kelljen őket bezárni”. Mint mondta, a legnagyobb akció ezen a héten a célzott tesztelés megindítása, amit az oktatási és szociális intézményekben indítottak.
Mindeközben egyre több iskolában, óvodában kell rendkívüli szünetet vagy digitális távoktatást elrendelni. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint hétfőn 178 óvodai csoportban és 136 teljes óvodában, továbbá 71 általános iskolában volt rendkívüli szünet. Digitális tanrend 388 iskolai osztályban és 43 általános iskolában volt érvényben, vagyis az általános iskolák mintegy 16 százaléka érintett a tantermen kívüli munkarendben. Ez a szám eddig egyszer sem volt ilyen magas. A középiskolák már november 11-e óta távoktatásban működnek.
A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért közösség ezért azt sürgeti, hogy mihamarabb zárják be az óvodákat, általános iskolákat is. Ennek érdekében petíciót is indítottak, amit egy hét alatt több mint 18 ezren írták alá. Hétfőn levelet is küldtek az oktatásirányításnak, a Miniszterelnökségnek, az Operatív Törzsnek és az országgyűlési képviselőknek.
A levélben arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, egy általános iskolás, óvodás gyermek átlagosan hatvan másik szülő gyermekével érintkezik zárt térben 6-8, vagy akár több órán keresztül. „Ugyanakkor egyre több jelzés érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy az intézményvezetők nem tájékoztatják a szülőket dolgozóik megbetegedéséről. Olyan panaszokat is kaptunk, hogy a szülőtársak annak ellenére engedik gyermekeiket iskolába, óvodába, hogy a családban covid-pozitív szülő, közvetlen családtag van” – írták.
Úgy vélik, a mostani vírusfertőzöttségi adatok folyamatos emelkedése már csak az intézmények azonnali bezárásával csökkenthető. Az átmeneti zárás ideje alatt pedig ki lehetne dolgozni a visszaállás biztonságos feltételeit.
