Előfizetés

Pénzt kér Érd a szemétszállításhoz

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.24. 08:00
A regionális szolgáltató állítja: a legfelelősebb gazdálkodás mellett sem kerülhető el a veszteség
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az ellenzéki vezetésű Érd befektetőt keres a térségi hulladékcég korábban felhalmozott hiányának rendezésére a közeli szolgáltatók körében. A felvásárlási lázban égő Vertikál is a jelöltek között.
Külső befektetőt vonnának be az ÉTH Érd és Térsége Hulladékkezelési Nkft. tőkeveszteségének felszámolására az önkormányzati tulajdonosok - derült ki a lapunk birtokába került ajánlattételi felhívásból. A dokumentumot a legnagyobb részvényes, Érd összellenzéki polgármestere, Csőzik László a Depónia, a Fővárosi Közterület-fenntartó, az NHSZ Vértes Vidéke, a Siókom és a Vertikál számára küldte ki. Lapunknak adott hétfői tájékoztatása szerint elsősorban földrajzi közelségük miatt esett a választás eme, szintén köztulajdonú hulladékcégekre. Kérdésünkre közölte: a november 20-i határidőig az NHSZ Vértes Vidékén kívül valamennyi megkeresett adott be ajánlatot. Korábbi tudósításaink szerint az országban egyre-másra a csőd szélére kerülő önkormányzati hulladékszállítókat módszeresen vásárolja fel az elvben hasonló helyzetű, polgárdi központú Vertikál.  A kiküldött megkeresés a cég tőkeveszteségének felszámolására kéri a befektetőjelölteket. Az ÉTH saját tőkéje ugyanis már két éve negatív. Kétségtelen: a leadott mérleg 2018-ra mínusz 449, tavalyra mínusz 348 milliót mutat. Igaz, a tavalyelőtti adatokat utólag – a mérleg harmadik oszlopát kitöltve - jelentősen módosították. A levél felhívja a figyelmet a tavalyi, 246 milliós veszteségre is. Ez a tőkeállapot - amiként emlékeztetnek - törvénysértő. A szabályok erre az esetre azonnali rendezési kötelezettséget írnak elő. Megjegyzik: az ÉTH NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től származó díjbevétele, valamint az ennek alapjául szolgáló területi literadatok tükrében a legfelelősebb gazdálkodás mellett sem kerülhető el az ÉTH vesztesége. (A köznyelvben csak kukaholdingnak becézett állami NHKV négy éve országosan számlázza, majd osztja szét szemétdíjbevételeit a helyi hulladékcégek között.) Az irat szerint most 368 millió szükséges a tőkehelyzet rendezésére. Az önkormányzati tulajdonosokat tömörítő, a cég ötödét jegyző társulás tanácsa október 2-án kérte fel Csőzik Lászlót: mérje fel a lehetséges „integrációs” partnerek körét, amelyek közreműködhetnek a tőkevesztés felszámolásában, ha ezt az utat választják. Az integráció szó esetleges jövőbeni összeolvadásra utalhat. Leírásuk szerint az ÉTH-t 2012 végén alapította Érd és Diósd. A lendületes kezdés után a 2013-as rezsitörvény a műszaki tartalom változatlansága mellett bevételeiket 30 százalékkal lenyeste. Ezután a cég feladatait csak rendszeres, a tulajdonos önkormányzatoktól kapott, teljesen máig nem rendezett kölcsönökkel tudta ellátni. Ugyanakkor más települések csatlakozásával az ÉTH mára a dél-pesti térség közel 300 ezer lakója, 112 ezer háztartás ellátójává vált. Csőzik László a levélben úgy fogalmaz: az ajánlatok kapcsán nincsenek megkötéseik, mert számos megoldást el tudnak képzelni. Ugyanakkor leszögezi: az ÉTH önállóságát, függetlenségét a lehető legnagyobb mértékben meg kívánják őrizni. A politikus mostani megkeresésünkre a beadott ajánlatok tartalmát nem kívánta lapunkkal megosztani, mondván, azokat először polgármester-társaival egyeztetné. Arra a kérdésünkre, hogy a 368 millió forintot teljesen külső forrásból várnák, vagy abban – akár adósságelengedéssel – az önkormányzati tulajdonosok is részt vennének, úgy fogalmazott: a forrást elsősorban a külső partnerektől várják, de minden megoldásra nyitottak. A tulajdoni arányok szintén a tárgyalások függvényei. Leszögezte: csak akkor vonnak be partnert, ha a függetlenség bizonyosan nem javítja a pénzügyi helyzetet, nem képesek „kinőni” az örökölt veszteségeket és az új korszakban sem válnak nullszaldóssá. Szavai szerint az ÉTH idén 100-200 milliós veszteségre számít, amit az új vezetőség a lehető legkisebbre szorítana. Azt a lehetséges értelmezést, hogy az ÉTH tőkevesztését az NHKV szűkmarkúsága okozta, Csőzik László olyképp árnyalta, hogy ez a sommás megállapítás legfeljebb a korábbi időszakokra mondható el. Az ÉTH és az NHKV viszonya rendeződött, jó a szakmai együttműködés, a kukaholding hozzáállása támogatható - közölte a polgármester. Költség-felülvizsgálatukat az NHKV elfogadta és így a lehető legmagasabb díjat fizette. A kukaholding számláikat határidőre fizeti, közvetlen költségeiket elismeri és havi működési előleget nyújt. Igaz, ez a korábbi veszteségeket nem pótolja – szögezte le. A cég kiadásait maguk is ésszerűsítették, új ügyfelek bevonásával növelték a bevételt, megkezdődött a számlafizetést megtagadók felderítése és személycserék is történtek. (A kalandos múltú előző ügyvezetőt, Boldog Annát Pató Simon váltotta.) Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint csak az ÉTH korábbi veszteségei miatt keresnek tőkéstársat, illetve az NHKV immáron biztosítja-e az ÉTH veszteségmentes működését, a polgármester úgy fogalmazott: ebben minden alappal bízhatnak, de azért ez így még nem jelenthető ki.

A kukaholding mossa kezeit

Az NHKV a szolgáltatási díj megállapításánál mindig a jogszabályok szerint jár el, a pénzügyeket határidőben rendezik – szögezte le az ügy előzményeit taglaló szeptemberi tudósításunk után lapunknak írott levelében Vásárhelyi Tibor, az NHKV vezérigazgatója. Az NHKV a közszolgáltató kérésére végzett évi költségfelülvizsgálat alapján fedezte az ÉTH közvetlen költségeit. 2018 első felében, illetve 2019 óta havi részleteket is fizetnek. Az ÉTH működtetése ugyanakkor a vezetők és a tulajdonosok felelőssége - szögezi le Vásárhelyi Tibor. (E kitételt tegnapi megkeresésünkre is nyomatékosították.) Így az is, ha „irreálisan magas, az országos átlag feletti díjon foglalkoztatja alvállalkozóit”. Az érdi polgármester kérésére három megoldást javasoltak. Az NHKV visszautasítja azokat a megfogalmazásokat is, hogy egyes hulladékszolgáltatók terjeszkedése érdekében másokat „anyagilag kiszárítana”.

Nincs pénzük felújításra a társasházaknak

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.11.23. 22:05

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A társasházak kétharmada az állami támogatások hiánya miatt nem tudja elvégezni az ingatlanon szükséges felújításokat, több mint felüknek a saját megtakarítások hiánya  is akadályt jelent. A koronavírus-járvány pedig tovább nehezítette gazdálkodásukat: a társasházak 40 százalékánál a lakóknak nehézségeik támadtak a közösköltségek megfizetésében, negyedüknél pedig bezárt - ideiglenesen vagy végleg - az ingatlanban működő üzlet. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyári, a társasházkezelők körében végzett felméréséből derült ki, amelyben 1070 társasház vett részt. Ezek bő harmada jelentős, 12 százaléka kisebb felújtásra szorul. A társasházak majdnem harmada szeretne is még az idén valamilyen korszerűsítési munkálatokat elvégeztetni, az elkövetkező három évben pedig több mint 83 százalékuk újítaná fel az ingatlant. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint lenne, de ennyi pénzzel csak a társasházak 18 százaléka rendelkezik. Negyedük ezért banki hitelt szeretne felvenni. A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszűntetése miatt azonban a társasházak nehezen tudnak önerőt letenni, a bankok pedig igen szigorú kondíciókat szabnak – sorolta online sajtótájékoztatóján a visszatérő panaszokat Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője. A társasházak 57 százaléka feltehetőleg emiatt is állami vagy önkormányzati támogatást szeretne igénybe venni a munkálatokhoz. Az ilyen segítség hiányát azonban jól jelzi, hogy az elmúlt egy évben felújítást végző fővárosi társasházak 82, a vidékiek 92 százaléka ehhez nem kapott semmilyen állami vagy önkormányzati támogatást. Az elmúlt egy évben így a társasházak ötödében volt valamilyen felújítás. Eközben az idei első háromnegyedévben 25 százalékkal több újépítésű lakást adtak át, ám a növekedés főként a tavalyra tervezett átadások jelentős csúszásának volt köszönhető. A lakásépítési engedélyek száma viszont több mint harmadával csökkent egy év alatt az év elején ismét 27 százalékra emelt lakásáfa, a koronavírus-járvány keresletcsökkentő hatása, illetve a rozsdaövezeti program szabályozása körüli bizonytalanság miatt – foglalja össze a helyzetet az MNB hétfőn ismertetett Lakáspiaci jelentése. Nemrégiben a kormány bejelentette: januártól 2022 végéig ismét 5 százalékra csökken a lakásépítési áfa. Ez mintegy 20 ezer újépítésű lakás árát mérsékelheti a jövő évtől – mondta Nagy Tamás. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület ugyanakkor arra figyelmeztet: az ideiglenes áfacsökkenés csak rövid távon képes növelni a lakásépítések számát, a nagy tömegben egyszerre meginduló fejlesztések ugyanakkor kapacitási- és ezáltal minőségi problémákhoz vezethetnek, és a határidők is nehezebben lesznek tarthatók. Mindez végső soron az alvállalkozói díjak emelkedését okozhatja, az építőipari szakemberek ezért azt szeretnék, ha az áfakedvezményt tartósan rögzítenék.      

Budapesten csökkennek az árak

Negyedéves alapon 5,6 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az idei második negyedévben Budapesten, így 2013 óta idén júniusban fordult elő először, hogy a fővárosi lakásárak éves összevetésben is mérséklődtek, méghozzá 2,5 százalékkal. Az MNB előzetes adatai a fővárosi lakásárak további csökkenését jelzik a harmadik negyedévben is. Eközben országos átlagban éves alapon még drágultak a lakások, de a második negyedévben az éves dinamika a 2019. év végi 17,9 százalékról 7,5 százalékra lassult.   

A Mol, az Audi és a Legrand a legnagyobb hazai cégek

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.23. 21:15
A Mol megőrizte hazai első és régiós harmadik helyezését
Fotó: Népszava
A toplistán szereplő 73 magyar székhelyű vállalat átlag feletti teljesítményt ért el.
A Mol a legnagyobb magyarországi cég - derült ki a a Coface hitelbiztosító 500 régiós vállalat tavaly elért árbevételét összehasonlító listából. A hazai olajcég 15,9 milliárd eurós árbevételt ért el, a második a Volkswagen-csoporthoz tartozó győri autógyár, az Audi Hungaria 8,6 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig a villamossági termékeket előállító Legrand Magyarország áll 6,6 milliárd eurós bevétellel. A régiós versenyben a Mol-csoport árbevétele a harmadik helyre volt elegendő, e csoportban a  rangsor élére a lengyelországi olajcég, a PKN Orlen került 26,1 milliárd euróval, megelőzve a 18,1 milliárd eurós forgalmat elérő csehországi Skoda Autót. A toplistán 163 lengyelországi, 78 csehországi és 73 magyarországi cég kapott helyet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország súlya nőtt: az egy évvel korábbi Coface-toplistán ugyanis még 71 hazai székhelyű cég szerepelt. A csehországi központú társaságok száma is bővült, 60-ról 78-ra, miközben a lengyelországi cégek száma 175-ről 163-ra csökkent. A listából látható az is, hogy a régión belül az autóipar, az olaj- és gázágazat, valamint a kereskedelem a főszereplő: ezek a társaságok adják a félezer vállalat összesített árbevételének kétharmadát. A toplistán szereplő 73 magyar székhelyű vállalat átlag feletti teljesítményt ért el, összesített árbevételük ugyanis 6,3 százalékkal nőtt, így az meghaladta a 114 milliárd eurót. A régiós átlag 5,5 százalék volt. A magyarországi vállalatok esetében az egy cégre jutó átlagárbevétel 1,56 milliárd euró, ez pedig szintén jobb a teljes mezőnyre vetített átlagnál. A hazai listát folytatva, a negyedik legnagyobb itthoni cég a villamosenergia-iparral foglalkozó állami mamut, az MVM, az ötödik helyen pedig a Robert Bosch Kft. áll. Előbbi a Coface-toplista szerint 5,5 milliárd eurós, utóbbi 4,6 milliárd eurós árbevétellel zárta a múlt évet. A tíz legnagyobb árbevételű magyarországi cég között szerepel még a Mercedes-Benz Manufacturing Kft., a Flextronics Kft., a Wizz Air, a Magyar Suzuki és a Samsung Electronics. Az utóbbi öt cég árbevétele 3,7-2,3 milliárd euró között volt 2019-ben.