Előfizetés

Bluest énekel az új külügyminiszter

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.23. 21:57
A csütörtöki ünnep előtt élelmiszersegélyként pulykát osztogattak Brooklynban
Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Joe Biden kedden jelenti be külpolitikai csapatát, s az egyik név Budapesten is jól cseng. Donald Trumpot közben már puccskísérlettel vádolják.
Donald Trump kampánya nyomást gyakorol a michigani választási eredményt hitelesítő testület republikánus tagjaira, hogy szavazzanak nemmel. A döntés hétfőn, lapzártánk után esedékes, akárcsak a pennsylvaniai megyék jelentése az ottani eredményről. Vasárnap és hétfőn néhány újabb republikánus politikus állt ki a választási eredmények elismerése mellett. Még többen vannak, akik egyelőre csöndben elégedetlenkednek – Carl Bernstein oknyomozó újságíró, a Nixon elnök bukásához vezető Watergate-ügy egyik feltárója csak szenátorból huszonegyet számolt össze. A zúgolódók attól tartanak, hogy Trump hiúsága és makacssága miatt elveszíthetik a két georgiai pótválasztást és ezzel a szenátusi többséget. Baloldalról egyre gyakrabban hallani azt, hogy Trump támadása a demokratikus választások ellen voltaképpen puccskísérlet, amiért neki és segítőinek is vállalni kell majd a felelősséget. A megválasztott elnök azonban nem hajlik a jogi megoldásokra, nem akar ilyesmivel segíteni a káoszban érdekelt Trumpnak. Néhány nappal előre is hoz néhány személyi bejelentést, hogy érzékeltesse, nem hagyja magát zavartatni a bukott elnök manővereitől. Sajtóértesülések szerint kedden válik nyilvánossá, hogy Biden régi tanácsadóját, bizalmasát és barátját, Antony Blinkent jelöli külügyminiszternek. (Erre a lehetőségre utalt a választás után lapunkban  megjelent interjújában Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi és Stratégiai Iskolájának - SAIS - professzora. Blinken is a SAIS növendéke.) Az Obama-kormányzat idején John Kerry mögött a tárca második embereként szolgáló, 58 esztendős Blinken jelölése arra utal, hogy Biden vissza kíván térni az együttműködésen alapuló külpolitikához. A részben Párizsban, művészek között felnőtt Blinken az atlanti együttműködés és az Európai Unió erősítésének híve – mellesleg pedig az Ablinken nevű, rockot és bluest játszó együttes gitáros-énekese. Biden Blinken barátját és politikai szövetségesét, Jake Sullivant jelöli nemzetbiztonsági főtanácsadónak, míg az ENSZ-nagyköveti pozíció Linda Thomas-Greenfieldre vár. A fekete karrierdiplomata, volt libériai nagykövet egyben kormánytag is lesz, ahogyan az Trump előtt szokás volt az USA ENSZ-nagyköveteinél. A volt szenátor, külügyminiszter és elnökjelölt (franciául szintén folyékonyan beszélő) John Kerry lesz a klímapolitikával foglalkozó elnöki megbízott. A pénzügyminiszteri poszt mindkét várományosa nő és e tekintetben bármelyikük első lenne a tisztségben, akárcsak a hírszerzési igazgatónak jósolt Avril Haines. Ugyanakkor Alejandro Mayorkas lehet az első spanyol ajkú (és bevándorló) belbiztonsági miniszter.   A Biden-Harris kormányzat előtt álló legnehezebb feladat a koronavírus-járvány miatt megrendült gazdaság helyreállítása lesz. Az e hét csütörtöki hálaadás napja előtt különösen érezhető, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege szorul segítségre – az erre irányuló javaslatok azonban egyelőre elakadtak a képviselőház, a szenátus és a Fehér Ház háromszögében. A Columbia Egyetem szeptemberi adatai szerint az amerikaiak 16.7 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, de a helyzet ennél is rosszabb a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek körében. Biden megígérte, hogy hivatalba lépve 15 dollárra (kb. 4500 forintra) emeli a minimális órabért.

Blinken „magyar” származása

A hazai internetes lapokban elterjedt, hogy az amerikai külügyminiszter-jelölt „magyar származású”. Ez azonban csak részben és némi jóindulattal igaz. Nem csupán Antony Blinken anyja, Judith Frehm született az Egyesült Államokban, de már az ő szülei is. Donald Blinken családi gyökerei Ukrajnáig nyúlnak, míg Antony nevelőapja, Samuel Pisar lengyelországi holokauszttúlélő volt. Ő egy régi interjúban azt mondta, hogy angolul gondolkodik, franciául szeretkezik, jiddisül nevet, héberül imádkozik, németül kiabál, oroszul énekel, lengyelül sír - és magyarul káromkodik, mint egy kocsis. Donald Blinken második felesége, Vera valóban magyar, de vele Antony nem élt egy háztartásban.  

Sarkozy egyetlen lépésre a börtöntől

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.23. 21:36

Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
Történelmi per kezdődött hétfőn Franciaországban: Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök került a vádlottak padjára.
Történelmi per kezdődött hétfőn Franciaországban: Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök került a vádlottak padjára. Az Ötödik Köztársaság történetében még nem volt példa arra, hogy egy volt államfőnek személyesen kellett megjelennie a bíróság előtt. A 2019-ben elhunyt Jacques Chirac ellen ugyan szintén folytattak bírósági eljárást egy korrupciós ügyben, de rossz egészségi állapota miatt sosem idézték a bírák elé. A magyar gyökerekkel rendelkező Sarkozy, aki 2007-2012 között állt hazája élén, példátlannak nevezte a vele szembeni eljárást, s minden vádat tagad. Az egész ügy még 2007-re nyúlik vissza. Az akkori elnökválasztási kampányban Sarkozy jelentős pénzügyi támogatást kapott Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől. Emiatt nyomozás indult és lehallgatták a volt államfő telefonját. a beszélgetésekből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója a folyamatban lévő vizsgálat részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag közbenjárását ígérte a bírónak egy monacói kinevezés érdekében. Emiatt korrupció gyanújával 2014 júliusában egy napra őrizetbe is vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen eljárás indult. Az őrizetbe vételkor azt akarták megtudni Sarkozytől a nyomozók, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azibert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa egyik leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek, de ezt utóbb bizonyíték hiányában ejtették.  A Sarkozy és ügyvédje, Herzog közötti telefonbeszélgetésekben többször is szóba került, hogy Azibert bíró szeretne átmenni a monacói államtanácshoz. „Segíteni fogom” - mondta 2014. február 5-én Sarkozy a titkos mobiltelefonján, amelyen a kényes ügyekről tárgyalt Herzoggal. Egy másik beszélgetésben Sarkozy jelezte, „megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután”. Röviddel később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről sejtette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében. A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha a vádlott egy hivatalos személynek csak ígéretet tesz az előnyszerzés érdekében. A nyomozók szerint a lehallgatott telefonbeszélgetések megerősítik a volt elnök bűnösségét. Sarkozyt akár tízéves börtönre és egymillió eurós büntetésre is ítélhetik. A pernek december közepéig le kéne zárulnia, erre azonban csekély az esély Gilbert Azibert betegsége miatt. Utóbbi az eljárás elnapolását kérte. Sarkozyt két további ügyben is elítélhetik, illegális pártfinanszírozás, illetve annak kapcsán, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, meglehetősen kétes körülmények között Katarnak ítélték oda. Emmanuel Macron és Sarkozy viszonya egyébként kimondottan jó, olyannyira, hogy utóbbi tanácsokat is ad a hivatalban lévő elnöknek. A most 65 esztendős Sarkozyt pártja, a Republikánusok szívesen látnák elnökjelöltként 2022-ben, erre azonban kevés az esély a vele szembeni eljárások miatt.  

Lengyelország nem lép ki az Unióból

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.23. 19:17
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A varsói külügyminiszter-helyettes cáfolta a híresztelést.
Politikai fikciónak nevezte Lengyelország uniós távozását Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszterhelyettes.

A politikus hétfőn a lengyel állami rádióban azt mondta az MTI szerint, hogy a javasolt uniós feltételrendszer "messzemenő következményekkel" járna az EU számára, Varsó pedig "az erős unióban érdekelt". "Magyar partnereinkkel együtt jeleztük, hogy az ilyen költségvetési csomag (...) számunkra elfogadhatatlan, sérti az uniós alapszerződéseket". Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy hétfői Facebook-bejegyzésében megerősítette: kormánya "igent mond az EU-ra", elutasítja viszont a "büntető mechanizmusokat". "Kiállunk az alapszerződések betartása mellett, határozottan ki kell mondani, hogy senki sem erőltetheti ránk idegen víziók megvalósítását" - hangsúlyozta Morawiecki.
Orbán és Morawiecki
Fotó: AFP / Anadolu Agency
A Dziennik Gazeta Prawna című gazdasági napilap hétfőn a PiS többéves politikai stratégiájának kiszivárgott tervezetét ismertette, az év végéig elfogadandó dokumentum a lap szerint erőteljesen épít Lengyelország EU-tagságára. "A lengyel-magyar vétó kapcsán megjelent aggodalmak ellenére (...) a tervezetben nemcsak hogy gyakran hivatkoznak az EU-ra, de kifejezetten beillesztik Lengyelországot az EU politikájába és stratégiájába" - olvasható a cikkben.