hatalomváltás;Joe Biden;Antony Blinken;Donald Trump;

2020-11-23 21:57:42

Bluest énekel az új külügyminiszter

Joe Biden kedden jelenti be külpolitikai csapatát, s az egyik név Budapesten is jól cseng. Donald Trumpot közben már puccskísérlettel vádolják.

Donald Trump kampánya nyomást gyakorol a michigani választási eredményt hitelesítő testület republikánus tagjaira, hogy szavazzanak nemmel. A döntés hétfőn, lapzártánk után esedékes, akárcsak a pennsylvaniai megyék jelentése az ottani eredményről. Vasárnap és hétfőn néhány újabb republikánus politikus állt ki a választási eredmények elismerése mellett. Még többen vannak, akik egyelőre csöndben elégedetlenkednek – Carl Bernstein oknyomozó újságíró, a Nixon elnök bukásához vezető Watergate-ügy egyik feltárója csak szenátorból huszonegyet számolt össze. A zúgolódók attól tartanak, hogy Trump hiúsága és makacssága miatt elveszíthetik a két georgiai pótválasztást és ezzel a szenátusi többséget.

Baloldalról egyre gyakrabban hallani azt, hogy Trump támadása a demokratikus választások ellen voltaképpen puccskísérlet, amiért neki és segítőinek is vállalni kell majd a felelősséget. A megválasztott elnök azonban nem hajlik a jogi megoldásokra, nem akar ilyesmivel segíteni a káoszban érdekelt Trumpnak. Néhány nappal előre is hoz néhány személyi bejelentést, hogy érzékeltesse, nem hagyja magát zavartatni a bukott elnök manővereitől.

Sajtóértesülések szerint kedden válik nyilvánossá, hogy Biden régi tanácsadóját, bizalmasát és barátját, Antony Blinkent jelöli külügyminiszternek. (Erre a lehetőségre utalt a választás után lapunkban  megjelent interjújában Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi és Stratégiai Iskolájának - SAIS - professzora. Blinken is a SAIS növendéke.) Az Obama-kormányzat idején John Kerry mögött a tárca második embereként szolgáló, 58 esztendős Blinken jelölése arra utal, hogy Biden vissza kíván térni az együttműködésen alapuló külpolitikához. A részben Párizsban, művészek között felnőtt Blinken az atlanti együttműködés és az Európai Unió erősítésének híve – mellesleg pedig az Ablinken nevű, rockot és bluest játszó együttes gitáros-énekese.

Biden Blinken barátját és politikai szövetségesét, Jake Sullivant jelöli nemzetbiztonsági főtanácsadónak, míg az ENSZ-nagyköveti pozíció Linda Thomas-Greenfieldre vár. A fekete karrierdiplomata, volt libériai nagykövet egyben kormánytag is lesz, ahogyan az Trump előtt szokás volt az USA ENSZ-nagyköveteinél. A volt szenátor, külügyminiszter és elnökjelölt (franciául szintén folyékonyan beszélő) John Kerry lesz a klímapolitikával foglalkozó elnöki megbízott. A pénzügyminiszteri poszt mindkét várományosa nő és e tekintetben bármelyikük első lenne a tisztségben, akárcsak a hírszerzési igazgatónak jósolt Avril Haines. Ugyanakkor Alejandro Mayorkas lehet az első spanyol ajkú (és bevándorló) belbiztonsági miniszter.  

A Biden-Harris kormányzat előtt álló legnehezebb feladat a koronavírus-járvány miatt megrendült gazdaság helyreállítása lesz. Az e hét csütörtöki hálaadás napja előtt különösen érezhető, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege szorul segítségre – az erre irányuló javaslatok azonban egyelőre elakadtak a képviselőház, a szenátus és a Fehér Ház háromszögében. A Columbia Egyetem szeptemberi adatai szerint az amerikaiak 16.7 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, de a helyzet ennél is rosszabb a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek körében. Biden megígérte, hogy hivatalba lépve 15 dollárra (kb. 4500 forintra) emeli a minimális órabért.