Előfizetés

Merkel kezében a megoldás kulcsa

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.25. 06:40

Fotó: ELYXANDRO CEGARRA / AFP
Brüsszelben megy a találgatás, hogyan kecmeregjenek ki az EU27-ek a magyar és a lengyel vétó okozta újabb krízisből, de a szálak Berlinbe vezetnek.
Magyarország és Lengyelország elszigetelésétől a jogállami mechanizmus alkalmazásának felfüggesztéséig számos javaslat, elképzelés és vélemény lát napvilágot arról, hogyan kellene megoldani a közösség legfrissebb politikai válságát, amelyet az váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette: az uniós alapok befagyasztásával fenyegető szabályrendszer miatt meg fogják vétózni az EU 1800 milliárd eurós költségvetési és gazdasági segélycsomagját. A választ egyelőre senki nem tudja, minthogy a problémával személyesen és hivatalból is Angela Merkel német kancellár foglalkozik, mint az EU Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben betöltő tagállam első számú vezetője. A politikus személye a garancia arra, hogy a magyarok, de főként a lengyelek elszigetelése, partvonalon kívülre szorítása szóba sem jöhet, mondták nevük mellőzését kérő brüsszeli beszélgetőpartnereink. Szerintük irreálisak a jóslatok, hogy a két országot ki fogják hagyni a járvány utáni helyreállítási alap létrehozásából, mert “Merkel számára ez elfogadhatatlan lenne”. Ezért a kancellár és környezete olyan megoldást keres, amelyből mindkét fél jól jönne ki, és arcvesztés nélkül lobogtathatná a megtalált kompromisszumot. Keskeny pallón kell egyensúlyoznia, mert az EU intézményei nem kívánják kibontani a pénzügyi csomagot, amelynek része a kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelet. A magyar-lengyel páros viszont nem akarja, hogy a szerintük homályos kritériumokat tartalmazó és így önkényes döntésekre módott adó jogszabály alapján szankciókat foganatosítsanak ellenük. Az egyik “arcmentő” megoldás lehetne, hogy az Európai Unió Bíróságára bízzák a vita rendezését: határozzon a luxemburgi székhelyű testület arról, hogy a rendelet megfelel-e a közösségi jognak. A Bruxinfo uniós hírportál megszellőztette, hogy érlelődik egy javaslat, amely szerint a jogállami mechanizmus végrehajtását két-három évvel elhalasztanák, amíg a bíróság dönt. Biztosra vehető, hogy Budapest és Varsó a hatályba lépett rendelet megsemmisítését fogja kérni az EU Bíróságán, ahogyan tette ezt például a migránsok kötelező elosztásáról szóló tanácsi határozattal kapcsolatban is. A párosnak csak azt kéne előre bebiztosítania, hogy az ítéletig ne alkalmazzák a jogszabály előírásait. Egy perre vitt uniós törvény hatályának azonnali és átmeneti felfüggesztéséről kizárólag a luxemburgi bírák dönthetnek alapos megfontolás után. 
De a hírportál informátorai szerint az Európai Bizottság és a miniszteri szintű EU Tanács már most ígéretet tehetne arra, hogy néhány évig nem fogja aktiválni a mechanizmust. Egy ilyen politikai kötelezettségvállalás azonban meglehetősen gyenge lábakon áll, állították lapunknak az európai jogot ismerő tisztviselők. Ráadásul nem biztos, hogy elnyeri a demokratikus értékek érvényesítéséért harcosan kiálló tagországok és az Európai Parlament tetszését. Információink szerint a válságkezelés keretében szó van olyan politikai nyilatkozatok elfogadásáról is, amelyekben az Európai Unió engedményeket tenne a két tagállamnak a jogállami feltételrendszerrel szorosan nem összefüggő és számukra kulcsfontosságú ügyekben. Így az EU is kihúzhatná magát, mert kezében maradna a jogállami fék, Orbán és Morawiecki pedig büszkélkedhetne odahaza a Brüsszelben kiharcolt sikerekkel. Ez a forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy a magyarok és a lengyelek nem fognak elmenni a falig, mert fontosabb számukra a kilátásba helyezett pénzügyi támogatás. Az pedig Budapest és Varsó győzelmével érne fel, ha a kicsikart engedmények mellett még a jogállami feltételrendszer is csődöt mondana: a brit üzleti lap, a Financial Times által idézett szakértők szerint az EU pénzügyi érdekeinek védelmére leszűkített szankciós mechanizmust nehéz lesz a demokratikus értékek általános védelmére felhasználni.

Több kecskeméti óvodában is megjelent a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.24. 22:04
A kecskeméti városháza.
Fotó: Shutterstock
Több csoport is karanténba került.
Facebook-oldalán számolt be Kecskemét fideszes polgármestere arról, hogy a megyeszékhelyen is elindult a kormány által bejelentett intézményi szűrés. Már az első napon sok fertőzöttről szereztek tudomást. 
Mint kiderült, "teljes karantén alatt a ménteleki óvoda, a Juhar utcai óvoda, és a Mikszáth Kálmán krt-i óvoda."

Szemereyné Pataki Klaudia tájékoztatása szerint csoportos karantén alá kerültek a következő csoportok: Hetényegyháza 1 csoport, Kadafalva 2. csoport, Széchenyi sétány ovi 3. csoport, Forradalom utcai ovi 1. csoport. Jelezte, a fertőtlenítések folyamatosak és arra kért minden dolgozót, vegyenek részt a teszteléseken. A városvezető egyébként azt tapasztalja, hogy a munkavállalók nagyon együttműködőek. Azt ígérte, további napi adatokkal fog szolgálni közösségi oldalán, milyen eredményeket hoznak a vizsgálatok. 

Kövér László elszólta magát: nem lesz további szigorítás

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.24. 20:59

Fotó: Kovács Tamás / MTVA
Mindezt csak úgy véletlenül, mintegy mellékesen jegyezte meg.
Érdekes kormányzati kommunikációnak vagyunk tanúi. Mint ahogy lapunk is megírta, Müller Cecília kedden délelőtt még arról beszélt, a szerdai kormányülésen felülvizsgálják a járványügyi intézkedéseket. Ehhez képest pár órával később a házelnök azt közölte, 
nem lesznek további szigorítások az ünnepekig.

Erről hivatalosan úgy tudunk, hogy az MTI kiadott egy tájékoztatást, amely szerint Kövér László videómegbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Wolfgang Sobotkával. Neki említette meg ezt sok más téma mellett, hogy inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormányzat intézkedései. Ez a verzió a jóindulatú értelmezés szerint azt jelenti, hogy Müller Cecíliát senki sem tájékoztatta arról az "apró" tényről, hogy már megszületett a döntés.