Magyarország és Lengyelország elszigetelésétől a jogállami mechanizmus alkalmazásának felfüggesztéséig számos javaslat, elképzelés és vélemény lát napvilágot arról, hogyan kellene megoldani a közösség legfrissebb politikai válságát, amelyet az váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette: az uniós alapok befagyasztásával fenyegető szabályrendszer miatt meg fogják vétózni az EU 1800 milliárd eurós költségvetési és gazdasági segélycsomagját.
A választ egyelőre senki nem tudja, minthogy a problémával személyesen és hivatalból is Angela Merkel német kancellár foglalkozik, mint az EU Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben betöltő tagállam első számú vezetője. A politikus személye a garancia arra, hogy a magyarok, de főként a lengyelek elszigetelése, partvonalon kívülre szorítása szóba sem jöhet, mondták nevük mellőzését kérő brüsszeli beszélgetőpartnereink. Szerintük irreálisak a jóslatok, hogy a két országot ki fogják hagyni a járvány utáni helyreállítási alap létrehozásából, mert “Merkel számára ez elfogadhatatlan lenne”.
Ezért a kancellár és környezete olyan megoldást keres, amelyből mindkét fél jól jönne ki, és arcvesztés nélkül lobogtathatná a megtalált kompromisszumot. Keskeny pallón kell egyensúlyoznia, mert az EU intézményei nem kívánják kibontani a pénzügyi csomagot, amelynek része a kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendelet. A magyar-lengyel páros viszont nem akarja, hogy a szerintük homályos kritériumokat tartalmazó és így önkényes döntésekre módott adó jogszabály alapján szankciókat foganatosítsanak ellenük.
Az egyik “arcmentő” megoldás lehetne, hogy az Európai Unió Bíróságára bízzák a vita rendezését: határozzon a luxemburgi székhelyű testület arról, hogy a rendelet megfelel-e a közösségi jognak. A Bruxinfo uniós hírportál megszellőztette, hogy érlelődik egy javaslat, amely szerint a jogállami mechanizmus végrehajtását két-három évvel elhalasztanák, amíg a bíróság dönt.
Biztosra vehető, hogy Budapest és Varsó a hatályba lépett rendelet megsemmisítését fogja kérni az EU Bíróságán, ahogyan tette ezt például a migránsok kötelező elosztásáról szóló tanácsi határozattal kapcsolatban is. A párosnak csak azt kéne előre bebiztosítania, hogy az ítéletig ne alkalmazzák a jogszabály előírásait. Egy perre vitt uniós törvény hatályának azonnali és átmeneti felfüggesztéséről kizárólag a luxemburgi bírák dönthetnek alapos megfontolás után.
De a hírportál informátorai szerint az Európai Bizottság és a miniszteri szintű EU Tanács már most ígéretet tehetne arra, hogy néhány évig nem fogja aktiválni a mechanizmust. Egy ilyen politikai kötelezettségvállalás azonban meglehetősen gyenge lábakon áll, állították lapunknak az európai jogot ismerő tisztviselők. Ráadásul nem biztos, hogy elnyeri a demokratikus értékek érvényesítéséért harcosan kiálló tagországok és az Európai Parlament tetszését.
Információink szerint a válságkezelés keretében szó van olyan politikai nyilatkozatok elfogadásáról is, amelyekben az Európai Unió engedményeket tenne a két tagállamnak a jogállami feltételrendszerrel szorosan nem összefüggő és számukra kulcsfontosságú ügyekben. Így az EU is kihúzhatná magát, mert kezében maradna a jogállami fék, Orbán és Morawiecki pedig büszkélkedhetne odahaza a Brüsszelben kiharcolt sikerekkel.
Ez a forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy a magyarok és a lengyelek nem fognak elmenni a falig, mert fontosabb számukra a kilátásba helyezett pénzügyi támogatás. Az pedig Budapest és Varsó győzelmével érne fel, ha a kicsikart engedmények mellett még a jogállami feltételrendszer is csődöt mondana: a brit üzleti lap, a Financial Times által idézett szakértők szerint az EU pénzügyi érdekeinek védelmére leszűkített szankciós mechanizmust nehéz lesz a demokratikus értékek általános védelmére felhasználni.
