Előfizetés

Jogállamiság nélkül nincs EU

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.25. 06:00

Fotó: Emilie GOMEZ / Európai Parlament
Több Európa, több jogállam, kevesebb pazarlás, a korrupció megfékezése, a közös jövő közös alakításába való beleszólás - így képzelik el a 27-ek közösségét a „takarékos” gazdag uniós tagállamok lakói.
Valós lakossági felhatalmazással rendelkezve kötötte az ebet a karóhoz az uniós költségvetés és járványügyi helyreállítási alap őszi tárgyalásai során a Mark Rutte holland miniszterelnök nevével fémjelzett, a Finnország csatlakozásával ötre bővül „takarékos”, „fukar” országok szószólója, derül ki abból a felmérésből, amelyet az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) végzett október végén. A kutatók azt vizsgálták az Európai Unió 8 tagállamában, hogy miként lehet a büdzsé vita nyomán "takarékosnak" elnevezett gazdag nettó befizető országokat a közös, uniós "fedélzeten tartani" a helyreállítási célokra, és elkerülni azt a közhangulatot, ami az Egyesült Királyásgban végül a Brexithez vezetett.
A Népszava által exkluzív első közlésre megkapott felmérést ugyan még a magyar-lengyel vétó belengetése előtt, október végén végezte a kutatóközpont, de az akkori lakossági viszonyulás is egyértelművé teszi, hogy ezen országok vezetői nem fognak engedni a jogállamisági kritériumokból, hiszen országaik lakossága ezt várja el tőlük ebben a kérdésben. Ők nem a korábbi parlamenti választásokon elért többségükre hivatkozva állítják, hogy állampolgáraik álláspontját képviselik, hanem, amint e felmérés is mutatja, szavazóik valóban azt várják el tőlük, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az Európai Unió valóban közösségként, a közösségi értékek tiszteletben tartásával működjön. A takarékos államok lakossága a helyreállítási alapról született megállapodást nem tekintik ideálisnak, de megértik és elfogadják a kompromisszum szükségességét . Egy bizonyos pontig, addig míg az nem veszélyezteti az EU alapértékeit. Amint arról a Népszava is beszámolt, az őszi tárgyalássorozatban Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria és Finnország vezetői elsősorban a helyreállítási alap nagyságát, illetve annak vissza nem térítendő támogatási részének nagyságát kifogásolták. Ezek a gazdag, nettó befizető államok azonban a rájuk aggatott fukar-takarékos jelző ellenére nem a koronavírus járvány gazdasági-társadalmi következményeinek orvoslásától zárkóztak el, hanem inkább attól, hogy az uniós pénzek kontroll nélkül váljanak felhasználhatóvá olyan tagállamokban is, ahol a kormányzat az alapvető jogállamisági feltételeknek sem tesz eleget. Ezen országok lakossága nem a közösségi célokra befizetett pénzeket sajnálja, nem a „költekezést”, csupán az esztelen, pazarló költekezést kifogásolja és azt várja el kormányaitól, hogy a járvány okozta gazdasági nehézségekből való kilábalás során is legyen jövőépítés, tartsák szem előtt az olyan hosszú távú célokat, mint a klímavédelem és az európai uniós alapértékek védelme,a jogállam erősítése. A hollandok, dánok, svédek, finnek és osztrákok többsége, minden tíz szavazóból csaknem nyolc nem gondolja, hogy az Európai Unió túl sok pénzt költene a helyreállítási alapra. Összességében csupán 22 százalék vélekedett így, ugyanakkor 38 százalék aggódik amiatt, hogy a kedvezményezett tagországok miként költik el a helyreállítási alapból származó pénzeket, mert meggyőződése szerint jelen feltételek közepette fennáll a pazarlás és a korrupció veszélye.   
A kutatás ugyanakkor azt is egyértelműen bizonyítja, hogy az Unió leggazdagabb államaiban a többség tehetetlennek érzi magát a közös jövő alakítása tekintetében, úgy érzi, országa befolyása az utóbbi időben jelentősen csökkent e téren és elvárja vezetőitől, hogy mindent megtegyenek e helyzet korrigálásáért. Épp ezért támogatják e konjunktúra szülte „ötös” megerősödését, a visegrádi négyekhez hasonló közös fellépését adott kérdésekben. (Az 1991. február 15-én életre hívott V4-ek egysége épp a jogállamiság kérdése miatt széthullóban van, a csehek és szlovákok ugyanis, a magyarokkal és lengyelekkel ellentétben, normális követelménynek tartják, hogy az uniós pénzek felhasználása jogállamisági kritériumokhoz legyen kötve.) A „takarékos” országok lakosságának elképzelése is van arról, milyen legyen országaik közös fellépése, azt sürgetik, hogy kormányaik „átalakító ötként” lépjenek fel, azt szorgalmazva, hogy az Európai Unió zöld átmenetének és az európai projekt jövőjének alakításához reformokra, és nem kevésbé optimizmusra van szükség.  

Így látják a szerzők

Susi Dennison, a kutatás egyik szerzője, az ECFR vezető elemzője: A korrupcióval kapcsolatos vádak és a jogállamiság kérdésében az EU-val folytatott ismétlődő összecsapások aláásták a bizalmat a kollektív szükség idején, és félelmeket váltottak ki a takarékos ötös országaiban azzal kapcsolatban, hogy az EU már nem egy olyan klub, amely elkötelezett a demokratikus értékek és az elszámoltathatóság iránt. A „takarékos” országok vezetőinek ahelyett, hogy a britek csapdájába esnének és Brüsszelt hibáztatnák, venniük kell a bátorságot felismerni, hogy az országaik közvéleménye vágyik arra, hogy vezető szerepet töltsenek be. Pawel Zerka, a kutatás másik társszerzője, az ECFR politikai elemzője: „A most elfogadott helyreállítási alap megteremtette a lehetőséget arra, hogy a ’takarékos’ országok váljanak az EU motorjának vezetőivé - azáltal, hogy ők vezetik az uniós források felhasználásának módjáról szóló vitát, és közösen építenek fel egy olyan Európát, amely megfelel polgáraik elvárásainak. Az egyik első lépés ebbe az irányban az lenne, hogy ezek az országok ragaszkodjanak a demokrácia és a jogállamiság védelméhez, valamint a korrupció elleni küzdelemhez, tekintettel arra a kockázatra, hogy az EU által jelenleg rendelkezésre álló mechanizmusok elégtelennek vagy politikailag nehéz felhasználni őket .” Mark Leonard, az ECFR igazgatója: „Ahelyett, hogy egy minimális EU negatív menetrendjét népszerűsítenék, amely szinte csak a piacra összpontosít, Ausztriának, Finnországnak, Dániának, Hollandiának és Svédországnak ugródeszkaként kell felhasználnia a helyreállítási csomagot annak befolyásolására, hogy a pénzt miként költsék el az egész blokk területén, és lehetőségként kell tekinteniük rá az EU előremozdítására olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, a digitalizáció, a környezetvédelem és a biztonság. Ez létfontosságú forrásokat szabadítana fel az EU-n belül, és biztosítaná az állampolgárokat arról, hogy Brüsszelben meghallják országaik hangját." AZ ECFR IGAZGATÓJÁNAK TÉMÁBAN ÍRT VÉLEMÉNYCIKKE A 10. OLDALON

Nem a lakosságot képviselik

A magyar-lengyel vétó bejelentése után az Európai Parlament is végeztetett egy felmérést a tagországokban. Eszerint bár kormányaik ellenzik jogállami mechanizmus bevezetését, a magyarok és a lengyelek 72 százaléka egyetért azzal, hogy jogállamisági kritériumok tiszteletbentartásához kössék az uniós forrásokhoz való tagállami hozzáférést. A 27-ek összességében a lakosság 77 százaléka sorakozott fel ezen álláspont mellett, mindössze 12 százalék ellenzi azt.

Terrorgyanú merült fel egy svájci késelés után

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.24. 22:33
Képünk illusztráció
Fotó: SHutterstock
A feltételezett elkövető állítólag az Iszlám Állammal szimpatizált.
Terrorista indíttatású támadás gyanúja miatt indított nyomozást a svájci főügyészség (OAG) egy késelés miatt, amely kedden történt a déli Lugano városában.

"Több emberen elkövetett feltételezett terrorista indíttatású támadás helyszínévé vált egy luganói áruház" - közölte a svájci vádhatóság az MTI szerint. Az állami hírügynökség  rendőrség közlésére hivatkozva azt írja, egy 28 éves svájci nő támadt késsel két másik nőre az üzletben. Az elkövető torkon ragadta egyik áldozatát, míg a másikat késsel megsebesítette. Az egyik áldozat súlyos, de nem életveszélyes sebesülést kapott, míg a másik csak könnyebben sérült meg. Ticino kanton rendvédelmi szervei szerint a tettest, aki egy luganói lakos, őrizetbe vették. A rendőrség most abba az irányba nyomoz, hogy a nő állítólag szimpatizált az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel. Matteo Cocchi, a ticinói rendőrfőnök szerint az elkövető ismert volt a hatóságok előtt. Svájcot eddig elkerülték az olyan terrortámadások, mint amilyenek az utóbbi időben több másik európai országot is megráztak. Mindemellett az alpesi állam hatóságai több száz lakost jelöltek meg fenyegetésként, illetve olyan szélsőségesekként, akik konfliktusövezetekben jártak.
Lugano városa madártávlatból.
Fotó: Shutterstzock
Winterthur településén nemrég két embert vettek őrizetbe a négy halálos áldozatot követelő november 2-i bécsi merénylettel összefüggésben. Szeptemberben pedig 50 hónap szabadságvesztésre ítéltek egy férfit, akit a svájci sajtó Winterthur emírjeként emlegetett az Iszlám állam terrorszervezettel fenntartott kapcsolatai miatt.

Fehér zászló a Fehér Házon

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.24. 21:30
Biden hosszas várakozás után végre megkapta a kormányzásra való felkészüléshez szükséges erőforrásokat
Fotó: CHANDAN KHANNA / AFP
Washingtonban megkezdődött az ügyek és a kijelölt új vezetők átvilágítása. Egyszerre azonban csak egy elnök lehet és az január 20-ig még Trump.
Három héttel az elnökválasztás után Donald Trump engedélyezte a kormányváltás előkészületeinek megkezdését. A bukott elnök továbbra sem ismeri el vereségét, folytatja az eredmény megfordítására irányuló jogi küzdelmet, internetes bejegyzéseiben még mindig azt hangoztatja, hogy választási csalás áldozata. Mindez azonban már csak a kapituláció elleplezését szolgálja. Valójában végleg elveszítette a háborút, amikor a négytagú felülvizsgálati testület magyar idő szerint kedden hajnalban véglegesítette a michigani végeredményt. Csupán az egyik republikánus tartózkodott, a másik megszavazta, hogy Joe Bidené az állam 16 elektora. Ezzel és a pennsylvaniai bíróságoknak a Trump-kampány beadványait sorra elutasító ítéleteivel már semmilyen lehetőség sem maradt, hogy az elnök megtartsa a hatalmat.   
A három hetes késés önmagában nem példátlan, 2000-ben csupán 36 nappal a választás után derült ki, hogy George W. Bush győzött. Ugyanakkor Joe Biden országosan mintegy 80 millió szavazatot kapott, több mint hatmillióval többet, mint Donald Trump. A 3.8 százalékos különbség fényében különösen visszatetsző, hogy a vesztes még most sem hajlandó elismerni a realitást. A megválasztott elnök azonban megőrizte hidegvérét, nem bonyolódott szópárbajba és három hét után elkezdte megnevezni kormánya leendő tagjait. A lapunk tegnapi számában ismertetett listára pénzügyminiszter-jelöltként Janet Yellen neve is felkerült. A központi bank szerepét is betöltő Federal Reserve korábbi elnöke jól illeszkedik az eddigi modellbe: Biden sorra ismert, kormányzati tapasztalattal rendelkező, mérsékelt és kompromisszumkész személyeket jelölt. A hatalom átvételét előkészítő csoportok mostantól megkapják a munkájukhoz szükséges pénzügyi, infrastrukturális és információs segítséget, például a hétezer betöltendő kormányzati pozíció leírását tartalmazó „Szilvakék könyvet”. Az új adminisztráció képviselői beléphetnek a minisztériumok épületébe és nekiláthatnak a folyamatban lévő ügyek átvilágításának. Egyidejűleg egy másik átvilágítás is megkezdődik: az új tisztségviselők mindenre kiterjedő titkosszolgálati ellenőrzése. Joe Biden maga figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak egyszerre csak egy elnöke lehet, az pedig január 20-án délig Donald Trump. Biden azt mondta, maga is tartózkodik attól, hogy a külföldi vezetőkkel való telefonbeszélgetések során konkrét politikai kérdésekben nyilvánítson véleményt. Trump szemlátomást arra akarja felhasználni az elnökségéből hátralévő szűk két hónapot, hogy megnehezítse saját politikájának visszafordítását. Kína esetében például új szigorításokat akar bevezetni a gazdasági kapcsolatokban azzal, hogy több tucat kínai céget tervez kitiltani az amerikai piacról. Az amerikai gazdasági élet szereplői ezzel együtt derűlátók, a New York-i tőzsde indexe, a DOW a történelemben először törte át a 30 ezer pontos határt. Ebben nagy szerepe van a koronavírus elleni vakcinákról érkező kedvező híreknek, de Yellen jelölésének és annak is, hogy Biden részéről nem számítanak váratlan húzásokra. A nagyvállalatok szinte azonnal alkalmazkodnak az új helyzethez, a General Motors például bejelentette, hogy kiszáll a Trump-kormányzat által a kaliforniai környezetvédelmi előírások ellen indított perből és elfogadja, hogy szigorodnak az autók fogyasztásával kapcsolatos szabályok. A járványügyi szakértők teljes erejükkel kongatják a vészharangot a csütörtöki hálaadás előtt. Az amerikaiak legnagyobb családi ünnepe előtt túl sokan kelnek útra, már az előző hétvégén hárommillió ember ült repülőgépre, hogy rokonaival költse el a szokásos pulykavacsorát. A már most kapacitásuk határán lévő kórházak attól tartanak, hogy két héten belül megugrik a hozzájuk kerülő betegek száma. Jelenleg több mint 85 ezer embert ápolnak kórházban.   

Floridában feltalálták a kamujelölteket

Republikánus aktivisták állnak három floridai álliberális „független” jelölt mögött, akik legalább egy, de lehet, hogy két helyen eldöntötték a helyi szenátusi versenyt. Az egyik körzetben például 34 szavazattal nyert a republikánus pályázó, miközben a Demokrata Párt politikusával egyező vezetéknevű, gyakorlatilag nem is kampányoló, a sajtó elől szinte bujkáló kamujelölt 6300 voksot kapott. A média kiderítette, hogy a felmerülő több százezer dolláros költséget mindhárom esetben a Republikánus Párthoz köthető személyek állták.