Orbán Viktor;Angela Merkel;

Merkelnél atombomba van, Orbánnál meg kézigránát

A magyar miniszterelnök két órával azután nyilatkozott a Die Zeitnek, hogy elküldte a levelet a kancellárnak arról, meg fogja vétózni a két pénzügyi csomagot.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy véli, a németek felelősek a jogállam körül kirobbant válságért, mert elfogadták az EP állását, és a júliusi EU-csúcs döntésére fittyet hányva, a jogállamisági normák betartásától tették függővé mind a következő költségvetés, mind a gazdasági segélycsomag keretében előirányzott támogatásokat – írja a Die Zeit. A miniszterelnök, aki még a múlt hétfőn fogadta rezidenciáján a német lap főszerkesztőjét, úgy érzékeltette a helyzetet, mintha a németek vonata teljes sebességgel száguldana a pályán várakozó magyar szerelvény felé és le akarná azt taszítani a sínről.

Orbán két órával azután nyilatkozott, hogy elküldte a levelet a kancellárnak: meg fogja vétózni a két pénzügyi csomagot. Az üzenet mindössze két mondatból állt. De előtte néhány nappal egy videokonferencia során már elmondta Angela Merkelnek, hogy mire készül. Hogy kettejük között még miről esett szó, azt nem kívánta közzétenni, mert tisztességtelennek tartaná. De annyit azért elárult, hogy visszautasította a német vezető kérdését, mondván, hogy politikai öngyilkossággal érne fel, ha teljesítené, amit Berlin akar.

Függetlenül attól, hogy szerinte a németeknek olyan súlyuk van az európai politikában, mintha atombombájuk lenne, amivel szemben Magyarország képletesen szólva legfeljebb néhány kézigránátot tud felmutatni.

Ugyanakkor nagyon is lehetségesnek nevezte, hogy mielőbb hozzájussanak az anyagi segítséghez a nehéz helyzetben lévő déli államok, de ehhez az kell, hogy ne döntsenek most a jogállami mechanizmusról, mert jó volna még akár hónapokig folytatni a vitát. Annál is inkább, mert Orbán megismételte, hogy a jogállamnak nincs megnyugtató, minden kétséget kizáró meghatározása. Ám ezt a bizonytalan szabályozást igyekeznek rátukmálni az országra. Ezért gondolja úgy, hogy az unió hovatovább olyan lesz, mint egykor a Szovjetunió.

És igazából az alapszerződés burkolt módosítása zajlik. Egyébiránt pedig véget kell vetni a 7-es cikkely alapján indult eljárásnak.

Orbán Viktor kitart amellett, hogy az uniós szubvenciók a magyar versenyhátrányok mérséklését szolgálják, tehát nem tekinthetők ajándéknak. Ellentételt jelentenek, hiszen a külföldi beruházók óriási összegeket utalnak haza, haszon és osztalék formájában. Nem szólt ugyanakkor arról, hogy a magyar GDP több mint felét, 52,46 százalékát a Magyarországon működő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően a multinacionális vállalatok állítják elő. Megerősítette, hogy a közösség a nemzetállamokra épül, azokon nem hatalmasodhatnak el az intézmények. Ám soha nem gondolkodott azon, hogy ott kellene hagyni az EU-t. Emellett semmilyen jogkört nem próbál visszavenni Brüsszeltől.

Számára a jogállam magát az életet jelenti, nem politikai program – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Most nem tért ki az illiberális államról vallott alaptételre, aminek a tartalmát egyébként 2014-es meghirdetése óta maga is átértékelte és egy ideje már mint keresztény szabadságot definiálja.

Sajnálattal látja viszont, hogy nyugaton az 5 évvel ezelőtti menekültválság után felülkerekedett a telhetetlen kaszinókapitalizmus. Azóta mondogatják Brüsszelben, hogy aki nem fogad be migránsokat, az nem juthat támogatáshoz. Ő maga azonban továbbra is a környezettudatos felelősséggel társuló szociális piacgazdaságot tartja követendő útnak.

Az ország történelmi tapasztalatai, a csaknem 150 éve török hódoltság miatt hangoztatja, hogy igenis fenyeget a muzulmán áradat. Épp ezért a keresztény-zsidó hagyományok megőrzése a nemzet fennmaradását szolgálja. Szemben a multikulturalizmussal, mert az az önfeladást jelentené a társadalom részéről.

Orbán Viktor fenntartja a véleményét, hogy Európa nyugati felén a kereszténydemokraták mind inkább a baloldal vonalára állnak rá, de ő változatlanul úgy látja, hogy meg kell őrizni a konzervatív értékeket.

Cáfolta, hogy intoleráns volna, szerinte ezt a vádat sem a Színművészeti Egyetem, sem a Klubrádió sorsa nem támasztja alá, mint ahogy a melegek helyzete és a tankönyvek tartalmának felülvizsgálata sem. Azon kívül szabad a sajtó, a médiában nem mutatkozik semmiféle fölény a kormányoldalon. Igazolja ezt az RTL Klub, a HVG, a Magyar Narancs, valamint a 24.hu is. És az sem igaz, hogy a hatalom a hozzá közeli szerkesztőségeknek kedvez a hirdetésekkel, hiszen állami reklámok megjelennek a Népszavában és az RTL Klubon is. Nem beszélve arról, hogy az ellenzék egészen durva hangot üt meg a parlamenti vitákban, amibe beletartozik, hogy önkénnyel és korrupcióval vádolja meg a miniszterelnököt.

Meg kell jegyeznünk, hogy a Mérték Médiaelemző Műhely tavaly áprilisban végzett számításai szerint a magyar médiapiac hír- és közéleti szegmensében 77,8 százalékos részesedéssel tarolnak a Fidesz- közeli szerkesztőségek.  

Soros Györgyről kifejtette, hogy az az ország ellensége, mert ugyan jelentős érdemeket szerzett a rendszerváltás előkészítésében, ám 2015-ben ő mondta ki először, hogy meg kell büntetni a bevándorlásellenes országokat. És diktálni akart a magyar vezetésnek. Ezért a jövőben is lesznek a „Stop Soros”-hoz hasonló poszterek.

Orbán Viktor nem titkolta, hogy jónak tartotta volna, ha Merkel megváltoztatja szándékát és nem búcsúzik a politikától, de hiába próbálta jobb belátásra bírni a kancellárt. Ő maga viszont maradna, akár 80 éves koráig is, még akkor is, ha jó 20 éve múlva netán botra támaszkodva tudna csak bemenni az Országgyűlésbe.