Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá kerül a múlt héten létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóság a kormány szerdán közzétett rendelete alapján. A döntésnek a szakemberek szerint többféle olvasata is lehet. Az egyik, hogy maga a kormányfő is alkalmatlannak tartja Kásler Miklóst, a humántárca vezetőjét az ágazat irányítására. Ezt támasztja alá, hogy jó ideje zajlik a tárca kiüresítése, sorra kerültek területek, feladatok más minisztériumokhoz. Lapunk hiába érdeklődött a kormányszóvivő sajtóirodájánál, hogy miért vették el a kórházak irányítását Kásler Miklóstól, egyelőre nem kaptunk választ.
A kormány egy másik, szerdán megjelent döntése szerint az állami kórházfenntartó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) januárig beolvad az Országos Kórházi Főigazgatóságba, amelynek a vezetőjét korábban már ki is nevezték: Jenei Zoltánt választották az országos kórházi főigazgatónak. A közgazdász végzettségű új egészségügyi csúcsvezető idén szeptemberig két cikluson át dolgozott a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként. Korábban a Somogy megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként is állt már az állam szolgálatában. Pintér Sándor megbízik benne, és ami a legfontosabb, a miniszterhez erősebb a kötődése, mint az egészségügy átalakítási kísérleteit gyakran nehezítő szakmai és politikai véleményvezérekhez. Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének már csütörtöktől felettese a belügyminiszter. Az Országos Kórházi Főigazgatóság jogosítványai azonban csak januártól élnek.
Az új főigazgatóság nagy hatalmú intézmény lesz. Feladatai közé került egyebek mellett a kórházi ellátórendszer működtetése, újraoszthatja akár az egyes ellátóhelyek kapacitásait, átszabhatja a szakmai struktúráját is. Elődje, az ÁEEK hatósági feladatait is megkapja, így például az egészségügyi dolgozók „alapnyilvántartását”, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (E-tér) működtetése is hozzá kerül. Ez a hivatal intézi majd a kórházak beszerzéseit, felügyeli, irányítja a gazdálkodásukat.
– Azoknak nem gond, akiknek keménykezű osztályfőnökük volt iskolás éveik alatt, a többieknek azért még újdonság lesz, hogy az egészségügyi vezetésből is félkatonai, pontosabban egy belügyi szervezetet csinál a kormány – kommentálta az új helyzetet Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő. Hozzátette: az új Országos Kórházi Főigazgatóság nemcsak átveszi az eddig AEEK szerepét, hanem sokkal szélesebb kőrű és alaposabb jogosultságokkal is rendelkezik majd. A szervezet gyakorlatilag olyan feladatokat is ellát majd, amelyek klasszikusan az egészségügyi tárcához, illetve az ÁNTSZ-hez tartoznának, így például az új főigazgatóság feladata lesz az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító oklevelek elismerése, bizonyítványok kiadása, fejlesztési-, kapacitási-, szolgáltatási-, átcsoportosítási tervek készítése. Ennek a szervnek lesz felettese a belügyminiszter. Rékassy Balázs hozzátette:
– Mindez az egészségügyi dolgozóban vegyes érzéseket kelt, de azt kell mondanom, hogy egészségpolitikailag, reform menedzsment szempontjából merész és okos lépés egy, a szakma felé nem elkötelezett, független, vaskezű vezetőre bízni egy kőkemény, erős lobbival rendelkező ágazat megújítását.
Az időzítésre utalva Rékassy Balázs azt mondta: ezt olyan helyzetben lépik meg, amikor az egészségügy minden egyes, évtiezedek óta húzodó problémája, elhanyagoltsága megmutatkozik, a járvány az egészségügyi dolgozók minden erejét elveszi, így senkinek nincs ideje nézni, mi is történik a feje felett.
Megjegyezte: az egészségügyben indított hatalomkoncentráció később hatékonyabb átalakítási lehetőséget biztosít a kormány számára. Kérdéses azonban, hogy ha a kórházakat már belügyminiszter fogja felügyelni, akkor meghallgatják-e az orvos-szakmai szempontokat. Nem tudni továbbá azt sem, mi lesz az önkormányzati hatáskörbe tartozó járóbeteg szakrendelőkkel, valamint az alapellátással.
